A nemzetközi média úgy követte nyomon Joe Biden és Hszi Csin-ping testbeszédét, mint régen a kremlinológusok a pártfőtitkárok minden rezdülését. Nem csoda, hiszen hivatalba lépése óta először ült le az amerikai és a kínai elnök négyszemközti megbeszélésre, amely három órán át húzódott.

Úgy tűnik, hogy a G20-as csúcs margóján tartott amerikai-kínai találkozó fő eredménye az, hogy a világ két legnagyobb gazdasága – egyben szén-dioxid-kibocsájtója és geopolitikai riválisa – vezetői egyáltalán szóba álltak egymással.

Történik-e változás, netán enyhülés a felek között? Katherine Tai amerikai kereskedelmi képviselő „erőteljes jelzésnek” minősítette a találkozót a Bloomberg Új Gazdasági Fórumon, Szingapúrban. De az ugyanerre a névre hallgató hírügynökség megemlítette, hogy a kínai termékkel szembeni amerikai védővámok továbbra is maradnak, „mert maradnak a mélyebben meghúzódó problémák”.

Az amerikai-kínai kereskedelmi kapcsolatok elmérgesedése Donald Trump elnöksége idején mélyült el, de Biden alatt sem javult. Sőt, közben élesedett a Tajvan körüli geopolitikai feszültség a szigetet magáénak mondó Kína és annak de facto függetlenségét katonai erővel támogató Washington között.

A Bloomberg szerint az áttörés helyett inkább a kapcsolat korlátait határozták meg, és a csúcs segíthet egyensúlyba hozni a viszonyt a két gazdasági hatalom között. Viszont „gyorsan halványul a gazdasági integráció időszaka, miközben az országok egyre inkább bezárkóznak, és a szankciók és vámok szélesítik a szakadékokat” – jegyezte meg.

Az amerikai-kínai viszony ráadásul nem csak gazdaságról és geopolitikáról szól:

terhelik a kapcsolatokat a nemzetbiztonság, technológia, klímaváltozás és az emberi jogok kérdései.

A Biden-kormányzat szerint Peking nem számolta fel azokat az alap-problémákat, amelyek miatt – amúgy a belpolitikában esküdt ellensége, Donald Trump – több száz milliárd dollár értékű büntetővámokat vetett ki 2018-ban a kínai exporttermékekre. Ezek pedig az intellektuális tulajdon lopása és a technológiai transzfer kikényszerítése.

„Nem számítanék semmilyen enyhülésre” – kommentálta kissé szkeptikusan a találkozót a BMO Harris amerikai bank vagyonkezelő ágának vezető stratégája. Sőt, szerinte még tovább is fognak romlani az amerikai-kínai kereskedelmi kapcsolatok. Ő arra számít, hogy Washington további lépéseket jelent be azután, hogy korlátozta a félvezető áramkörök kínai exportját. Az amerikai érvelés ugyanis az volt, hogy Kínai katonai kapacitásait erősítheti, ha bizonyos alkatrészek birtokába jut.

A bank szerint ami akadályozza amerikai oldalról az enyhülést az nem a politikusok, hanem a közvélemény. Egy közelmúltbeli felmérés szerint

egyre több amerikai tekint problémaként Kína növekvő katonai erejére.

Más kommentátorok azonban üdvözölték, hogy Biden és Hszi hitet tett a párbeszéd fenntartása mellett. „A találkozó sokkal jobban alakult, mint vártuk” – mondta a CNBC-nek John Rutledge, a Sanafad magánbefektető cég stratégája.