eur:
411.33
usd:
392.74
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Nyitókép: Pixabay

EP-választás: a szlovákiaiak jobban félnek az amerikai befolyástól, mint az orosztól

Az európai parlamenti választások közeledtével a szlovákok jobban tartanak az Egyesült Államok, mint Oroszország befolyása miatt – derült ki az Ipsos ügynökségnek a Európai Digitális Média Megfigyelőközpont számára készített felméréséből. A közvélemény-kutatás szerint még ennél is többen aggódnak amiatt, hogy maga az Európai Unió lesz ráhatással az uniós voksolásra.

Az Ipsos felmérése egyebek mellett azt vizsgálta, hogy a szlovákiai válaszadók hogyan ítélik meg az európai parlamenti választásokba való esetleges beavatkozás kockázatát. A megkérdezettek kevesebb mint egyharmada, 31 százaléka tartja "komoly problémának" a külső beavatkozást a júniusi európai parlamenti választásokba. Egy másik harmada, 35 százaléka "kis problémának" tartja ezt a forgatókönyvet. A válaszadók harmadik harmada, 34 százaléka számára ez egyáltalán nem jelent gondot.

A felmérés a V4-ek valamennyi országára kiterjedt. Lengyelországban a válaszadók több mint fele, 55 százaléka tartja komoly problémának az uniós választások külső befolyásolását. Azt a kérdést is feltették a felmérésben résztvevőknek, hogy szerintük melyik konkrét külföldi ország vagy nemzetközi szervezet próbálja meg befolyásolni a választások eredményét.

Az Egyesült Államoktól a Szlovákiában megkérdezettek 38 százaléka vár beavatkozást az uniós választásokba, Oroszországtól viszont csak 36 százalék.

A felmérés szerint még többen tartanak attól, hogy se nem Moszkva, sem pedig Washington, hanem maga az Európai Unió befolyásolja majd az EP-választásokat. Ezt a lehetőséget a szlovákiai válaszadók 39 százaléka választotta. A V4-ek többi tagja ezzel ellentétben következetesen az orosz beavatkozástól tart a leginkább. Lengyelországban például 100 emberből 63 vélekedik így.

A felmérés során az Európai Unióval kapcsolatos leggyakoribb félretájékoztatási narratívákra is rákérdeztek. Szlovákia esetében ezek közé sorolták az új típusú élelmiszerekre, például a rovarokból készült élelmiszerek fogyasztására való áttérést, a belső égésű motorok visszaszorítására irányuló erőfeszítéseket, valamint az ürgék és teknősbékák védelmére szánt tervet.

Ugyanezen felmérés szerint

a szlovákiai választópolgárok 39 százaléka biztosan az urnákhoz járul

a június második hétvégéjén megrendezett európai parlamenti választásokon, míg további 23 százalék az "inkább igen" választ jelölte meg erre a kérdésre.

A V4-es országok között ez a legalacsonyabb arány. Öt évvel ezelőtt, 2019-ben a választási részvétel még a 23 százalékot sem érte el az országban. Szlovákiában június 8-án, szombaton választanak európai parlamenti képviselőket. 23 párt és egy koalíció jelöltjei versengenek a szavazatokért. A szlovákok összesen 15 képviselőt küldhetnek Brüsszelbe.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

A tegnapi nap folyamán brit Storm Shadow cirkálórakéták csapódtak be Kurszk megyében, a támadást az ukrán légierő indította, átlépve ezzel egy újabb orosz "vörös vonalat." A fejleményekre válaszul az orosz vezetés állítólag tűzkészenlétbe helyezte néhány RSz-26-os interkontinentális ballisztikus rakétaindítóját (ICBM), elvileg nukleáris robbanófej nélkül. A nap folyamán egy ICBM-nek vélt rakétát ki is lőttek az orosz erők Dnyipró városára. Vlagyimir Putyin később közölte: valójában nem ICBM-et, hanem egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát lőttek ki Ukrajnára. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×