Szlovákiában egy esetleges háború során csak a megkérdezettek 28 százaléka lenne hajlandó harcolni az országért – derült ki a „Hogy vagy, Szlovákia?” nevű felmérésből. A március 31. és április 7. között ezer válaszadó bevonásával elvégzett felmérés rámutatott, hogy Szlovákiában enyhén erősödött a háború gazdasági következményeitől, főleg az áremelkedéstől és a gazdasági válságtól való félelem.

A közvélemény-kutatásban résztvevők csupán 28 százaléka lenne hajlandó háború esetén harcolni Szlovákiáért. Az erre vonatkozó kérdésre nemmel válaszolt a válaszadók 37 százaléka, a „nem tudom” választ 35 százaléknyian választották. A 60 évnél idősebb férfiak nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy harcoljanak Szlovákiáért, mint a 40 év alattiak. A kutatás arra is rámutatott, hogy hajlandóbbak lennének fegyvert fogni az országért azok a megkérdezettek, akik úgy gondolják, hogy geopolitikai szempontból Szlovákiának a Nyugat oldalán kell állnia, illetve azok, akik támogatják a NATO-tagságot.

A felmérés eredményeit ismertető szakember, Robert Klobucký, a Szlovák Tudományos Akadémia szociológusa szerint a harci kedv nagyon alacsony szintje Szlovákiában nem csupán az államba és a különféle intézményekbe vetett közbizalom alacsony szintjével, hanem egyfajta geopolitikai zavarral is magyarázható. „Fontos ismerni a történelmi összefüggéseket is. Szlovákiában nincs hagyománya annak, hogy heroizáljuk a hadseregünket, és más államokkal vagy nemzetekkel ellentétben a múltban nem vívtunk meg sikeresen semmilyen nagyobb fegyveres konfliktust vagy felkelést” – állapította meg a szociológus.

Zuzana Čaputová államfő pedig úgy nyilatkozott, hogy helyesnek és megalapozottnak tartja azt az elképzelést, hogy Szlovákia átadhatná Ukrajnának MiG-29-es vadászgépeit. Ehhez azonban arra van szükség, hogy nélkülük is biztosítva legyen Szlovákia légterének ellenőrzése, és az ukránok igényt tartsanak a vadászgépekre. Szlovákia a múlt héten már átadta Ukrajnának az S-300-as légvédelmi rendszerét, amely komoly vitát váltott ki a kormány és az ellenzék között. Az S-300-as rakéták helyett Patriot rakéták védik a szlovák légteret, ezek az ütegek Németországból, Hollandiából és az Egyesült Államokból érkeztek Szlovákiába, kölcsönbe.

A köztársasági elnök szerint elegendő ideje van az országnak annak eldöntésére, hogy megvásárolja-e a Patriot légvédelmi rendszert. Rámutatott, hogy a betelepített Patriot egységek addig maradnak, amíg csak szükség lesz rájuk. Zuzana Čaputová helyénvalónak tartja, hogy az ország megszabadul a régi haditechnikai felszerelésektől és új, nyugati rendszerekkel helyettesíti őket. Arra is rámutatott, hogy számos ország adott fegyvereket Ukrajnának, Szlovákia viszont csak légvédelmi felszerelést, és azt is hangsúlyozni kell, hogy Ukrajna az az ország, amelyet megtámadtak és védekezésre kényszerül.

A szlovák kormány közben megállapodott a NATO-katonák létszámának emeléséről. Az Észak-atlanti Szövetséghez tartozó országokból további 900 katona érkezhet Szlovákiába, konkrétan Csehországból, Németországból, az Egyesült Államokból és Szlovéniából. A NATO szlovákiai többnemzetiségű kontingense így már 3 ezer főt számlálna.