A Martina Šimkovičová által irányított szlovák kulturális minisztérium október közepén jelezte, hogy szigorításokat tervez a szlovák nyelvtörvényben, a konkrétumokat akkor azonban még nem ismertette a tárca. Az ellenzéki pártok és a kulturális szféra által is sokat bírált miniszter hangsúlyozta, hogy a tervezett változtatások nem a kisebbségek ellen irányulnak, ezért nincs okuk az aggodalomra.

A pozsonyi Napunk hírportál azonban megszerezte a tárca törvényjavaslatát az államnyelvtörvény szigorításáról, amely drasztikus változásokat hozna a magyar nyelv használatában. A napvilágot látott tervezetben egyebek mellett a következő pontok szerepelnek:

• minden emléktáblán, feliraton, reklámban az első helyen kell szerepelnie a szlovák szövegnek, a köztéri feliratok és reklámok esetében nagyobb betűkkel is. A magyarlakta településeken eddig lehetett az első helyen a magyar szöveg.
• a postákon, a vasúti és buszos közlekedésben kötelező lesz az államnyelv használata, ami azt jelenti, hogy a postai alkalmazottak, a buszsofőrök, a kalauzok kötelesek lesznek kizárólag szlovákul kommunikálni. A kisebbségi nyelvek használata ehelyütt lehetőségként sem jelenik meg.
• a magyar iskolák az iskolai dokumentációt csak szlovákul lesznek kötelesek vezetni, a magyar nyelv használata csak lehetőség lesz. Az egyéb dokumentációt eddig elvileg lehetett csak magyarul vezetni, ennek a lehetősége megszűnik.
• a tervezet talán legsúlyosabb része, hogy a törvény bármilyen megsértéséért bírságolhatna a minisztérium. Drasztikusan emelik a bírságok körét és mértékét, az eddigi 50-től 2500 euróig helyett 1000 eurótól 10 ezer vagy 15 ezer euróig terjedő bírságokat szabhat ki a minisztérium, ismételt törvénysértés esetén a felső határ 12, illetve 20 ezer euró.

A Magyar Szövetség reagált a napvilágot látott törvénytervezetre. A pártot nem érte meglepetésként a módosítás normaszövege, amelyet ők egy „elvadult ötlethalmaznak” tartanak, de bíznak abban, hogy „végül magától is felülkerekedik a józan ész”. Úgy vélik azonban, hogy

a kulturális minisztérium kezdettől fogva félrevezette a lakosságot.

A minisztérium eddigi kijelentései nem fedték a valóságot, a nyelvtörvény-módosítás a Szlovákiában élő nemzetiségek, így a felvidéki magyarok számára is nyilvánvaló és jelentős hátrányokkal járna, állítja a Szövetség. Szerintük egyértelmű, hogy a tervezet nem az „alkalmazási gyakorlatban kétértelműséget okozó megfogalmazások módosítására irányul”, hanem kifejezetten a kisebbségi nyelvhasználatot korlátozza. Gubík László pártelnök szerint félő, hogy „a szükségtelen módosítás újjáélesztheti a 90-es évek rossz reflexeit".