Infostart.hu
eur:
364.32
usd:
311.54
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel
A szlovákiai dunaszerdahelyi (Dunájska Streda) kórház, ahová beszállították a hajnalban meglőtt szíriai migránst 2016. május 9-én. A szlovák vámőrök intézkedés közben meglőttek egy migránst, egy 26 éves szíriai nőt a szlovák-magyar határ szlovák oldalán lévő Nagymegyer (Velky Meder) közelében.
Nyitókép: MTI Fotó: Krizsán Csaba

Orvoshiány miatt akár magyar kórházakba is jöhetnek szlovák betegek

Eduard Heger szlovák miniszterelnök segítséget kért és kapott a szomszédos országok kormányfőitől az egészségügyi ellátás biztosításában. Ha a jövő hónaptól orvosokra lenne szükség Szlovákiában, akkor a határhoz közeli külföldi kórházak is tudnak betegeket fogadni – tájékoztatott Heger.

Szlovákiában legutóbb 2011-ben alakult ki olyan helyzet az egészségügyben, ami miatt külföldi orvosok segítségére szorult az ország. Tizenegy évvel ezelőtt tömeges felmondások után távoztak az orvosok a kórházakból, Csehországból pedig katonai orvosok érkeztek, hogy segítsenek az ellátásban. Később a cseh szenátus elfogadott egy határozatot, mely szerint alkotmánysértő volt a cseh orvosok külföldi segítségnyújtása, Petr Nečas akkori cseh kormányfő kabinetje ezt visszautasította.

Most 2100 orvos adta be a felmondását, mert elégedetlenek a szlovák egészségügy működésével. Ha nem születik megegyezés a kormánnyal, a hónap végén lejár a felmondási határidő. Vladimír Lengvarský szlovák egészségügyi miniszter csütörtökön bejelentette, hogy a nyolcból hét pontban megegyezés született az orvos szakszervezetekkel, csak az orvosbérek emelése ügyében nincs megállapodás.

Eduard Heger szlovák miniszterelnök a V4-es országok vezetőitől kért segítséget. Orbán Viktor magyar, Petr Fiala cseh és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök felméri a saját lehetőségeit. Ha valóban megvalósul a legrosszabb forgatókönyv, akkor

szükség esetén a határhoz közeli külföldi intézmények is fogadhatnának szlovákiai betegeket.

A szlovák egészségügyi tárca közben arról tájékoztatott, hogy a védelmi minisztériumtól még nem kér segítséget arra az esetre, ha a kórházakban történt tömeges felmondások miatt külföldi katonaorvosok esetleges támogatására lenne szükség. Martina Kovaľ Kakaščíková, a szlovák védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, ennek fényében egyelőre nem gondolkodnak külföldi katonaorvosok bevetésének lehetőségén, és erről nem is kommunikáltak partnereinkkel. „Ráadásul olyan súlyosnak tartunk egy ilyen jellegű döntést, hogy azt kormányzati, nemzeti szinten kell meghozni” – mondta a szóvivő. 2011-ben, amikor az orvosok tömeges felmondással való fenyegetése valóra vált, 25 cseh katonaorvos érkezett Szlovákiába. Jelenleg negyven bevethető orvos dolgozik a Szlovák Fegyveres Erőknél.

Szlovákiában azt követően alakult ki krízis az egészségügyben, hogy október elején 2100 orvos nyújtotta be a lemondását, mert nem értenek egyet a szlovákiai egészségügy működésével. Olyan kulcsfontosságú osztályok orvosai mondtak fel, mint a traumatológia, a belgyógyászat, a kardiológia, az aneszteziológia, az intenzív ellátás, a gyermekgyógyászat, a nőgyógyászat és az újszülött osztály. Az egészségügyi miniszter jelezte: ha november 30-ig, nem lesz megállapodás, előterjeszti a kormánynak az egész országra vonatkozó veszélyhelyzet kihirdetését.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×