Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök keményen nekiment a Kremlnek az ukrán gabonaexport elleni blokádja miatt és azért, mert ez áremelkedésekhez és éhezéshez vezethet sok országban. Az ENSZ szerint pedig Moszkva „háborút” folytat a globális élelmiszer-biztonság ellen.

Ezt követően Mario Draghi olasz miniszterelnök felhívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy az élelmiszerválságról tárgyaljanak. Meg persze a földgázról, aminek kapcsán Putyin azt mondta:

Oroszország biztosítja, hogy Olaszország fennakadások nélkül megkapja a szállítmányokat.

A beszélgetés érintette Moszkva Ukrajna elleni hadjáratát is, aminek kapcsán Putyin azt állította, hogy Kijev állította le az oroszokkal folyatott béketárgyalásokat. Sőt, azzal is megvádolta Ukrajnát, hogy „akadályozza a Fekete-tengeren és az Azovi-tengeren való biztonságos hajózást”.

Mindez furcsán hangzott annak fényében, hogy Oroszország támadta meg Ukrajnát és hogy Mariupol kikötőváros és környéke elfoglalásával mostanra gyakorlatilag orosz ellenőrzésű területté tette az Azovi-tengert.

Az oroszok és olaszok csak kommünikét adtak ki a telefonhívásról, aminek szövege nem ad betekintést abba, hogy történt-e konkrét előrelépés. Eszerint például: „az élelmiszerválságra és annak a világ legszegényebb országaira gyakorolt hatásaira és a közös megoldás keresésére összpontosítottak”.

Putyin ezek után közölte, hogy hajlandó elősegíteni a gabona- és műtrágyaexportot, de jött utána a nagy „de”:

ha feloldják az országa elleni nemzetközi szankciókat.

Azt nem részletezte, hogy az orosz vagy az ukrán gabonaexportra gondolt-e. A februári invázió óta az oroszok blokád alatt tartják az ukrán kikötőket, de szinte elképzelhetetlen, hogy az Egyesült Államok és a nyugati szövetségesek csakúgy feloldanák az ország megtámadása miatt bevezetett szankciókat.

Putyin azonban épp a szankciókat okolta az élelmiszer-szállítások akadozásáért. Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes pedig a partvidéküket védő és a kikötőket elaknásító ukránokat. Ezt Ukrajna tagadta, miközben két közeli szövetségese, Észtország és Litvánia azt akarja, hogy a gabonaszállító hajókat a szövetséges államok hadihajói kísérjék a Fekete-tengeren. Ehhez azonban fel kellene oldani az aknazárat és Moszkvának is garantálnia kellene az ukrán gabona szabad áthaladását. Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy napi két „humanitárius” tengeri korridort nyit a Fekete- és az Azov-tengeren.

A kikötőkről folytatott alkudozás azért is komplikált, mert Ukrajna attól fél, hogy az orosz haditengerészet behatolhat az ogyesszai öbölbe és megtámadhatja a várost, ha feloldják az akanazárat.

Draghi a hívás után úgy fogalmazott: a kikötői blokád feloldását kérte, a szankciókról nem volt szó és nem látja a mozgásteret, ami elősegítené az orosz–ukrán békekötést. Közben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter „komolytalannak” minősítette Olaszország négylépcsős béketervét, amely szerint a Donbasz Ukrajnánál maradna, de autonómiát kapna.