eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Up chart with coin stacks jayk7/Getty Images
Nyitókép: jayk7/Getty Images

Rossz hír a lakáshiteleseknek Nagy-Britanniában

A 2008-as pénzügyi válság óta nem volt ilyen drága a brit állam számára hitel – az állampapírok hozamai, még a Liz Truss volt miniszterlenök kísérletezős, “mini-költségvetése” idején tapasztalt szintet is meghaladták.

Mindez újabb indok, hogy a Bank of England tovább emelje az alapkamatot, lakástulajdonsok millióinak okozva fejfájást.

„500 fontról több, mint 2000-re ugrott a havi törlesztőnk” – mesélte egy fiatal brit pár az Evening Standard című londoni lapnak, hogy mi történt velük, miután lejárt jelzáloghitelük két éves, kedvezményes időszaka.

Azóta, hogy megvették a lakásukat és kiváltották a hitelt, a turbulencia nyomán nemcsak Nagy-Britannia, de a brit adósok számára is brutálisan felmentek a kamatok. Ezt először a korábbi, kérészéletű Liz Truss kormány számlájára írták, aminek növekedést megcélzó gazdasági programját azzal büntették a piacok, hogy masszívan megtolták a brit állampapírok hozamait – azaz,

a brit állam és az adófizetők számára drágább lett az adósság.

Truss helyét átvette a nyugalmat árasztó Rishi Sunak, de a két éves lejáratú brit állampapírok hozama ennek ellenére 20 bázisponttal megugrott és 2008. óta nem tapasztalt szintet ért el. Bár az már Truss után is világos volt, hogy véget ért az olcsó hitelek – köztük lakáshitelek – több, mint 10 éve tartó aranykora. De, a Truss idején megugrott törlesztők egy ideig elkezdtek mérséklődni. Úgy tűnik, azonban, hogy a fájdalomnak nincs vége. A brit bankok naponta vonják vissza olcsóbb hiteltermékeiket és elemzők arra számítanak, hogy az idén már 6%-ra ugorhat a brit alapkamat.

Közben a Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai szerint a bérek 7,2%-kal nőttek az áprilisig tartó három hónapban - ami rekordot jelent – bár még mindig nem érte be az inflációt. A Bank of England a bérnövekedést annak mutatójaként tekinti, hogy az infláció mennyire épül be a gazdaságba és a mostani ütem az intézmény szerint gyorsabb, mint amivel el lehetne érni az év végére a kitűzött, 2%-os inflációs célt.

A brit pénzromlás mértéke jelenleg évi 8.7% - tehát ezt kéne a terv szerint a negyedére csökkenteni.

Elemzők ezért arra számítanak, hogy a központi bank már a jövő héten újabb kamatlábemelést hajt végre. A Financial Times idézte Samuel Tombst, a Pantheon Macroeconomic tanácsadócég vezető közgazdászát, aki szerint a béremelkedésben “túl sok a lendület” ahhoz, hogy a Bank of England le tudja állítani a kamatlábemeléseket – további nehézségeket okozva a brit lakosságnak.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×