Infostart.hu
eur:
385.83
usd:
331.62
bux:
116510.12
2026. január 11. vasárnap Ágota
Ivan Korcok, Szlovákia kül- és Európa-ügyi minisztere a V4-ek külügyminiszteri találkozóját követő sajtótájékoztatón Komáromban 2021. július 19-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Szlovák külügyminiszter: Szlovákia nem Felvidék

Tovább folytatódik a szóbeli adok-kapok Ivan Korčok szlovák külügyminiszter és a szlovákiai magyar politikusok között.

Északi szomszédunk diplomáciai vezetője sérelmezte, hogy Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke a hét elején Somorján emlékművet avatott a városból kitelepített magyarok emlékére. A Facebook-bejegyzést később egy Magyarországnak küldött diplomáciai jegyzék követte, melyben arra kéri a magyar felet, tartsa magát a diplomácia szabályaihoz, és előzetesen tájékoztassa a szlovák felet az állami tisztségviselők látogatásának céljáról.

Magyarországnak küldött diplomáciai jegyzékkel reagált a szlovák külügyi tárca Kövér László magyar házelnök látogatására, aki részt vett a Csehszlovákiából kitelepített magyarok somorjai emlékművének felavatásán. A szlovák külügyminisztérium emlékeztetett, hogy továbbra is kész megadni minden szokásos logisztikai segítséget a magyar tisztségviselők hivatalos látogatásaihoz, de nem tartja helyénvalónak, hogy a szlovák fél csak utólag értesüljön azokról a Szlovákia területén zajló eseményekről, amelyeken magas rangú magyar politikai tisztségviselők vesznek részt.

A külügy szerint

Kövér László látogatása nem a jószomszédi kapcsolatok szellemében zajlott.

Ivan Korčok szlovák külügyminiszter számos bírálatot kapott a magyar Országgyűlés elnökét kritizáló bejegyzése miatt, ezért a diplomáciai jegyzék mellett még egy közleményt is kiadott a tárcavezető, amelyben nyolc pontba szedve érvelt amellett, miért helytelenítette a magyar házelnök somorjai látogatását és beszédét. Korčok egyebek mellett kijelentette, nem tartja magát hungarofóbnak,

de visszautasítja, hogy Szlovákiát Felvidéknek nevezzék a magyarországi politikusok.

„A mi országunk nem Felvidék. A mi országunk neve Szlovákia vagy Szlovák Köztársaság. A magyar fél által használt Felvidék megnevezés diplomatikusan szólva nem a szomszédos empátia megnyilvánulása” – fogalmaz a Facebookra is feltöltött nyilatkozatában Korčok.

A külügyminiszter mellett szlovák oldalról kiállt Boris Kollár, a pozsonyi parlament házelnöke is.

A szlovákiai magyar politikai képviselet azonban más véleményt fogalmazott meg.

Az MKP közleményben reagált, melyben azt írta, hogy minden nemzetnek, nemzetközösségnek joga van megemlékezni történelme dicső és szomorú történéseiről, tapasztalatairól egyaránt. A nemzeti tudat egyenrangú része a nyelv és kultúra mellett a történelmi tények ismerete és az abból fakadó összefüggések megértése. Számunkra a történelem ezen szakasza nem lezárt történet.

Sólymos László, a Híd elnöke a közösségi hálón közzétett véleményében úgy fogalmaz, a jelenlegi szlovák kormány a magyarok és a szlovákok tízéves békés együttélése után behúzta a kéziféket. Visszaél azzal, hogy a magyar kisebbség parlamenti érdekképviselet nélkül maradt, így nincs, aki feltartóztatná a koalíciós úthengert. Hozzátette: elhallgatni a magyarok kitelepítését tiszteletlenség azokkal szemben, akik mindenüket elvesztették a második világháború után.

„Ezek az emberek megérdemelnék, hogy Szlovákia megkövesse őket”

– véli a Híd elnöke.

Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke színháznak, nacionalista hangulatkeltésnek nevezte Ivan Korčok bejegyzését. Szerinte a szlovák külügyminiszter úgy foglal állást történelmi kérdésekben, hogy szakmaiatlan és érzéketlen megjegyzéseivel tovább fokozza a feszültséget.

Bukovszky László nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztos pedig a következőket írta: „Két szomszédos, a közös múlttal terhelt állam esetében nem a legszerencsésebb a diplomáciai üzengetés. Főleg akkor, amikor sosem látott baráti viszonyról papolnak a szlovák és a magyar kormányzat képviselői.” Bukovszky szerint „a megoldást ugyan mindenki tudja, csak valahogy nehéz megtenni az első lépést. Zárja már le a terhes múltat a két ország parlamentje egy közös nyilatkozattal, és adjunk szabad utat a további párbeszédnek. Követendő példa a cseh–német megbékélési nyilatkozat” – véli a kisebbségi kormánybiztos.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Olyan javaslat érkezett, ami után iszonyú sok pénz jelenhet meg rengeteg magyar bankszámláján

Olyan javaslat érkezett, ami után iszonyú sok pénz jelenhet meg rengeteg magyar bankszámláján

A rezsicsökkentés tehetősebb rétegeket is támogató és rugalmatlan formája és a hasonlóan rugalmatlan fix betáplálási átvételi ár a legfőbb akadályai annak, hogy Magyarországon a hálózatot segítő, az egyetemes szolgáltató terheit csökkentő lakossági beruházások létesüljenek, melyek a zöldátmenetet tovább segítenék - vélik a MANAP iparági egyesületnél. A szervezet szerint a rezsicsökkentésnek ki lehet dolgozni olyan alternatíváját, amely a kritikus fogyasztói terheket nem növelné, de a fogyasztás bizonyos mértékű rugalmasabbá tételével sok területen hasznos eredményekkel járna. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a rezsicsökkentés egy jelentősen "tágabb" témakör, ennek módosítását a szervezet egyelőre nem szorgalmazza, javasolja ezzel szemben azt, hogy az otthoni napelemek által megtermelt és a hálózatba betáplált villamos energia jelenlegi egyösszegű fix ára helyett egy egyszerű 3 idősávos rendszer kerüljön alkalmazásra. A javaslat szerint azáltal, hogy az átvételi ár a reggeli és esti fogyasztási csúcsidőszakban magasabb lenne, a prosumerek ösztönözve lennének a zöldberuházásokra, emellett az intézkedés az egyetemes szolgáltató számára, és hálózati, illetve rendszerszempontból is pozitív hatással lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×