Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Izraeli légicsapásban megrongálódott lakóépület maradványai Gázában 2021. május 15-én. A rakéta becsapódásakor az Abu Hatab Hadidi család 10 tagja életét vesztette. A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász szervezet és Izrael között május 10-én este kezdődött rakétaháború, miután Jeruzsálemben összecsaptak egymással a palesztinok és izraeli biztonsági erők az iszlám - Mekka és Medina után - harmadik legszentebb helyén, az al-Aksza mecsetnél.
Nyitókép: MTI/AP/Halil Hamra

Tragikus és bizarr eset tarkította a gázai konfliktust

Egy meglincselt izraeli férfi családja egy szervátültetésre váró arab nőnek adta az áldozat veséjét.

Közel 250 halálos áldozata volt a Hamász és Izrael háborújának, amelynek a csütörtökön éjjel elfogadott tűzszünet vetett véget. Az áldozatok döntő többsége gázai palesztin – köztük sok nő és gyerek – volt, míg izraeli oldalon 12 halottat említettek. A mostani konfliktus új eleme volt az Izraelen belül, a zsidó és arab származású állampolgárok között kirobbant erőszak.

Az egyik ilyen összecsapás áldozata volt a Tel-Avivhoz közel fekvő Lód városában az 56 éves Jigal Jehoshua. A zsidó férfit kövekkel dobálták meg arab lázongók és a kórházban napokon keresztül próbálták megmenteni az életét, de nem sikerült. Még hazavezetett a támadás helyszínéről, de otthona ajtaja előtt összeesett. Hat nappal később belehalt sérüléseibe.

Családja végül úgy döntött, hogy öt különböző betegnek ajánlja fel a szerveit, átültetésre.

Veséjét egy 58 éves izraeli arab nő, Randa Avis kapta, aki hét éve várt donorra.

„Köszönöm Jigal családjának” – mondta a kórházi ágyán. „Az égből vigyáznak majd rájuk. Jigal jobb helyen van már és számomra ő a családom része”.

A keresztény arab nő Jeruzsálemben lakik és – legalábbis az őt megszólaltató izraeli médium szerint – nem a véres konfliktusban szerepet játszó ingatlanvitát és a kilakoltatásokat akarta felemlegetni.

„Sokkal jobban vagyok. Ez a zsidó vese már az én részem. A lányom zsidókkal nőtt fel, beszél héberül. Mindnyájan emberi lények vagyunk” – mondta.

„Egész életemben zsidókkal éltem és ilyesmire még nem volt példa. Nagyon fáj, hogy a háború szenvedést okoz a kisgyerekeknek. Békének kellene lenni köztünk” – tette hozzá. A nő később beszélt a donor feleségével, és azt mondta, ők most már egy család.

Egyik lánya, Nivin azt mondta: „őrület”, hogy Jigalt arabok ölték meg. „Mi is arabok vagyunk, ez leírhatatlan”. Arról is beszélt, hogy boldogan találkozna a donor családjával.

„Elmondom nekik, hogy osztozunk a gyászukban, nem akarjuk hogy gyerekeket vagy felnőtteket gyilkoljanak meg.

Egyáltalán nem akarunk gyilkosságot. És azt is, hogy hálásak vagyunk, amiért megkönnyítették az életünket. Anyámnak nagyon nehéz volt”.

A veseátültetést végző Hadassa Héber Egyetemi Egészségügyi Központ szervátültetési igazgatója, Abed Halaileh is háláját fejezte ki a donor családjának.

„Ez egy nagyon szerencsétlen eset. Lehetetlen átérezni, min mehet keresztül a család. De az életnek folytatódnia kell, és mi bárkin segítünk”. Jigal testvére, Efi azt mondta: a bátyja jószívű ember volt és ezért döntöttek úgy, hogy felajánlják a szerveit átültetésre.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×