Infostart.hu
eur:
383.56
usd:
329.9
bux:
124446.1
2026. március 3. kedd Kornélia
Mintát vesz a Debreceni Alapellátási és Egészségfejlesztési Intézet munkatársa a köznevelésben dolgozók koronavírus-tesztelésén az intézet fogászati ügyeletének épületében 2021. január 3-án.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Koronavírusos B-tervet követelnek a brit szakértők

Miközben Nagy-Britanniában emelkedik a Covid-fertőzések száma, tudományos szakértők korlátozásokat akarnak, a Pénzügyminisztérium kiszámolta, mibe kerülne az úgynevezett „B-terv”. Egész pontosan annyiba, mint a rendőrség teljes tavalyi költségvetése.

18 milliárd fontjába fájna a brit gazdaságnak, ha a növekvő Covid-esetszám miatt most ismét korlátozásokat vezetnének be a szigetországban.

A kormány tudományos tanácsadói már hetek óta sürgetik valamiféle B-terv életbe léptetését.

Ennek nyomán ismét az otthoni munkát ajánlanák, egyes zsúfolt helyeken kötelezővé tennék a maszkviselést és a biztonságos távolságtartást.

Mindez ismét drámaian korlátozná a britek hétköznapjait, mert manapság gyakorlatilag úgy élnek, mintha végetért volna a pandémia. A hétvégén csak elvétve lehetett látni maszkos embert a metrón (a fiatalok között tényleg ritkán) és az emberek összezsúfolódva ültek a mozikban, éttermekben és bárokban.

Nem viselnek maszkot a parlamentben ülő képviselők sem, amiért meg is kapták a magukét a médiában.

A napi új esetszám, amely elérte az 50 ezret, az utóbbi pár napban ugyan visszaesett, de a Coviddal kórházba kerülők száma egy hét alatt 20 százalékkal emelkedett. A pozitív Covid-teszt utáni 28 napon belül történt halálozások száma pedig közel 8 és fél százalékkal magasabb, mint az előző héten.

A brit pénzügyminisztérium az emiatti nyomás hatására készített belső elemzést a szigorítások gazdasági áráról. A bizalmas anyagot kiszivárogtatták, így derült ki a komoly potenciális veszteség lehetősége, az, hogy öt hónap alatt 18 millió fontot veszítene a brit gazdaság.

Kormányforrások azt mondták a brit lapoknak: nincs terítéken, hogy ennyi ideig maradjanak életben a korlátozások, ha egyáltalán bevezetik azokat. A megfogalmazás azonban szembemegy azokkal a korábbi, hivatalos nyilatkozatokkal, hogy nem lesz semmilyen korlátozás.

Boris Johnson kormánya egyelőre ellenáll a nyomásnak, hogy Angliában életbe léptesse a B-tervet, ami a maszkviselés mellett megnövelné a vakcinaútlevelek használatát is. (Szeptember végén ezt a korábbi tervet a kormány nem merte bevezetni.)

A Politico nevű portál úgy értesült, hogy a B-terv hatástanulmánya úgy készült, hogy a korlátozások jövő márciusig tarthatnak. Az anyag szerint a vakcinaigazolás ellenében történő belépés a tömegrendezvények esetében csak korlátozott mértékben javítana a helyzeten, mert a statisztika szerint a fertőzések nagy része nem ilyen eseményeken történik.

A Downing Street nem volt hajlandó kommentálni a szivárogtatást, egy szóvivő csak annyit mondott, hogy

„a B-terv nem tükrözi a jelenlegi gondolkodást”.

A szakértők szerint azért kell lépni, hogy tehermentesíteni lehessen az egészségügyet, és elkerülni, hogy fenntarthatatlan mértékűre nőjön a kórházba kerülők száma. Mivel Nagy-Britannia viszonylag magas, 68 százalékos átoltottsággal rendelkezik, a helyzet kérdéseket vet fel a védőoltásprogramról és a védekezésről.

„Ez egy megállíthatatlan vírus, mindenkinek orvosi maszkot kéne viselnie – az orrára húzva – zsúfolt térben – mondta Dr. David Nabarro, a WHO Covid-19 különmegbízottja.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Az Európai Unió közvetlenül is érintett lehet az Irán ellen kirobbant katonai akciók miatt, ha nagy számban indulnak el a menekültek Európa felé – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki arra is utalt: a terrorveszély is nőni fog, hiszen már ma is sok olyan vallásos síita él Európában, akinek nem tetszene egy iráni rendszerváltás, és sokkolta őket, hogy megölték a legfőbb vallási vezetőjüket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×