eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A görög-török határ török oldalán gyülekező illegális bevándorlók összecsapnak a görög rohamrendőrökkel Edirnében 2020. március 4-én. A török kormány február 28-án közölte, hogy nem tudja tovább feltartóztatni az Európai Unióba igyekvő migránsokat, és megnyitja a határokat előttük.
Nyitókép: MTI/EPA/Erdem Sahin

Kutyaszorítóban az EU Erdogan menekültjátszmája miatt

Az Európai Unió diplomatákat küldött Törökországba az újabb migránsválság fenyegetése miatt. Ausztria „zsarolással” vádolta meg Ankarát, amiért több ezer szíriai menekülőt engedett a görög határra.

Miközben Törökország a szíriai lázadók utolsó erősségében, Idlib tartományban farkasszemet néz a szíriai kormánycsapatokkal és az őket támogató orosz erőkkel, Recep Tayyip Erdogan elnök többezer menekültet és migránst engedett az európai uniós határhoz.

A hétvégén a görög rendőrség könnygázzal, hang- és fénygránátokkal oszlatta a belépéssel próbálkozókat a hivatalos határátkelőnél, és így közel 24 ezer menedékkérőt tartott vissza. Ezt követően az EU-ba vágyó emberek a két országot elválasztó Evrosz folyó partjai mentén keresték a lehetőséget az átkelésre.

Egy görög területre bejutott afgán fiatal azt állította, hogy a rendőrök kifosztották, majd visszaküldték a török oldalra. A helyi embercsempészek közben arról beszéltek az AFP hírügynökségnek: a török oldalon immár elnézik tevékenységüket, ezért kénytelenek árat csökkenteni.

„Korábban 200-300 dollárért vittünk át egy embert, most már csak 15 dollárt kérünk”

– mondta egy magát Semih-nek nevező csempész.

Elfogyott a görögök türelme

Leszbosz szigetén közben helyi lakosok nem engedték partra szállni a csónakokon érkezőket és megvertek egy, az esetről tudósító fotóriportert. A menekülteket segítő csoportok tagjait pedig egyes szigeteken erőszakkal fenyegették.

A válságos helyzet miatt az Európai Unió „magas szintű tárgyalásokra” Törökországba küldte Josep Borell külpolitikai főképviselőt és Janez Lenarcic biztost. Brüsszel ragaszkodik ahhoz, hogy a törökök tartsák be a 2016-os alkut, amelynek nyomán 6 millárd eurót juttatnak nekik a 4 millió szíriai menekült ideiglenes befogadásáért és ellátásáért.

Török ellenvád: késik és rossz helyre megy az EU-s pénz

A török oldalt azonban dühíti, hogy a pénzt – amelyből eddig 2,2 milliárdot utaltak át – nem kormányszerveknek, hanem helyi civilszervezeteknek adja az Európai Unió. Brüsszel azt ígérte, hogy a maradékot is nemsokára megkapják a kijelölt projektek.

Edirne, 2020. március 4.
A görög-török határ török oldalán gyülekező illegális bevándorlók a görög rendőrökkel való összecsapásuk során megsérült társukat viszik Edirnében 2020. március 4-én. A török kormány február 28-án közölte, hogy nem tudja tovább feltartóztatni az Európai Unióba igyekvő migránsokat, és megnyitja a határokat előttük.
MTI/EPA/Erdem Sahin
A görög-török határ török oldalán gyülekező illegális bevándorlók a görög rendőrökkel való összecsapásuk során megsérült társukat viszik Edirnében 2020. március 4-én. MTI/EPA/Erdem Sahin

Erdogan azt állítja, hogy az újabb szíriai harcok miatt újabb hatalmas menekülthullámra számít, és hogy területéről milliók indulnak útnak majd Európába.

Viszont azt, hogy ennek nyomán a határra engedi a menekülteket és migránsokat, zsarolásnak tartják az Unióban.

„A kapuk megnyitása a migránsok előtt támadás az Európai Unió és Görögország ellen. Embereket használnak fel, hogy nyomást gyakoroljanak Európára”

– mondta Sebastian Kurz osztrák kancellár.

Erdogant nemcsak a jobboldali politikusok, de a menekültek jogait védő csoportok is bírálták.

„Nem szabad a migránsokat tárgyalási eszközként használni, a kormány ne küldje őket veszélyes átkelési pontokra” – hangzott el az NGO-k isztambuli tanácskozásán. A csoportok ugyanakkor odaszúrtak Brüsszelnek is, amely szerintük „több százezer ember életét veszélyezteti”.

Az Unió 700 millió eurót ígért Athénnek, amelyet „Európa pajzsának” nevezett, de megosztott abban, hogyan is kezelje a helyzetet.

Az EU-s nagykövetek eheti találkozóján néhány ország amellett érvelt, hogy további pénzeket kell adni a törököknek, hogy ne ismétlődjön meg a 2015-16-os válság migráns- és menekült hulláma, amikor milliónyi ember jutott be az EU területére.

Más uniós diplomaták szerint bár segíteni kell a török területen élő menekülteket, de „nem szabad olyan benyomást kelteni, hogy engedünk a zsarolásnak.”

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×