eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Nyitókép: pixabay

Zöldenergia-termelési rekordot hozott a brit vihar

Az év egyik zöldenergia-termelési rekordját állította fel Nagy-Britannia a Bella nevű vihar idején. A zord időben felpörögtek a szélerőművek.

December 26-án olyan hihetetlenül erős, óránkénti 160 kilométeres nagyságú szél fújt Nagy-Britannia egyes vidékein, hogy csúcsra jártak a szélerőművek, és a napi áramtermelés 50,7 százalékáát adták.

Ezzel

a szigetország jó úton halad afelé, hogy az idei legyen az ország egyik „legzöldebb” éve.

A legnagyobb „zöld” rekord egyébként nem december 26-hoz fűződik: augusztusban a szélenergia részesedése a napi megtermelt elektromos áramban elérte a 60 százalékot.

Ebbe persze besegített a koronavírus is: az év során többször bevezetett karanténok nyomán visszaesett az energiakereslet, így kevesebb fosszilis tüzelőanyagot kellett égetni.

A pandémia ugyan árnyalta a képet, de valójában Nagy-Britanniában az elmúlt évtizedben előretört a biomasszából, szélből és napfényből nyert energia termelése – emlékeztetett a Drax Electric Insight nevű, részben biomasszából áramot termelő cég jelentése. 2013 óta folyamatosan csökken a brit földön termelt energia „karbonintenzitása”, azaz az, hogy mekkora széndioxid-emisszióval jár egy-egy kilowattóra megtermelése.

A brit kormány célja, hogy 2050-ra az ország nettó zéró széndioxid-kibocsátó legyen,

vagyis addigra ellensúlyozzák a teljes emissziót.

2050-re várhatóan megduplázódik Nagy-Britannia elektromosáram igénye, és mivel addigra szigorodnak a környezetvédelmi követelmények, meg kell növelni a hálózatba csatlakoztatott megújuló források arányát.

Az áramhálózatot fenntartó National Grid számai szerint az idén Angliában, Skóciában és Walesben gázból és kőszénből nyert energia az összes megtermelt energia 36 százalékát adta, ami 10 százalékos csökkenés az előző évhez képest. A szél- és a napenergia ugyanakkor szintén közel egyharmaddal, 29 százalékkal részesedett a mixből.

Az idén egy kilowattóra elektromosság megtermelése 181 gramm széndioxid-kibocsátásba került a tavalyi 215-höz képest. 2019-ben pedig 33 grammal kevesebb szén-dioxid-emisszióból tudtak áramot termelni, mint 2018-ban.

A legtöbb napenergiából nyert áramot az idén áprilisban termelték a britek, és az ipari forradalom óta a leghosszabb, szénmentes energiatermelési időszak is az idén volt, április és június között.

Augusztusban és szeptemberben viszont emelkedett az emisszió: az energiacégek ebben a kevésbé szeles időszakban 20 százalékkal megnövelték a gázüzemű erőművek termelését – ez pedig jól mutatja, ha nem fúj a szél és nem süt a nap, akkor egyelőre hozzá kell nyúlni a szennyezőbb energiaforrásokhoz. Nagy-Britannia továbbra is 40 százalékban földgázból generál áramot.

A megoldás a zöld úton előállított energia tárolása lehet

– ez masszív erőfeszítést és technológiai ugrást igényel, de a Tesla cég épp ilyen masszív akkumulátor telepekkel kísérletezik Ausztráliában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

A leszokási hajlandóságot nagyban befolyásolja, hogy mennyire érezzük távolinak a dohányzás negatív, illetve a leszokás pozitív következményeit – derül ki az ELTE PPK kutatóinak 1500 dohányost bevonó vizsgálatából.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×