Mindez újabb indok, hogy a Bank of England tovább emelje az alapkamatot, lakástulajdonsok millióinak okozva fejfájást.
„500 fontról több, mint 2000-re ugrott a havi törlesztőnk” – mesélte egy fiatal brit pár az Evening Standard című londoni lapnak, hogy mi történt velük, miután lejárt jelzáloghitelük két éves, kedvezményes időszaka.
Azóta, hogy megvették a lakásukat és kiváltották a hitelt, a turbulencia nyomán nemcsak Nagy-Britannia, de a brit adósok számára is brutálisan felmentek a kamatok. Ezt először a korábbi, kérészéletű Liz Truss kormány számlájára írták, aminek növekedést megcélzó gazdasági programját azzal büntették a piacok, hogy masszívan megtolták a brit állampapírok hozamait – azaz,
a brit állam és az adófizetők számára drágább lett az adósság.
Truss helyét átvette a nyugalmat árasztó Rishi Sunak, de a két éves lejáratú brit állampapírok hozama ennek ellenére 20 bázisponttal megugrott és 2008. óta nem tapasztalt szintet ért el. Bár az már Truss után is világos volt, hogy véget ért az olcsó hitelek – köztük lakáshitelek – több, mint 10 éve tartó aranykora. De, a Truss idején megugrott törlesztők egy ideig elkezdtek mérséklődni. Úgy tűnik, azonban, hogy a fájdalomnak nincs vége. A brit bankok naponta vonják vissza olcsóbb hiteltermékeiket és elemzők arra számítanak, hogy az idén már 6%-ra ugorhat a brit alapkamat.
Közben a Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai szerint a bérek 7,2%-kal nőttek az áprilisig tartó három hónapban - ami rekordot jelent – bár még mindig nem érte be az inflációt. A Bank of England a bérnövekedést annak mutatójaként tekinti, hogy az infláció mennyire épül be a gazdaságba és a mostani ütem az intézmény szerint gyorsabb, mint amivel el lehetne érni az év végére a kitűzött, 2%-os inflációs célt.
A brit pénzromlás mértéke jelenleg évi 8.7% - tehát ezt kéne a terv szerint a negyedére csökkenteni.
Elemzők ezért arra számítanak, hogy a központi bank már a jövő héten újabb kamatlábemelést hajt végre. A Financial Times idézte Samuel Tombst, a Pantheon Macroeconomic tanácsadócég vezető közgazdászát, aki szerint a béremelkedésben “túl sok a lendület” ahhoz, hogy a Bank of England le tudja állítani a kamatlábemeléseket – további nehézségeket okozva a brit lakosságnak.