Infostart.hu
eur:
367.57
usd:
329.43
bux:
0
2026. október 27. kedd Szabina
Marawi, 2017. május 30.Fülöp-szigeteki katona áll egy redőnyre festett Szeretem az Iszlám Államot felirat mellett a Mindanao szigetén lévő Marawiban, ahol folytatódnak a harcok a kormányerők és az iszlamista szélsőségesek között 2017. május 30-án. Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnök május 23-án katonai közigazgatást vezetett be hatvan napra Mindanaón, azt követően, hogy a szigeten fegyveres összecsapás robbant ki a biztonsági erők és az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezettel is kapcsolatban álló Maute nevű muzulmán szélsőséges csoport harcosai között. (MTI/EPA/Francis R. Malasig)
Nyitókép: MTI/EPA/Francis R. Malasig

Már Nagy-Britanniában is az Iszlám Állam terrorjától rettegnek

Nagy-Britanniának „abszolút módon” aggódnia kell az Iszlám Állam fenyegetése miatt – mondta a hét végi, moszkvai vérengzés után a brit kormány második embere. Közben Washingtonban Joe Biden elnök egy olyan találkozót tervezett, amelyen leépítették volna a dzsihadisták elleni iraki koalíciót.

Abszolút aggodalomra ad okot Nagy-Britanniának az Iszlám Állam fenyegetése – mondta Jeremy Hunt brit pénzügyminiszter, aki szerint az európai országoknak „ébernek kell lenniük”, miután Moszkvában dzsihadista fegyveresek 137 embert mészároltak le egy rockkoncerten.

A támadást az Iszlám Állam Afganisztánban aktív ága vállalta magára, és közlése szerint az volt a célja, hogy „nagyszámú keresztényt” öljön meg.

Hunt „tragédiának” nevezte a tömeggyilkosságot, de elítélte a Kremlt, amiért Ukrajnához akarja kötni a mészárlást. „Nagyon kevés bizalmunk van bármiben, amit az orosz kormány mond, tudjuk, hogy ködösítenek és propagandát kreálnak, hogy megvédjék az Ukrajna elleni gonosz inváziójukat” – fogalmazott Hunt.

„Az Iszlám Állam egyáltalán nem válogat, kész a legfelkavaróbb gyilkosságokra. Szerencsénk, hogy a mi hírszerző ügynökségeink sikeresen elhárítottak az elmúlt években több terrortámadást” – mondta a brit miniszter, hozzátéve: együttérzését fejezi az érintetteknek.

A Nagy-Britannia elleni konkrét fenyegetésről legutóbb tavaly nyáron volt szó. Először Irak terrorelhárítási főnöke mondta azt júniusban, hogy iraki dzsihadisták koordinálnak brit szélsőségesekkel és terveznek valamit a szigetországban. Július közepén már Suella Braverman akkori belügyminiszter ismételte meg ezt, és megemlítette az Al-Kaidát is. Akkori hírek szerint a briteknél 800 aktív nyomozás folyt terrorvádak kapcsán, és

39, többségében dzsihadista szélsőségesek által tervezett támadást hiúsítottak meg.

Érdekes módon Joe Biden amerikai elnök még a moszkvai terror előtt az tervezte, hogy április 15-én vendégül látja Mohammed Shia al-Szudáni iraki miniszterlenököt, és a megbeszélés témája annak a koalíciónak a leépítése lesz, amely Irakban az Iszlám Állam ellen harcolt. A lépést az iraki fél szorgalmazza, miközben a két állam viszonya már korántsem olyan közeli, mint az invázió éveiben volt, főként Irán befolyása miatt.

Szakértők még február elején figyelmeztettek arra, hogy az Iszlám Állam visszatérésre készül – igaz, ez a vezető brit bulvárlapban, a The Sunban jelent meg. „Abszolút lehetséges egy brit földön elkövetet terrortámadás az izraeli–Hamász-konfliktus miatt” – mondták szakértők a lapnak. Sőt, visszatérhet az ifjabb George Bush elnök éveiből ismert terror elleni háború – bár eme eufemisztikus kategóriába sorolták akkor a hamis érvek által indított iraki inváziót is.

Az egyik szakértő, akitől a figyelmeztetés elhangzott, Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Európába vezényelt szövetséges erők volt főparancsnoka. Ő Ukrajna kapcsán egyfajta „héja”, aki korábban azt mondta, hogy segíteni kell Kijevnek az év végéig visszafoglalni a Krímet.

Viszont Joel Vowell aktív amerikai tábornok, az Iszlám Állam elleni külföldi harc vezetője is azt mondta még februárban, hogy

„200 százalékkal” nőtt a potenciális támadás fenyegetése az előző három hónapban.

Az Iszlám Állam fenyegetését hangsúlyozta a hétvégén Alina Romanowski, Washington iraki nagykövete is, aki azt mondta: a dzsihadisták támasztotta veszély nem hárult el – annak ellenére, hogy Al-Szudáni miniszterelnök az ellenkezőjét mondja és azt, hogy nincs már szükség a koalícióra.

Címlapról ajánljuk
Tibor Dávid a Wekerle Plusz programról: egy háztartás számára 22,5 millió forint elég nagy összeg

Tibor Dávid a Wekerle Plusz programról: egy háztartás számára 22,5 millió forint elég nagy összeg

A Magyar Péter miniszterelnök által bejelentett Wekerle Plusz Energetikai Felújítási Támogatás és Hitel az ország összes településén elérhető lesz a tervek szerint, és sem gyermekre, sem házastársra vonatkozó feltételt nem kötöttek hozzá. A felvehető hitelösszeg 15 millió forint fix 3 százalékos kamattal, ezen kívül 30-tól akár 50 százalékig terjedő, legfeljebb 7,5 millió forint állami támogatást adnak hozzá. A program részleteiről és a hozzá fűzött reményekről Tibor Dávidot, az ÉVOSZ alelnökét kérdezte az InfoRádió.

Nagy Dávid: valószínűleg nem a választásokon fog eldőlni, milyen kormány alakulhat Izraelben

Október 27-én újra választásokat tartanak Izraelben. A választópolgárok először járulnak az urnákhoz az 2023. október 7-i események és az azt követő háborús időszak után. A közvélemény-kutatások szerint a legnagyobb ellenzéki kihívó erő, Gadi Eisenkot pártja és a jelenleg kormányzó Benjámin Netanjahu vezette kormánypárt fej-fej mellett halad. Az izraeli választások tétjéről és kimeneteléről Nagy Dávidot, az Oeconomus biztonságpolitikai elemzőjét kérdezte az InfoRádió.
A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)

A Gránit Bank ügyfelei már a bank mobilalkalmazásából is megnyithatják, valamint kezelhetik egészségpénztári számlájukat. Ezzel a pénzintézet bármikor és bárhol elérhetővé teszi az egyik leginkább népszerű öngondoskodási formát és annak előnyeit.
inforadio
ARÉNA
2026.10.27. kedd, 18:00
Farkas András
nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News alapítója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×