Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Nyitókép: Pixabay

Gázhiány esetén üzemben maradnak a cseh szénerőművek

Földgázhiány esetén üzemben maradnak azok a szénerőművek Csehországban, amelyeket máskülönben emissziós problémák miatt le kellene állítani – jelentette ki Jozef Síkela cseh ipari és kereskedelmi miniszter. Szlovákiában más a helyzet: az állam nem támogatja tovább a barnaszénbányászatot.

A cseh ipari és kereskedelmi miniszter közölte: Csehország földgázellátása jelenleg stabilnak mondható, kiesések nincsenek. A környező országok azonban kieséseket jelentenek a földgázellátásban, ezért Prága sem zárhatja ki, hogy Csehországnak is gondjai lehetnek az orosz gázszállításokkal, esetleg azok teljesen megszűnnek. A kormány ezért a múlt héten módosította az energetikai törvényt, amely lehetővé teszi a probléma orvoslását. A módosított törvény alapján a kormány engedélyezheti azon szénerőművek üzemben tartását bizonyos ideig, amelyeket máskülönben a túllépett emissziós normák miatt le kellene állítani.

Jozef Síkela szerint az országos tartalékokat jelentő földgáztárolók jelenleg kétharmadig vannak feltöltve, azaz mintegy 2,2 milliárd köbméternyi gáz van bennük. A tárcavezető felszólította az illetékes cégeket, hogy folytassák, sőt gyorsítsák fel a gáztárolók feltöltését. „Csehország azon európai országok közé tartozik, ahol a leggyorsabban sikerül feltölteni a gáztárolókat” – jegyezte meg Jozef Síkela. A miniszter megerősítette azt a sajtóértesülést, miszerint a cseh állam jelentős kapacitásokat szerzett a hollandiai cseppfolyósított földgáz terminálokban. Jelezte ugyanakkor, hogy pontos adatokat erről nem hozhat nyilvánosságra.

A szénenergia terén Szlovákiában ellenkező a helyzet:

az ország nem tér vissza a barnaszén-bányászat támogatásához. A felső-nyitravidéki bányák arra figyelmeztetnek, hogy már megkezdődött a régió átalakításának és a bányászat megszüntetésének folyamata, a bányászat folytatása pedig már nem lehetséges. Adriana Siváková, a felső-nyitrai bányatársaság szóvivője elmondta, a társaság már csak pár évig végzi a kitermelést, aztán teljesen leáll. „A nyitranováki bányában még 6-9 millió tonnányi széntartalék van, ezt még 2023-tól 2034-ig kibányásszuk. További 26 millió tonna van még a gbely bányában” – tájékoztatott a szóvivő.

Állami támogatás hiányában a bányák nem akarják folytatni a kitermelést. Az állam pedig nem akarja tovább támogatni a barnaszénbányászatot. Szlovákia számára sem gazdasági, sem környezeti szempontból nem kifizetődő a barnaszén elégetésévelt kitermelt villamosenergia. A fogyasztóknak évente mintegy 120 millió eurójába került a lignit elégetéséből a nyitranováky erőműben kitermelt villamos áram.

Annak ellenére, hogy más európai államok egyelőre még meghagyták a szénerőműveiket, Szlovákia folytatja ezek leállítását. „Szlovákiában ennek nincs értelme, a mi barnaszenünk nagyon gyenge minőségű” – mondta Ján Budaj szlovák környezetvédelmi miniszter. A gazdasági tárca szerint a szénbányászat megszűnése után sem fenyeget energiahiány Szlovákiában.

Címlapról ajánljuk
Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

A demográfiai válság és a technológiai forradalom kettős szorítása miatt 2–5 éven belül elkerülhetetlenné válik az adórendszerek gyökeres reformja. Mivel az aktív munkavállalók száma globálisan csökken, a közfinanszírozás és a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága érdekében az államok kénytelenek új adóalanyokat – algoritmusokat és humanoid robotokat – bevonni a közteherviselésbe.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Sok munkavállaló érezheti fontosnak, hogy jelen legyen a munkahelyén, fizikailag és mentálisan egyaránt, mivel a távollét kedvezőtlen hatással lehet a fizetésére vagy az előmenetelére. De vajon egy ideiglenes távollét hosszabb távon is alacsonyabb béreket eredményez? A Journal of Labor Economics folyóiratban – Joao Galindo da Fonsecával (Montreáli Egyetem) és Molnár Tímea Laurával (Közép-Európai Egyetem) közösen – publikált tanulmányunkban egy eddig kevéssé vizsgált mechanizmusra hívjuk fel a figyelmet: a munkából való átmeneti, kényszerű távollét miatt olyan lehetőségeket veszít el a dolgozó, amelyek következtében tartósan alacsonyabb marad a bére, mint a távollét hiányában lett volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×