Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
szlovák zászló szlovákia
Nyitókép: Pixabay

Vitát robbantott ki Szlovákiában a nyelvtörvény tervezett változtatása

A Magyar Szövetség szerint a jelenleg érvényes jogszabály módosítása akkor lenne elfogadható, ha szigorítás helyett a Szlovákiában használt nyelvek egyenjogúsítására törekedne.

A szlovák kulturális minisztérium az államnyelvről szóló törvény módosításának előkészítésén dolgozik. A tárca szigorítaná a nyelvhasználat felügyeletét, de a jogszabály megszegéséért kiszabható bírság nagyságát is emelnék. Martina Simkovicová kulturális miniszter ugyanakkor azt állítja, hogy a nyelvtörvény tervezett módosítása nem a kisebbségek ellen irányul.

A szlovák kulturális minisztérium a nyelvtörvény gyakorlati alkalmazásának tapasztalataival indokolja a módosítás szükségességét, melynek célja az államnyelv státuszának megszilárdítása, a hatékony állami ellenőrzés garantálása. A tárca állítása szerint a jogszabály egyes rendelkezéseit sorozatosan sértették meg ugyanazok a személyek, ennek oka pedig az alacsony bírságok és az ellenőrző szerv korlátozott hatáskörei. A minisztérium állítja, nem a kisebbségek ellen irányul az államnyelvtörvény módosítása, és nincs hatással a kisebbségi nyelvhasználatra. „Újra az a helyzet, hogy a nyilvánosság egy része az ellenzék jelentős támogatásával indulatokat akar kelteni és kiélezni a helyzetet nemzetiségi kérdésekben. Szó sincs a kisebbségek elleni támadásról, csupán az államnyelv védelméről” – jelentette ki Martina Simkovicová.

A tárcavezető szerdán találkozott Gyimesi Györggyel, a Magyar Szövetség korábbi alelnökével, hogy megvitassák a törvényt. A szlovákiai magyar párt szeptember végi tisztújítását követően külön utakat járó Gyimesi György úgy véli, a kulturális minisztérium úgy finomítja a módosítási javaslatot, hogy ne érintse negatívan a nemzetiségi kisebbségeket, ellenkezőleg, megvédi nyelvüket az amerikanizmusoktól.

Az ellenzéki Szabadság és Szolidaritás szerint képtelenség a kulturális minisztérium által kidolgozott nyelvtörvény, és nem támogatja azt a szándékot, hogy bírságot szabjanak ki azokra a jogi és természetes személyekre, akik nem a kodifikált szlovák nyelvet használják. A párt szerint a törvény a magyar kisebbség ellen irányul, és az 1990-es évekbe rántja vissza Szlovákiát.

A Magyar Szövetség csütörtök délelőtt tartott sajtótájékoztatót a nyelvtörvény ügyében. A párt szerint a jelenleg érvényes jogszabály módosítása akkor lenne elfogadható, ha szigorítás helyett a Szlovákiában használt nyelvek egyenjogúsítására törekedne. Gubík László pártelnök elmondta, nincs szükség a törvény szigorítására. „Nem látjuk értelmét és nem látjuk azt sem indokoltnak, hogy miért kellene kiterjeszteni a szigorítások körét” – fogalmazott Gubík. A pártelnök szerint az államnyelv védelme bőségesen elegendő jogi garanciával rendelkezik Szlovákiában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Néhány egyszerű előkészülettel és a megfelelő szabályok betartásával sok esetben megelőzhető, hogy egy áramszünet miatt ki kelljen dobni a hűtőszekrényben vagy a fagyasztóban tárolt élelmiszereket. Helik Ferenc, a Nébih elnökhelyettese az InfoRádióban elmondta: ha előre jelzik az áramszünetet, akkor érdemes jégakkukat beszerezni, illetve palackokban vizet lefagyasztani a fagyasztóba, mert így biztosítani tudjuk az ideális hőmérsékletet.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Miközben a magyar háztartások Európa legalacsonyabb villamosenergia-árait fizetik – a budapesti 9,6 eurocentes kilowattóránkénti lakossági ár nagyjából harmada a 25,8 eurocentes uniós átlagnak –, a hazai ipari fogyasztók 2026 első félévében több mint 20 százalékkal drágábban jutottak áramhoz, mint uniós versenytársaik. A két jelenség nem független egymástól. A magyar villamosenergia-piacon az elmúlt években olyan keresztfinanszírozási és szabályozási mechanizmusok épültek ki, amelyek egyre nehezebben átláthatók, egyre kevésbé hatékonyak és összeegyeztethetők a versenyképességi, beruházási és energiapolitikai célokkal, így a változtatások elkerülhetetlenek lesznek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×