eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
A Sajó folyó elszíneződött vize az egykori vasércbánya közelében a felvidéki Szalóc (Slavec) közelében 2022. március 14-én. Az eddigi mérések nem igazolták, hogy a Sajó vize szennyezett lenne Magyarországon, de a vizsgálatok továbbra is tartanak - közölte ezen a napon az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) annak kapcsán, hogy sajtóhírek szerint valamilyen szennyezőanyag került a vízbe a folyó szlovákiai szakaszán. A Miskolcnál és Sajópüspökinél végzett mérések nem igazoltak szennyeződést a vízben; a folyó vizének Ph- és oldott oxigén vizsgálata szerint mindkét mérés eredménye határértéken belül van. A vizet fémekre is vizsgálják, ezek eredményére még várnak. A Miskolci Vízügyi Igazgatóság szakemberei a Sajó szlovákiai szakaszán is dolgoznak, és a folyón felfelé haladva is méréseket végeznek.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Véget ért a Sajó szennyezését megállító munkálatok első fázisa

Az alsósajói bányában befejezték a felszíni vizek elterelésének munkálatait. Ennek következtében a Sajóba kerülő szennyeződés mértékét mintegy 80 százalékkal sikerült csökkenteni – jelentette a Szlovák Állami Vasércbánya Társaság igazgatója.

A Sajót szennyező alsósajói bányában a szlovák központi bányamentő-állomás csak négy hónappal a káros anyagok folyóba ömlésének kezdete után, május végén kezdte meg a vízelterelő munkálatokat, amelyek befejeztével a problémát okozó vizet acélcsövek segítségével sikerült a felszínre vezetni. A munkálatokat végző bányamentő-állomás igazgatója szerint ez a műszaki megoldás mintegy 15-20 évig tarthat ki.

Az Állami Vasércbánya Társaság igazgatója, Peter Žitňan úgy tájékoztatott, hogy jelentősen ugyan, de

mégsem sikerült teljes mértékben megszüntetni a szennyezést.

Közölte, hogy a szennyezés megállítására irányuló munkálatoknak köszönhetően 80 százalékkal esett vissza a vöröses színűvé vált folyóba kerülő szennyezőanyagok koncentrációja, de tovább dolgoznak a helyzet rendezésén. „Tisztában vagyunk vele, hogy a probléma a Sajón nem tűnt el, és hogy a fennmaradó 20 százaléknyi oldott anyag továbbra is környezetvédelmi problémát jelent” – fogalmazott az igazgató. Hozzátette, hogy a munkálatok következő fázisának projektjét már előkészítették, ebben a szakaszban a fennmaradó szennyező anyagokat is szeretnék eltávolítani a folyóból. A probléma elhárításán a Szlovák Tudományos Akadémia Geotechnikai Intézetével közösen dolgoznak a szakemberek.

A Sajó szlovákiai szakaszán először február közepén észlelték a folyó vizének vöröses elszíneződését, amelyet, mint kiderült, az alsósajói vasércbányából kifolyó víz okozott, s a 2008-ig működő Siderit egykori bányatelepéről került a folyóba. Az eddigi vizsgálatok szerint a folyó vizében a vas mennyisége 12-szer magasabb a határértéknél, továbbá emelkedett mangán-, szulfát- és arzéntartalmat is kimutattak.

A folyó élővilága szinte teljesen elpusztult, a folyami rákok kihaltak, és halakat sem találni már a vörös színű folyóvízben.

A Siderit bányaüzem 1975 és 2008 között működött, ezután csődbe került. Az Állami Vasércbánya Társaság szerint a csődbe jutott társaság a kitermelés leállítását követően nem tett eleget a bánya likvidálására vonatkozó kötelezettségeinek, így az elengedhetetlenül szükséges intézkedéseket maga az Állami Vasércbánya Társaság hajtotta végre, még 2012-ben.

A folyót ért ökológiai katasztrófára a Szövetség politikusai már hónapokkal korábban figyelmeztettek, az illetékesek viszont sokáig azt sem tudták eldönteni, hogy kinek a hatáskörébe tartozik a Sajó ügye. Orosz Örs, a párt elnökségi tagja volt az első, aki már március legelején felhívta a problémára a figyelmet. A politikus szerda esti Facebook-bejegyzésében arról adott hírt, hogy két aktivistával együtt beidézte őt a rendőrség. Az aktivisták május 28-án, figyelemfelhívó jelleggel néhány órára eltorlaszolták az alsósajói bánya kifolyóját. Az ügyben közhasznú bányamű megrongálásának gyanújával eljárás indult, melyben tanúként hallgatták ki őket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×