Infostart.hu
eur:
386.8
usd:
332.88
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
A Gazprom orosz állami gázipari monopólium szentpétervári irodaháza 2022. július 27-én. Egy gázturbina-hajtómű nagyjavítására hivatkozva a Gazprom közölte, hogy az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken, az orosz gáz nyugatra irányuló szállításának fő útvonalán maximális kapacitásának egyötödére csökkent a gázáramlás.
Nyitókép: MTI/EPA/Anatolij Malcev

Bajban a Gazprom: Kína mégsem Európa

Több mint húsz éve először jelentett veszteséget az orosz energetikai óriáscég, a Gazprom. Elemzők szerint a több milliárd dolláros mínusz annak a jele, hogy hatnak a nyugati szankciók és hogy a Kína felé fordulás nem kompenzálja az elvesztett európai bevételeket.

Nyugaton meglepetést keltett vagy igyekszenek nem tudomást venni róla, hogy az oroszok nem igazán érzik az ukrajnai invázió miatt ellenük bevezetett szankciók gazdasági hatásait. A folytatódó viszonylagos jólétről szóló hírek lehetnek a háborús propaganda hatásai. Ahol viszont nehéz kétségbe vonni a számokat, az az állami mamutcég, a Gazprom könyvelése, amely maga közölte, hogy 1999 óta először veszteséget termelt.

Az európai otthonokat egykor földgázzal ellátó és a Bajnokok Ligáját is szponzoráló energetikai vállalat hétmilliárd dolláros deficitben van. Mindez az európai országokkal folytatott kereskedelem meredek visszaesésének, az ukrajnai háború miatt bevezetett szankcióknak köszönhető.

A Gazprom, illetve az orosz gazdaság is azzal válaszolt a szankciókra, hogy India és Kína felé fordult. Ez azonban nem ellensúlyozza a kiesett európai piacokat – írja a Reuters. A cég gondjai tükrözik Moszkva Kínával való partnerség korlátait, teszi hozzá a hírügynökség. A korlátok annak ellenére fennállnak, hogy Moszkva a vártnál könnyebben viseli a szankciókat, mivel képes volt a tengeri úton folytatott olajexportot más vevőkhöz irányítani.

A Gazprom saját adatai és a Reuters számításai szerint 2022-ben – az első háborús évben – mintegy 63,8 milliárd köbméter gázmennyiséget szállított Európába. Ez tavaly további 55 százalékkal esett vissza és már csak 28,3 milliárd köbméterről van szó.

A szám különösen drámai a 2018-as csúcshoz képest, amikor a Gazprom több mint 200 milliárd köbmétert küldött az EU-ba és más államokba, például Törökországba. A nyugati lépések nyomán Kína felé forduló Oroszország arra törekszik, hogy 2030-ra évi 100 milliárd köbméterre növelje a vezetékes gázeladásokat a Szibéria Ereje nevű vezetéken, illetve annak tervezett új ágán keresztül.

Az idei év végre kitűzött cél azonban mindössze 38 milliárd köbméter, miközben a még nem üzemelő és Mongólián áthaladó, 2-es számú vezeték 50 milliárd köbmétert exportál majd.

A kínai export azonban nem zökkenőmentes. "Bár a Gazpromnak lesz némi többletbevétele az exportból, de nem lesz képes teljesen ellensúlyozni az elvesztett európai üzletet" – állítja Kateryna Filippenko, a Wood Mackenzie gáz- és LNG-kutatási igazgatója.

A moszkvai székhelyű BCS brókercég szerint 2015 és 2019 között az Európába irányuló Gazprom-eladások bevételei átlagosan havi 3,3 milliárd dollárra rúgtak havi 15,5 milliárd köbméteres szállítások mellett.

Ezzel áll szemben a Gazprom tavalyi 22,7 milliárd köbméteres éves kínai exportja, amiből 6,5 milliárd dollárt termelt, azaz kevesebb pénzt, mint ami két hónap alatt befolyt Európából. Michal Meidan oxfordi energiakutató szerint Kína ugyan felvevőpiac Moszkvának, de nem olyan jövedelmező és nem fogja felváltani Európát.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×