Infostart.hu
eur:
377.36
usd:
316.71
bux:
130346.81
2026. február 10. kedd Elvira
Marawi, 2017. május 30.Fülöp-szigeteki katona áll egy redőnyre festett Szeretem az Iszlám Államot felirat mellett a Mindanao szigetén lévő Marawiban, ahol folytatódnak a harcok a kormányerők és az iszlamista szélsőségesek között 2017. május 30-án. Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnök május 23-án katonai közigazgatást vezetett be hatvan napra Mindanaón, azt követően, hogy a szigeten fegyveres összecsapás robbant ki a biztonsági erők és az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezettel is kapcsolatban álló Maute nevű muzulmán szélsőséges csoport harcosai között. (MTI/EPA/Francis R. Malasig)
Nyitókép: MTI/EPA/Francis R. Malasig

Már Nagy-Britanniában is az Iszlám Állam terrorjától rettegnek

Nagy-Britanniának „abszolút módon” aggódnia kell az Iszlám Állam fenyegetése miatt – mondta a hét végi, moszkvai vérengzés után a brit kormány második embere. Közben Washingtonban Joe Biden elnök egy olyan találkozót tervezett, amelyen leépítették volna a dzsihadisták elleni iraki koalíciót.

Abszolút aggodalomra ad okot Nagy-Britanniának az Iszlám Állam fenyegetése – mondta Jeremy Hunt brit pénzügyminiszter, aki szerint az európai országoknak „ébernek kell lenniük”, miután Moszkvában dzsihadista fegyveresek 137 embert mészároltak le egy rockkoncerten.

A támadást az Iszlám Állam Afganisztánban aktív ága vállalta magára, és közlése szerint az volt a célja, hogy „nagyszámú keresztényt” öljön meg.

Hunt „tragédiának” nevezte a tömeggyilkosságot, de elítélte a Kremlt, amiért Ukrajnához akarja kötni a mészárlást. „Nagyon kevés bizalmunk van bármiben, amit az orosz kormány mond, tudjuk, hogy ködösítenek és propagandát kreálnak, hogy megvédjék az Ukrajna elleni gonosz inváziójukat” – fogalmazott Hunt.

„Az Iszlám Állam egyáltalán nem válogat, kész a legfelkavaróbb gyilkosságokra. Szerencsénk, hogy a mi hírszerző ügynökségeink sikeresen elhárítottak az elmúlt években több terrortámadást” – mondta a brit miniszter, hozzátéve: együttérzését fejezi az érintetteknek.

A Nagy-Britannia elleni konkrét fenyegetésről legutóbb tavaly nyáron volt szó. Először Irak terrorelhárítási főnöke mondta azt júniusban, hogy iraki dzsihadisták koordinálnak brit szélsőségesekkel és terveznek valamit a szigetországban. Július közepén már Suella Braverman akkori belügyminiszter ismételte meg ezt, és megemlítette az Al-Kaidát is. Akkori hírek szerint a briteknél 800 aktív nyomozás folyt terrorvádak kapcsán, és

39, többségében dzsihadista szélsőségesek által tervezett támadást hiúsítottak meg.

Érdekes módon Joe Biden amerikai elnök még a moszkvai terror előtt az tervezte, hogy április 15-én vendégül látja Mohammed Shia al-Szudáni iraki miniszterlenököt, és a megbeszélés témája annak a koalíciónak a leépítése lesz, amely Irakban az Iszlám Állam ellen harcolt. A lépést az iraki fél szorgalmazza, miközben a két állam viszonya már korántsem olyan közeli, mint az invázió éveiben volt, főként Irán befolyása miatt.

Szakértők még február elején figyelmeztettek arra, hogy az Iszlám Állam visszatérésre készül – igaz, ez a vezető brit bulvárlapban, a The Sunban jelent meg. „Abszolút lehetséges egy brit földön elkövetet terrortámadás az izraeli–Hamász-konfliktus miatt” – mondták szakértők a lapnak. Sőt, visszatérhet az ifjabb George Bush elnök éveiből ismert terror elleni háború – bár eme eufemisztikus kategóriába sorolták akkor a hamis érvek által indított iraki inváziót is.

Az egyik szakértő, akitől a figyelmeztetés elhangzott, Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Európába vezényelt szövetséges erők volt főparancsnoka. Ő Ukrajna kapcsán egyfajta „héja”, aki korábban azt mondta, hogy segíteni kell Kijevnek az év végéig visszafoglalni a Krímet.

Viszont Joel Vowell aktív amerikai tábornok, az Iszlám Állam elleni külföldi harc vezetője is azt mondta még februárban, hogy

„200 százalékkal” nőtt a potenciális támadás fenyegetése az előző három hónapban.

Az Iszlám Állam fenyegetését hangsúlyozta a hétvégén Alina Romanowski, Washington iraki nagykövete is, aki azt mondta: a dzsihadisták támasztotta veszély nem hárult el – annak ellenére, hogy Al-Szudáni miniszterelnök az ellenkezőjét mondja és azt, hogy nincs már szükség a koalícióra.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×