Infostart.hu
eur:
384.55
usd:
334.07
bux:
0
2026. április 6. hétfő Bíborka, Vilmos
A 2020-as amerikai elnökválasztásra készülő Donald Trump republikánus elnök szünetet tart beszéde közben a Mississippi állambeli Tupelóban tartott kampányrendezvényen 2019. november 1-jén.
Nyitókép: MTI/AP/Andrew Harnik

Hiába kérlelték a NATO-ban, Trump újabb katonai szerződést mond fel

Újabb fegyverzet ellenőrzési szerződésből lép ki az Egyesült Államok. A Trump-kormányzat a Nyílt Égbolt egyezményt mondja fel, amely lehetővé tette hogy mások a tagállamok légterében folytassanak légi megfigyelést.

A 2002-ben életbe lépett Nyílt Égbolt egyezményben 35 ország – köztük Magyarország - vesz részt. A tagok között van négy atomhatalom, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország.

A bizalomerősítő intézkedés lényege, hogy a felek egymás területe felett végezhetnek fegyvertelen megfigyelő repüléseket, amivel csapattestek és a fegyverzetek helyzetét és mozgását is meg tudják figyelni. Azaz például repülhetnek amerikai gépek orosz terület felett és fordítva.

A Trump-kormányzat azonban szerződésszegéssel vádolja az oroszokat és ezért bejelentette, hogy kilép. Vádjaik szerint Moszkva nem engedte a repüléseket a Baltikumban található kalinyingrádi enklávé és a Grúziához közel eső területek felett, holott az egyezmény előírja, hogy bárhol lehet légi megfigyelést folytatni.

Az amerikaiak emellett azt állították: az oroszok arra használják ki a megfigyelési lehetőséget, hogy Európában és Amerikában kulcsfontosságú amerikai objektumokat azonosítanak potenciális légicsapásokhoz.

Az amerikai kilépés kétségbe vonja, hogy Washington meg akarja-e majd hosszabbítani a jövő februárban lejáró 2010-es START-szerződést, amely korlátozza a hadrendben tartott amerikai és orosz stratégiai nukleáris fegyverek számát.

Maga Donald Trump viszont arról beszélt:

„jó eséllyel új alkut tudunk majd kötni Oroszországgal, amellyel nagyon jó viszonyunk van, de nem tartotta magát ehhez az egyezményhez. Amíg nem tartják magukat, kilépünk”.

A hivatalos amerikai távozás fél év múlva várható.

Nem ez az első nemzetközi fegyverzet-korlátozási egyezmény, amit Trump felmond

A BBC védelmi szakértője szerint Washington akkor lép ki az egyezményből, amikor még mindig nagy hasznot húz belőle. Aggasztó, hogy Trump már korábban felmondta a Középhatótávolságú Nukleáris Erőkről szóló Egyezményt, amelynek nyomán Moszkva is leállította az együttműködést.

A Nyílt Égbolt esetében Trump szemére vetik, hogy inkább kivezeti hazáját a megállapodásból, mintsem hogy tárgyalna annak módosításáról.

NATO szövetségesek és az oroszokkal ellenséges viszonyban lévő Ukrajna is arra sürgette Washingtont, hogy ne lépjen ki a Nyílt Égboltból.

Az orosz reakció közben Alekszander Grusko külügyminiszter-helyettestől hangzott el, aki azt mondta: hazája nem sértette meg az egyezményt és

"semmi akadálya folytatni a tárgyalásokat az olyan technikai kérdésekről szóló tárgyalásokat, amiket Washington szerződésszegésnek minősít”.

Trump bírálói szerint az amerikai kilépés kiprovokálhatja az oroszok kilépését is, amelynek nyomán a fennmaradó tagok sem tudnák megfigyelni az orosz telepítéseket és csapatmozgásokat.

Címlapról ajánljuk

Védelmi Tanács: katonai védelem alá helyezik a Török Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszát

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint „terrortámadást készítettek elő a Török Áramlat vezetékkel szemben”. A Védelmi Tanács vasárnapi ülésén Orbán Viktor miniszterelnök elrendelte, hogy a Török Áramlat magyarországi szakaszát katonai védelem alá kell helyezni a szerb határtól a szlovák határig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Hiába könyörögnek a nyugati hatalmak, Ukrajna az éjjel újabb pusztító csapást mért Oroszországra - Percről percre az ukrajnai háborúról vasárnap

Hiába könyörögnek a nyugati hatalmak, Ukrajna az éjjel újabb pusztító csapást mért Oroszországra - Percről percre az ukrajnai háborúról vasárnap

Az ukrajnai háború a húsvéti ünnepek idején sem csillapodik: hajnalban újabb orosz drón- és rakétacsapások érték Odesszát, amelyek több halálos áldozatot követeltek. Válaszul Ukrajna az orosz bevételek szempontjából kulcsfontosságú Lukoil-olajfinomítókat vette célba, annak ellenére, hogy nem megerősített információk szerint több nyugati nagyhatalom – köztük az Egyesült Államok – arra kérte Kijevet, hogy a Hormuzi-szoros körüli energiaválság miatt függessze fel az orosz energetikai infrastruktúrát célzó támadásokat. Tudósításunk az ukrajnai háború legfrissebb fejleményeiről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×