Infostart.hu
eur:
377.48
usd:
318.28
bux:
129099.91
2026. február 9. hétfő Abigél, Alex
Hszi Csin-ping kínai (b) és Joe Biden amerikai elnök kétoldalú találkozója a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 csúcstalálkozója előtt az indonéziai Bali szigetén fekvő Nusa Dua luxusüdülőhelyen 2022. november 14-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Hszinhua

Szakértő: a hidegháború a legkritikusabb pont Amerika és Kína viszonyában

Háromórás megbeszélést folytatott egymással Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök a húsz legfejlettebb ipari ország csúcstalálkozója előtt. Ez volt az első személyes találkozójuk.

A tárgyalás szimbolikus értelme fontos, ami azt jelenti, hogy valamilyen fajta élő kapcsolati rendszer fennmarad a két elnök között. Bizonytalanság van arról, hogy mit mondanak a felek, miről tárgyaltak, és miről tárgyaltak valójában. Az új hidegháború kérdése a legkritikusabb pont az Egyesült Államok és Kína viszonyában – mondta az InfoRádiónak Mártonffy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Tanulmányok Kutatóintézetének vezetője.

Joe Biden elnök szerint nincs szükség új hidegháborúra, de vélhetően mégis efelé haladunk,

mivel a kínai gazdaság – ami a járványügyi politikája miatt gyengülni látszik – várhatóan meg fogja haladni az Egyesült Államok gazdaságát a jövőben. Emiatt az Egyesült Államok lépéskényszerbe került.

Az intézet vezetője szerint a tárgyalási tematikákon megfigyelhető, hogy a demokrata párti elnök azt mondta: verseny lesz, de háború nem. Valójában csak narratívába mondta ezt, és megpróbálja a kínaiakra rászorítani a lépéskényszert. Ezt látjuk Tajvan vonalán, ahol ugyanezt hangoztatja az elnök, de odaengedi az alsóházi képviselő vezetőt, Nancy Pelosit. Nem szeretne háborút, ugyanakkor a kritikus félvezetők chipgyártáshoz fontos anyagát kiszorítja Kínából, és elkezdi szankciós listára tenni.

Mártonffy Balázs szerint érdekes módon a tárgyalt ügyekben is eltérés van: az Egyesült Államok elnöke azt mondta, beszéltek nukleáris fegyverekről és a bevetésük általános tiltásáról. A kínai olvasatban viszont ezt nem említették, itt ennek a lépéskényszernek a logikáját, a kínaiakra való áthelyezését figyelhetjük meg. Ezt vélhetően nem fogják a kínaiak nyíltan megcáfolni, ugyanakkor ők kerülnek rosszabb helyzetbe az oroszok miatt.

A kínai kommunikáció a találkozó jelentőségét és a témákat arra a logikára fűzi fel, ami az ő felfogásukban teljesen érthető; hogy a világ bőven elég nagy két ilyen nagyhatalom számára is, és megférhetnek egymás mellett. Ez ütközik az Egyesült Államok logikájával, akik már lassan négy elnökön keresztül azt mondják, megszűnt az érdekszférák világa, mert egy progresszív gondolattal magunk mögött hagyták.

A kínaiak viszont szeretnék a saját érdekszférájukat kialakítani, de ebből ütközőpont lesz "ha másképp nem, narratívában", mert még egy ilyen beszélgetésnél elfér, hogy kifelé mást mondanak, de Mártonffy Balázs szerint az érdekszférák ütközési pontjaiból még lesznek konfliktustok.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: ezt csak egyszer lehet eljátszani, és utána valószínűleg vége az iráni vezetésnek

Elemző: ezt csak egyszer lehet eljátszani, és utána valószínűleg vége az iráni vezetésnek

Irán nyilvánosságra hozta, mit lépne, ha az Egyesült Államok háborút indítana ellene. Teherán rakétazáporokat, proxyhaderők bevetését, kibertámadásokat, valamint a Hormuzi-szoros lezárását, azaz a globális olajszállítások megzavarását ígéri. A szoroson halad át a világ olaj- és LNG-termelésének a 20 százaléka, ugyanakkor ennek akadályozását nem véletlenül nem lépte még meg soha Teherán – mondta az InfoRádióban Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője.

Könnyedén áttelel a szőlőkabóca – Nem áll le a szőlőpusztulás, egy borvidék a legrosszabbra készül

Zalában több mint 200 ezer tőke szőlőt jelöltek ki kivágásra az aranyszínű sárgaság terjedése miatt. A Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke az InfoRádiónak azt mondta: a hideg tél sem állítja meg a fitoplazma terjedését.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×