eur:
409.31
usd:
399.62
bux:
84895.47
2025. február 3. hétfő Balázs
Donald Trump megválasztott amerikai elnök beszél a képviselőház republikánus tagjainak konferenciáján egy washingtoni szállodában 2024. november 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Allison Robbert

Donald Trump határozottan elutasítja, hogy amerikai fegyvereket használjanak Oroszország területén

Erről maga a megválasztott amerikai elnök beszélt egy interjúban. Szerinte „buta ötlet” volt az engedélyezésük, ami csak elmélyítette az orosz-ukrán háborút.

Néhány éve még a bolygóvédő és újabban a palesztin ügyért kampányoló Greta Thunberg volt a Time magazinban az Év embere. Idén viszont az értékvilágban tőle igencsak távolálló Donald Trump került az amerikai folyóirat címlapjára.

A megválasztott amerikai elnök ebből az alkalomból adott hosszú interjút a Time-nak, amelynek egyik sarkos megjegyzése az volt, hogy „vehemensen ellenzi, hogy többszáz mérfölddel távolabbra, Oroszországba küldjenek (amerikai) rakétákat”. Ehhez – kormányzása néhány utolsó hónapjának egyik legfontosabb döntéseként és hosszú ellenállás és ukrán nyomásgyakorlás után – Joe Biden demokrata elnök adta meg a zöld utat.

Trump kifejtette, hogy ez „egy buta döntés volt és... csak rosszabb lett a helyzet”. „Miért csináljuk ezt? Csak eszkaláljuk a háborút és rontjuk a helyzetet. Nem lett volna szabad megengedni” – fejtegette.

A hosszú Time-interjú történelmi jellegét hivatottak erősíteni a szöveg monotóniáját megtörő fekete-fehér fotók Trumpról, köztük egy olyan, amelyen megcsókolja az amerikai zászlót. Donald Trump előtt olyan elnökök lettek az Év emberei a Time-nál, mint Bill Clinton, George Bush és Barack Obama.

A volt-leendő elnök Ukrajnán kívül említette Elon Musk milliárdos kormányzati szerepét, a Közel-Keletet és hogy a transz nők női mosdót használjanak-e – olvasható a Telegraph összefoglaló cikkében.

Trump tragédiának nevezte az Ukrajnai háborút. „Ilyen nagyszámú halált senki sem látott. Amikor kijönnek a valódi számok, akkor látni fogják, hogy hihetetlen” – magyarázta. Szerinte az első számú téma az, hogy hányan halnak meg, ami mindkét oldal számára fenntarthatlan, ezért minkét oldalnak előnyös lenne a konfliktus leállítása.

Az utóbbi időkben már több részlet szivárgott ki az úgynevezett Trump-tervről, amely a bunkósbot és mézesmadzag módszerével kényszerítené tárgyalóasztalhoz Moszkvát és Kijevet. Mindkét félnek olyan dolgokat kellene lenyelnie, amiről korábban azt mondta, hogy soha nem fogadja el.

Új fejlemény a témában az a találgatás, mely szerint Trump azt akarja majd, hogy európai békefenntartók felügyeljék a tűzszüneti vonalat – valószínűleg britek, franciák, németek és lengyelek –, mivel nem hajlandó amerikai katonákat küldeni oda. Emellett Trump további védővámokkal sújthatja Kínát, hogy az hasson Putyin orosz elnökre a háború leállításáért.

Közben Zelenszkij ukrán elnök szerdán elvetette az Orbán Viktor által javasolt karácsonyi tűzszünet ötletét. November óta Zelenszkij mosolyoffenzívát folytat Trump irányában – ahogy a Telegraph fogalmaz, azért, hogy legyezze a következő amerikai elnök egóját, és hogy Trump várható közvetítése során ne kedvezzen túlságosan Moszkvának.

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Rajnai Gergely: a nemzetközi együttműködés háttérbe szorul az amerikai befolyásnöveléssel szemben

Rajnai Gergely: a nemzetközi együttműködés háttérbe szorul az amerikai befolyásnöveléssel szemben

Szombaton Donald Trump amerikai elnök három országra vetett ki extra vámot: a kanadai és a mexikói árukra 25, a kínai árukra 10 százalékot. Az érintett országok válasza is megérkezett hétvégén. Ennek hátteréről kérdezte az InfoRádió Rajnai Gergelyt, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezető elemzőjét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.03. hétfő, 18:00
Szabó Balázs
a HOLD Alapkezelő vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×