Infostart.hu
eur:
362.35
usd:
313.87
bux:
0
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina
Védőmaszkot viselő asszony megy egy moszkvai utcán 2020. április 7-én. A koronavírus-járvány megfékezése érdekében az orosz hatóságok április végéig tartó kijárási korlátozásokat vezettek be.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Moszkva: bármit csinálnak, nagy tartalékunk van

Oroszország túléli, ha újabb szankciókat vezetnek be ellene az ukrán határfeszültség miatt. Ezt állította az ország pénzügyminisztere, aki szerint az államkassza bőséges tartalékokat halmozott fel.

Miközben folytatódik az orosz-nyugati adok-kapok – a nyugatiak szerint nem igaz, hogy az oroszok elvonulnának az ukrán határról, az orosz ENSZ-képviselő szerint az egész válság a nyugatiak fantáziájában él – Moszkvában a kormány azzal nyugtatgatta a polgárokat, hogy túlélik az esetleges újabb gazdasági szankciókat.

Anton Sziluanov pénzügyminiszter arra válaszolt, hogy a Nyugat – igaz csak Ukrajna lerohanása esetére – súlyos gazdasági büntetőlépéseket helyezett kilátásba.

Már korábban felmerült, hogy letilthatják Oroszországot a SWIFT nemzetközi tranzakciós üzenő rendszerről és hogy korlátozhatják az orosz bankok lehetőségeit.

Az, hogy az előbbi lépés mekkora csapás lenne, vitatott, mert az oroszok már fejlesztenek vagy kifejlesztettek egy saját rendszert és hozzá tartozó belföldi bankkártyákat; erről is vita folyik, ahogy arról is, hogy Kína hajlandó lenne-e használni ezt a kétoldalú kereskedelemben.

Utóbbiról pedig Sziluanov miniszter most az mondta:

az orosz bankok elleni szankciók nyomán piaci bizonytalanság áll be, de Oroszország kibírja,

mert elegendő költségvetési többletet halmozott fel.

Bár a nyugati országok folytatják a szankciók előkészítését, újabban kihagyják belőle a SWIFT-ből való kitiltás lehetőségét. Maguk az intézkedések így az orosz bankokat és energiaszektort céloznák meg.

A pénzügyminiszter szerint az orosz kormány számára ez „kellemetlen” lépés lenne, de az állam jótáll majd a bankbetétekért, a tranzakciókért, köztük a külföldi valutás fizetésekért és átutalásokért.

„Hála Istennek, van elég valutatartalékunk” – mondta, hozzátette, hogy „a pénzügyi pajzs” része az aranytartalék, a költségvetési többlet és az alacsony eladósodottság.

A Reuters körülbelül 630 milliárd dollárra teszi az orosz valutatartalékot, amely 2015. óta 75 százalékkal emelkedett.

A miniszter szerint ha a nyugat az orosz energiacégeket kezdi büntetni, akkor készek a szállításokat más piacokra átirányítani.

Az a tény, hogy

Oroszország a Krím 2014-es elcsatolása után nyugati pénzügyi és gazdasági szankciók közepette él,

arra késztette a cégeket és bankokat, hogy csökkentséK kitettségüket a nemzetközi hitelpiacok felé, tartalékokat halmozzanak fel és alternatív fizetési rendszereket hozzanak létre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gerendai Károly a Sziget megmentéséről és a megváltozott sztárvilágról beszélt az Arénában

Gerendai Károly a Sziget megmentéséről és a megváltozott sztárvilágról beszélt az Arénában

A végső látogatottság határozza meg a Sziget Fesztivál idei veszteségét, amelyet előzetesen 1,5 milliárd forintra kalkulál Gerendai Károly főszervező. Arról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy az őszi visszatérése óta a vártnál több feladata volt. Mint mondta, egyre kevésbé vonzzák a fesztiválok a legnagyobb sztárokat, így a Szigetnek sem szabad csak rájuk építenie. Azt is elárulta, hogy mennyire volt ráhatása az idei fellépők listájára, a magyar nagyszínpad már egy újítás, és a szolgáltatásokban is sokat léptek előre.

Magyar Péter: túl a mélyponton

„Jó hír, hogy már kilenc centire vagyunk a Duna vasárnapi mélypontjától, és eső várható az osztrák vízgyűjtőkön. A paksi turbina üzemel” – írta Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
Tisza-kormány: közel 900 milliárdos program indul, energetikai lépésekről dönt a kabinet

Tisza-kormány: közel 900 milliárdos program indul, energetikai lépésekről dönt a kabinet

Magyar Péter miniszterelnök kormánya szerdán a rendkívüli hőség okozta energia- és vízügyi válsághelyzetet tárgyalta: a Paksi Atomerőmű szinte teljesen leállt az alacsony dunai vízállás miatt, de az önkéntes áramtakarékosságnak köszönhetően kötelező fogyasztáskorlátozásra egyelőre nem volt szükség. A kabinet 868 milliárd forintos energiafejlesztési programot fogadott el. Ruff Bálint kancelláriaminiszter rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett hétfőre tíz törvényjavaslatból álló csomag megtárgyalására. A kormány emellett személyi döntéseket is hozott, valamint közlekedési és környezetvédelmi intézkedéseket készített elő, miközben a Tisza Párt már augusztus 11-re tervezi az új köztársasági elnök megválasztását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×