Infostart.hu
eur:
378.29
usd:
323.8
bux:
128847.86
2026. április 8. szerda Dénes
A Huawei kínai távközlési vállalat logója a Hannoveri Vásáron 2019. április 1-jén. Ebben az évben Svédország az április 5-ig tartó vásár díszvendége.
Nyitókép: MTI/EPA/Jens Schlüter

A britek után Európán a nyomás: lépjen fel a Huawei ellen

Meggondolta magát a brit kormány, és eltávolítja az 5G-s mobiltechnológiában vezető Huawei eszközeit a helyi hálózatokból. Az amerikai nyomásra bejelentett lépés feldühítette Kínát, Európától is hasonló intézkedést várhatnak.

Totális leépítés: 2027-ig minden Huwaei-eszközt eltávolítanak az épülő brit 5G-s mobilhálózatból – így döntött Boris Johnson. A brit kormányfő néhány hónapig ellenállt az amerikai nyomásnak, és engedte, hogy a technológiában világvezető kínai cég termékeit is felhasználják a nagy-britanniai 5G-programban.

A bejelentés kiváltotta ágazati szakértők bírálatát, akik arról beszéltek: az 5G a negyedik és harmadik generációs hálózati eszközökre épül, ezért ezeket is el kell majd távolítani, ami több milliárd fontos költséget jelenthet majd. A brit kormányzati döntés értelmében azonban az év végétől jogsértő lesz bármely brit mobilszolgáltató számára az Egyesült Államok és egyes brit parlamenti képviselők által kémkedéssel vádolt Huawei hálózati termékeit megvásárolni.

Visszaszúrtak Kínának

Donald Trump amerikai elnök emlékezetes módon üvöltözve osztotta ki telefonon az akkor még másképp döntő Boris Johnsont. Úgy tűnik azonban, hogy Kína Hongkonggal szembeni kemény fellépése és a koronavírus-pandémia körüli, sokat bírált kommunikációja válaszlépésre sarkallta a briteket.

Mindez azt jelenti, hogy a kínai vállalat – bármennyire is hangoztatja függetlenségét a kínai államtól – a Reuters megfogalmazása szerint „kezd szalonképtelenné válni Nyugaton.”

Maga a cég azt mondja, hogy a britek döntése politikai, és az amerikai kereskedelmi politika, nem pedig biztonsági megfontolások alapján született.

„A britek így bekerülhetnek a digitális lassú sávba, drágábbá válhat a mobilhasználat a felhasználóknak, és mélyülhet a megosztottság”

– mondta a vállalat szóvivője.

Két nyugati 5G-gyártót favorizálnak

Az 5G-fejlesztésben lemaradó Egyesült Államok aggódik Kína esetleges technológiai dominanciája miatt, amelynek geopolitikai hatásai is lehetnek. A Huawei kitessékelésével így most a nyugati tulajdonú és 5G-s hálózati eszközöket szintén gyártó Nokiát és Ericssont próbálja pozícióba hozni.

A kiberbiztonsági aggodalmak alapja az, hogy a jelenlegi szolgáltatásnál jóval gyorsabb 5G válhat a jövő gazdaságának „idegrendszerévé”, amely a pénzpiaci tranzakciók mellett a kulcsfontosságú infrastruktúra adatait is továbbítja majd – fogalmaz a Reuters.

Európát is győzködik

A britek döntése nyomán máris növekszik a nyomás az európai országokon, hogy szintén korlátozzák a Huawei jelenlétét. Oliver Dowden brit digitális, kulturális, média- és sportügyekkel megbízott miniszter azt mondta, hogy hazája „hírszerzési szövetségesekkel” működik együtt. A cél az, hogy a Huawei számára rivális 5G-fejlesztők csoportját hozzák létre Finnország, Svédország, Dél-Korea és Japán bevonásával.

Dowden azt is közölte: a brit lehallgató ügynökség, a GCHQ azt mondta a kormánynak, nem lehet garantálni a Huawei-termékek beáramlását, miután az Egyesült Államok új szankciókat vetett ki az eszközökben használt chipekre.

Közben egy fehérházi biztonsági tanácsadó, Robert O’Brien a héten francia, brit, német és olasz illetékesekkel tárgyal a távközlés biztonságáról.

A londoni kínai nagykövet a múlt héten figyelmeztette a briteket: a Huawei elleni döntés rossz üzenet lesz más kínai cégek számára is.

A vállalatot azonban életben tarthatja az hazai piac, mert Kínában hetente több tízezer bázisállomást állít fel – írja a Straits Times című szingapúri lap.

Címlapról ajánljuk
Csicsmann László a közel-keleti tűzszünetről: nagyon sok még a rizikó, bármikor „újratermelődhet az Irán-probléma”

Csicsmann László a közel-keleti tűzszünetről: nagyon sok még a rizikó, bármikor „újratermelődhet az Irán-probléma”

Racionális döntésnek tűnik most befejezni a háborút, és tárgyalásokat kezdeni, amit az amerikai és az iráni fél is kvázi győzelemként értékelt odahaza – mondta az InfoRádióban a Közel-Kelet-szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint világgazdasági szempontból továbbra is a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés kérdése a legfontosabb, és ebben a két oldal nagyon eltérő állásponton van.
inforadio
ARÉNA
2026.04.08. szerda, 18:00
Orbán Balázs
a miniszterelnök politikai igazgatója, a Fidesz–KDNP választási kampányfőnöke
Ezért jelent nemzetbiztonsági kockázatot a klímaváltozás

Ezért jelent nemzetbiztonsági kockázatot a klímaváltozás

A keddi Checklistben (22:58-tól) arról beszélgetünk Pomázi István geográfussal, hogy a globális élővilág pusztulása és az ökoszisztémák összeomlása már nem csupán környezetvédelmi ügy, hanem közvetlen nemzetbiztonsági kockázat. A szélsőséges időjárási események, az erőforrások szűkössége és az ökológiai rendszerek sérülékenysége egyre inkább összekapcsolódó kockázati hálót alkotnak. Ezek a folyamatok nemcsak a gazdaságot és az élelmiszer-ellátást érintik, hanem az államok működőképességét és válságkezelési képességét is próbára teszik. Adásunk első felében annak járunk utána, hogy mik a legnagyobb mennyiségben importált élelmiszeripari termékek, alapanyagok Magyarországon, mi az, amiben behozatalra szorulnak a magyar feldolgozók, gyártók. 2025-ben miközben az agrár- és élelmiszeripari export csökkent, az import nőtt: mit jelent ez a hétköznapokban? Magasabb bolti árakat, több külföldi árut a polcokon, vagy inkább azt, hogy a magyar feldolgozóipar nem tud eleget és elég versenyképesen termelni? A témáról Braunmüller Lajost, az Agrárszektor főszerkesztőjét kérdeztük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×