Infostart.hu
eur:
383.56
usd:
329.9
bux:
124446.1
2026. március 3. kedd Kornélia
Qatars Energy Minister and CEO of QatarEnergy, Saad Sherida al-Kaabi, is speaking during a press conference at QatarEnergy headquarters in Doha, Qatar, on February 25, 2024. He is announcing a new LNG expansion project, the North Field West project, which aims to increase the State of Qatars LNG production capacity to 142 million tons per annum (MTPA) before the end of this decade, representing an increase of almost 85% from current production levels. (Photo by Noushad Thekkayil/NurPhoto via Getty Images)
Nyitókép: Getty Images

Katar a gázszállítás leállításával fenyegeti az Európai Uniót

Az arab monarchia abban az esetben tenne drasztikus lépést, ha energiacége fennakadna és megbírságolnák az uniós átvilágítási vizsgálat során. Mindez egy új EU-s jogszabály, illetve annak potenciálisan szigorú alkalmazása kapcsán merült fel.

Az ukrajnai háború és az Oroszországtól mint földgáz-szállítótól való elfordulás tükrében az Európai Unió energiamixében felértékelődött a földgázban gazdag Katar gázimportja. A kis Öböl-menti állam viszont azzal fenyegetőzik, hogy leállíthatja kulcsfontosságú szállításait, amennyiben a tagállamok szigorúan betartatják az úgynevezett „due diligence”, azaz a kereskedelmi partner gyakorlatát és anyagi helyzetét átvilágító új törvényt.

Az uniós jogszabály kritériumokat határoz meg a széndioxid-kibocsátás, az emberi és munkavállalói jogok tiszteletben tartása kérdéseiben is.

Szaad al-Kaabi katari energiaügyi miniszter azt mondta a Financial Timesnak: amennyiben bármely uniós tagállam a törvényben említett mértékű büntetést szab ki, akkor országa leállítja a cseppfolyósított gáz, azaz LNG exportját az EU-ba.

A jogszabály szerint a tagállamoknak törvénybe kell iktatniuk, hogy az adott cég éves globális bevételének akár öt százalékára is megbírságolható a vállalatot. A katari energiaügyi miniszter hozzátette: „ha az lesz a helyzet, hogy elveszítem a bevételem 5 százalékát, mert Európába mentem kereskedni, akkor inkább nem megyek Európába... nem blöffölök!”

Azzal érvelt, hogy a QatarEnergy nevű állami cég bevételének öt százaléka a katari állam, azaz a nép pénze. „Nem veszíthetek el ennyi pénzt, ezt senki sem fogadná el” – mondta.

A Financial Times emlékeztet, hogy az Európai Unió idén fogadta el a céges átvilágítási törvényt. Egyéb rendelkezések mellett a jogszabály a 2050-re nettó zéró klímagáz kibocsátását előíró uniós irányvonal része. Egy sor uniós és az EU-n kívüli vállalat is felháborodva reagált, és közölték, hogy a szabály túlságosan megterhelő, illetve versenyhátrányba hozza őket.

Mások szerint a törvény megnöveli a pereskedés kockázatát. A Cefic nevű, vegyipari érdekképviselet szerint a szöveget „alaposan át kell nézni, fel kell kutatni azokat a kitételeket, amelyeket le lehet egyszerűsíteni és csökkenteni kell a büntetés szintjét”.

Az átvilágítási törvény szerint az EU-n kívüli cégeket akkor lehet a törvénynek megfelelően átvilágítani, ha évi több, mint 450 millió eurós forgalmat generálnak az Unióban.

Katar a világ egyik legnagyobb cseppfolyósított földgáz exportőre és az állami energiacég Németországgal, Franciaországgal, Olaszországgal és Hollandiával is hosszú lejáratú szerződéseket kötött. A katari energiaügyi miniszter – aki egyben az állami cég vezérigazgatója is – azt mondta, a 2027-ben életbe lépő európai törvény gyakorlatilag előírja, hogy a QatarEneregy összes beszállítójának munkaügyi gyakorlatát ellenőrizzék, miközben „globális ellátólánca 100 ezer cégből áll... ezer embert kéne alkalmaznom az átvilágításokhoz” – jegyezte meg Szaad al-Kaabi.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×