eur:
406.5
usd:
376.89
bux:
76600.22
2024. november 8. péntek Zsombor
A görög-török határ török oldalán gyülekező illegális bevándorlók összecsapnak a görög rohamrendőrökkel Edirnében 2020. március 4-én. A török kormány február 28-án közölte, hogy nem tudja tovább feltartóztatni az Európai Unióba igyekvő migránsokat, és megnyitja a határokat előttük.
Nyitókép: MTI/EPA/Erdem Sahin

Kutyaszorítóban az EU Erdogan menekültjátszmája miatt

Az Európai Unió diplomatákat küldött Törökországba az újabb migránsválság fenyegetése miatt. Ausztria „zsarolással” vádolta meg Ankarát, amiért több ezer szíriai menekülőt engedett a görög határra.

Miközben Törökország a szíriai lázadók utolsó erősségében, Idlib tartományban farkasszemet néz a szíriai kormánycsapatokkal és az őket támogató orosz erőkkel, Recep Tayyip Erdogan elnök többezer menekültet és migránst engedett az európai uniós határhoz.

A hétvégén a görög rendőrség könnygázzal, hang- és fénygránátokkal oszlatta a belépéssel próbálkozókat a hivatalos határátkelőnél, és így közel 24 ezer menedékkérőt tartott vissza. Ezt követően az EU-ba vágyó emberek a két országot elválasztó Evrosz folyó partjai mentén keresték a lehetőséget az átkelésre.

Egy görög területre bejutott afgán fiatal azt állította, hogy a rendőrök kifosztották, majd visszaküldték a török oldalra. A helyi embercsempészek közben arról beszéltek az AFP hírügynökségnek: a török oldalon immár elnézik tevékenységüket, ezért kénytelenek árat csökkenteni.

„Korábban 200-300 dollárért vittünk át egy embert, most már csak 15 dollárt kérünk”

– mondta egy magát Semih-nek nevező csempész.

Elfogyott a görögök türelme

Leszbosz szigetén közben helyi lakosok nem engedték partra szállni a csónakokon érkezőket és megvertek egy, az esetről tudósító fotóriportert. A menekülteket segítő csoportok tagjait pedig egyes szigeteken erőszakkal fenyegették.

A válságos helyzet miatt az Európai Unió „magas szintű tárgyalásokra” Törökországba küldte Josep Borell külpolitikai főképviselőt és Janez Lenarcic biztost. Brüsszel ragaszkodik ahhoz, hogy a törökök tartsák be a 2016-os alkut, amelynek nyomán 6 millárd eurót juttatnak nekik a 4 millió szíriai menekült ideiglenes befogadásáért és ellátásáért.

Török ellenvád: késik és rossz helyre megy az EU-s pénz

A török oldalt azonban dühíti, hogy a pénzt – amelyből eddig 2,2 milliárdot utaltak át – nem kormányszerveknek, hanem helyi civilszervezeteknek adja az Európai Unió. Brüsszel azt ígérte, hogy a maradékot is nemsokára megkapják a kijelölt projektek.

Edirne, 2020. március 4.
A görög-török határ török oldalán gyülekező illegális bevándorlók a görög rendőrökkel való összecsapásuk során megsérült társukat viszik Edirnében 2020. március 4-én. A török kormány február 28-án közölte, hogy nem tudja tovább feltartóztatni az Európai Unióba igyekvő migránsokat, és megnyitja a határokat előttük.
MTI/EPA/Erdem Sahin
A görög-török határ török oldalán gyülekező illegális bevándorlók a görög rendőrökkel való összecsapásuk során megsérült társukat viszik Edirnében 2020. március 4-én. MTI/EPA/Erdem Sahin

Erdogan azt állítja, hogy az újabb szíriai harcok miatt újabb hatalmas menekülthullámra számít, és hogy területéről milliók indulnak útnak majd Európába.

Viszont azt, hogy ennek nyomán a határra engedi a menekülteket és migránsokat, zsarolásnak tartják az Unióban.

„A kapuk megnyitása a migránsok előtt támadás az Európai Unió és Görögország ellen. Embereket használnak fel, hogy nyomást gyakoroljanak Európára”

– mondta Sebastian Kurz osztrák kancellár.

Erdogant nemcsak a jobboldali politikusok, de a menekültek jogait védő csoportok is bírálták.

„Nem szabad a migránsokat tárgyalási eszközként használni, a kormány ne küldje őket veszélyes átkelési pontokra” – hangzott el az NGO-k isztambuli tanácskozásán. A csoportok ugyanakkor odaszúrtak Brüsszelnek is, amely szerintük „több százezer ember életét veszélyezteti”.

Az Unió 700 millió eurót ígért Athénnek, amelyet „Európa pajzsának” nevezett, de megosztott abban, hogyan is kezelje a helyzetet.

Az EU-s nagykövetek eheti találkozóján néhány ország amellett érvelt, hogy további pénzeket kell adni a törököknek, hogy ne ismétlődjön meg a 2015-16-os válság migráns- és menekült hulláma, amikor milliónyi ember jutott be az EU területére.

Más uniós diplomaták szerint bár segíteni kell a török területen élő menekülteket, de „nem szabad olyan benyomást kelteni, hogy engedünk a zsarolásnak.”

Címlapról ajánljuk

Európai Tanács-elnök Budapesten: sikerült egyetértésre jutnunk abban, mit akarunk együtt tenni a versenyképességért

Az EU-csúcstalálkozóra érkező Charles Michel újságírók előtt hangsúlyozta: az unió versenyképességének erősítését célzó Draghi-jelentés kiváló alapot jelent a témában, az abban foglalt ajánlások világosak és egyértelműek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.08. péntek, 18:00
Stumpf István
egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója
Menetelés után szusszannak a tőzsdék

Menetelés után szusszannak a tőzsdék

Mozgalmas napokon vannak túl a tőzsdék, az elnökválasztás után emelkedett a piac, majd tegnap még egy Fed-kamatdöntés is érkezett, amelyen a várakozásoknak megfelelően 25 bázispontot vágott az amerikai jegybank. Eközben itthon is pörögnek az események, az OTP és a Mol is közzétette hajnalban a negyedéves számait. A bank gyakorlatilag minden fontosabb soron jobb negyedéves eredményeket szállított, mint amire az elemzők számítottak, a bevétel 4, a profit 10 százalékkal lett magasabb a vártnál. A Molnak ezzel szemben inkább csökkenést könyvelt el a fontosabb sorokon, és adózott eredménye mintegy 6,5 százalékkal múlta alul a várakozásokat. A két vállalat részvényárfolyama csak mérsékelt elmozdulásokkal reagált a jelentésekre - az OTP emelkedik, míg a Mol esik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×