A negyedik legnagyobb ázsiai gazdaságban a kormány már egy új minisztérium létrehozását fontolgatja, annyira vészesnek ítéli meg a demográfiai helyzetet. A statisztika ugyanis arra utal: a különböző pénzügyi kedvezmények sem adtak lökést a gyermekvállalási kedvnek Dél-Koreában.

Ahogy a Reuters megjegyzi: nehéz meggyőzni a 20-as, 30-as nemzedéket, hogy szülőnek lenni jobb befektetés, mint az elegáns ruhák vásárlása és a drága éttermek látogatása. Egyik képviselőjük Jen Park 28 éves Instagram divatinfluenszer és énekes. Mint elmondta: a kiadásait főként a divat és az utazás határozza meg, házasságra vagy gyerekre nem gondol. YOLO, idézi az amerikai betűszót: you only live once, csak egyszer élsz.

„Én teljesen az egyszer élünk híve vagyok...

a hónap végén nem marad másra pénz, miután megjutalmaztam magam. Lehet, hogy egyszer férjhez megyek, de az a lényeg, hogy ebben a pillanatban legyünk boldogok, nem?” – mondta. Dél-Korea már így is a világ legalacsonyabb születési rátájával rendelkezik, de tavaly még a saját rekordját is megdöntötte. Kutatók szerint a termékeny korúak, az Y és Z-generációk tagjai a társadalom más tagjainál is többet költenek és kevesebbet tesznek félre.

„A fiatalok a saját, online megjeleníthető sikerük jelképeit hajhásszák, ahelyett, hogy a fészekrakás lehetetlennek tűnő céljával foglalkoznának” – mondta a Reutersnek a Szöuli Női Egyetem szociológiaprofesszora, Dzsong Dzsé-Hun. Ráadásul annak ellenére költekeznek, hogy az elmúlt három évben brutálisan megemelték a kamatlábakat. 2021-ben még csak 1,25 százalék, az idén már 3,50 százalék az irányadó kamatláb.

Közben a 30-as éveikben járók megtakarításai estek, míg más korcsoportokéi emelkedtek.

A fiatalok adják immár az áruházi vásárlások, a drága hotelfoglalások és utazások 40 százalékát, úgy, hogy ötödével többet költenek, mint három éve. Az „egyszer élünk” haszonélvezői a drágább éttermek lettek (egy év alatt 30 százalékkal nőtt a bevételük). Az egyik Instagram-fotóhoz ideális helyen 150 százalékkal több drága desszert fogyott el, mint tavaly, pedig még az árát is megemelték. A Morgan Stanley bank szerint az egy főre jutó kiadások tekintetében a koreaiak a luxusmárkák első számú vásárlói.

Mindeközben például a hasonló korú ausztrálok 3,5 százalékkal fogták vissza a költekezésüket.

De vajon tényleg csak a féktelen hedonizmus miatt nem izgatja a gyerekvállalás a koreai fiatalokat? Egy felmérés válaszadóinak 46 százaléka a munkahelyi bizonytalansággal és a tanulmányok magas költségeivel magyarázta, hogy miért nem gondol az utódokra. Az Y és Z-generáció fizetései ugyanis kevesebb mint fele olyan mértékben emelkednek, mint másoké.

Dél-Korea esetében a fiatal generáció hozzáállása is fékezi a demográfiai korrekciót.

Egy 17 országra kiterjedő amerikai felmérésben más országok lakói az egészséget és a családot jelölték meg fő életcélnak, Koreában viszont az anyagi jólétet. Ezért lehet az, hogy a felajánlott készpénzjuttatások, az ingyen taxi és a gyermekellátás sem tudta felpörgetni az országban a gyerekvállalási kedvet.