Infostart.hu
eur:
392.7
usd:
338.36
bux:
121885.96
2026. március 7. szombat Tamás
Donald Trump megválasztott amerikai elnök beszél a képviselőház republikánus tagjainak konferenciáján egy washingtoni szállodában 2024. november 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Allison Robbert

Donald Trump határozottan elutasítja, hogy amerikai fegyvereket használjanak Oroszország területén

Erről maga a megválasztott amerikai elnök beszélt egy interjúban. Szerinte „buta ötlet” volt az engedélyezésük, ami csak elmélyítette az orosz-ukrán háborút.

Néhány éve még a bolygóvédő és újabban a palesztin ügyért kampányoló Greta Thunberg volt a Time magazinban az Év embere. Idén viszont az értékvilágban tőle igencsak távolálló Donald Trump került az amerikai folyóirat címlapjára.

A megválasztott amerikai elnök ebből az alkalomból adott hosszú interjút a Time-nak, amelynek egyik sarkos megjegyzése az volt, hogy „vehemensen ellenzi, hogy többszáz mérfölddel távolabbra, Oroszországba küldjenek (amerikai) rakétákat”. Ehhez – kormányzása néhány utolsó hónapjának egyik legfontosabb döntéseként és hosszú ellenállás és ukrán nyomásgyakorlás után – Joe Biden demokrata elnök adta meg a zöld utat.

Trump kifejtette, hogy ez „egy buta döntés volt és... csak rosszabb lett a helyzet”. „Miért csináljuk ezt? Csak eszkaláljuk a háborút és rontjuk a helyzetet. Nem lett volna szabad megengedni” – fejtegette.

A hosszú Time-interjú történelmi jellegét hivatottak erősíteni a szöveg monotóniáját megtörő fekete-fehér fotók Trumpról, köztük egy olyan, amelyen megcsókolja az amerikai zászlót. Donald Trump előtt olyan elnökök lettek az Év emberei a Time-nál, mint Bill Clinton, George Bush és Barack Obama.

A volt-leendő elnök Ukrajnán kívül említette Elon Musk milliárdos kormányzati szerepét, a Közel-Keletet és hogy a transz nők női mosdót használjanak-e – olvasható a Telegraph összefoglaló cikkében.

Trump tragédiának nevezte az Ukrajnai háborút. „Ilyen nagyszámú halált senki sem látott. Amikor kijönnek a valódi számok, akkor látni fogják, hogy hihetetlen” – magyarázta. Szerinte az első számú téma az, hogy hányan halnak meg, ami mindkét oldal számára fenntarthatlan, ezért minkét oldalnak előnyös lenne a konfliktus leállítása.

Az utóbbi időkben már több részlet szivárgott ki az úgynevezett Trump-tervről, amely a bunkósbot és mézesmadzag módszerével kényszerítené tárgyalóasztalhoz Moszkvát és Kijevet. Mindkét félnek olyan dolgokat kellene lenyelnie, amiről korábban azt mondta, hogy soha nem fogadja el.

Új fejlemény a témában az a találgatás, mely szerint Trump azt akarja majd, hogy európai békefenntartók felügyeljék a tűzszüneti vonalat – valószínűleg britek, franciák, németek és lengyelek –, mivel nem hajlandó amerikai katonákat küldeni oda. Emellett Trump további védővámokkal sújthatja Kínát, hogy az hasson Putyin orosz elnökre a háború leállításáért.

Közben Zelenszkij ukrán elnök szerdán elvetette az Orbán Viktor által javasolt karácsonyi tűzszünet ötletét. November óta Zelenszkij mosolyoffenzívát folytat Trump irányában – ahogy a Telegraph fogalmaz, azért, hogy legyezze a következő amerikai elnök egóját, és hogy Trump várható közvetítése során ne kedvezzen túlságosan Moszkvának.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében annak járt utána, hogy öt uniós tagállamban hogyan befolyásolja a munkaerőpiacra lépést és milyen társadalmi megítélése van a sorkatonaságnak. A fegyveres konfliktusok, geopolitikai kihívások egyre több európai országot sarkallnak arra, hogy visszavezessék a sorkatonai szolgálatot, illetve komoly haderőfejlesztések is indultak az utóbbi időben a kontinensen. A tanulmány szerzői, Szigethy-Ambrus Nikoletta és Erdélyi Dóra az InfoRádió Trendfigyelő című műsorában beszéltek a részletekről.

Szijjártó Péter: Ukrajna mindent egy lapra tesz fel, hogy ukránbarát magyar kormány legyen

A honvédség gépével, de bérelt utasszállítókkal is hozza haza a külügy az iráni háború miatt külföldön rekedt magyarokat. Az elmúlt napokban az ukránok bemutatkoztak, kiderült, milyenek is valójában – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter vázolta azt is, meddig eszkalálódhat a magyar-ukrán feszültség, illetve hogy milyen megoldással igyekeznek minimálisra csökkenteni a hazánkkal szembeni zsarolási potenciált a kőolaj ügyében.
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
Megint elszállt az olajár - Ütötték a tőzsdéket

Megint elszállt az olajár - Ütötték a tőzsdéket

A héten a közel-keleti háború nyomta rá a bélyegét a tőkepiaci hangulatra, főleg az energiaárak megugrása miatt, amelyek inflációs és növekedési kockázatokat hordoznak magukban. Európában ugyan emelkedéssel indult a nap, azonban az olajár hirtelen megugrása újabb lefordulást hozott. Délutánra az európai és az amerikai tőzsdéken is csúnya esés alakult ki, a magyar piac is komoly nyomás alá került.  Itthon az OTP-re figyelnek a befektetők, a bankcsoport hajnalban tette közzé negyedéves számait: a negyedéves profit ugyan elmaradt a várttól, amire nem sűrűn van példa, de azért nagy dráma nincs, egész évben így is meglett a rekorderedmény. A rossz nemzetközi hangulat mellett viszont az OTP is jelentős mínuszban zárt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×