Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 7. vasárnap Ambrus
A görög-török határ török oldalán gyülekező illegális bevándorlók összecsapnak a görög rohamrendőrökkel Edirnében 2020. március 4-én. A török kormány február 28-án közölte, hogy nem tudja tovább feltartóztatni az Európai Unióba igyekvő migránsokat, és megnyitja a határokat előttük.
Nyitókép: MTI/EPA/Erdem Sahin

Kutyaszorítóban az EU Erdogan menekültjátszmája miatt

Az Európai Unió diplomatákat küldött Törökországba az újabb migránsválság fenyegetése miatt. Ausztria „zsarolással” vádolta meg Ankarát, amiért több ezer szíriai menekülőt engedett a görög határra.

Miközben Törökország a szíriai lázadók utolsó erősségében, Idlib tartományban farkasszemet néz a szíriai kormánycsapatokkal és az őket támogató orosz erőkkel, Recep Tayyip Erdogan elnök többezer menekültet és migránst engedett az európai uniós határhoz.

A hétvégén a görög rendőrség könnygázzal, hang- és fénygránátokkal oszlatta a belépéssel próbálkozókat a hivatalos határátkelőnél, és így közel 24 ezer menedékkérőt tartott vissza. Ezt követően az EU-ba vágyó emberek a két országot elválasztó Evrosz folyó partjai mentén keresték a lehetőséget az átkelésre.

Egy görög területre bejutott afgán fiatal azt állította, hogy a rendőrök kifosztották, majd visszaküldték a török oldalra. A helyi embercsempészek közben arról beszéltek az AFP hírügynökségnek: a török oldalon immár elnézik tevékenységüket, ezért kénytelenek árat csökkenteni.

„Korábban 200-300 dollárért vittünk át egy embert, most már csak 15 dollárt kérünk”

– mondta egy magát Semih-nek nevező csempész.

Elfogyott a görögök türelme

Leszbosz szigetén közben helyi lakosok nem engedték partra szállni a csónakokon érkezőket és megvertek egy, az esetről tudósító fotóriportert. A menekülteket segítő csoportok tagjait pedig egyes szigeteken erőszakkal fenyegették.

A válságos helyzet miatt az Európai Unió „magas szintű tárgyalásokra” Törökországba küldte Josep Borell külpolitikai főképviselőt és Janez Lenarcic biztost. Brüsszel ragaszkodik ahhoz, hogy a törökök tartsák be a 2016-os alkut, amelynek nyomán 6 millárd eurót juttatnak nekik a 4 millió szíriai menekült ideiglenes befogadásáért és ellátásáért.

Török ellenvád: késik és rossz helyre megy az EU-s pénz

A török oldalt azonban dühíti, hogy a pénzt – amelyből eddig 2,2 milliárdot utaltak át – nem kormányszerveknek, hanem helyi civilszervezeteknek adja az Európai Unió. Brüsszel azt ígérte, hogy a maradékot is nemsokára megkapják a kijelölt projektek.

Edirne, 2020. március 4.
A görög-török határ török oldalán gyülekező illegális bevándorlók a görög rendőrökkel való összecsapásuk során megsérült társukat viszik Edirnében 2020. március 4-én. A török kormány február 28-án közölte, hogy nem tudja tovább feltartóztatni az Európai Unióba igyekvő migránsokat, és megnyitja a határokat előttük.
MTI/EPA/Erdem Sahin
A görög-török határ török oldalán gyülekező illegális bevándorlók a görög rendőrökkel való összecsapásuk során megsérült társukat viszik Edirnében 2020. március 4-én. MTI/EPA/Erdem Sahin

Erdogan azt állítja, hogy az újabb szíriai harcok miatt újabb hatalmas menekülthullámra számít, és hogy területéről milliók indulnak útnak majd Európába.

Viszont azt, hogy ennek nyomán a határra engedi a menekülteket és migránsokat, zsarolásnak tartják az Unióban.

„A kapuk megnyitása a migránsok előtt támadás az Európai Unió és Görögország ellen. Embereket használnak fel, hogy nyomást gyakoroljanak Európára”

– mondta Sebastian Kurz osztrák kancellár.

Erdogant nemcsak a jobboldali politikusok, de a menekültek jogait védő csoportok is bírálták.

„Nem szabad a migránsokat tárgyalási eszközként használni, a kormány ne küldje őket veszélyes átkelési pontokra” – hangzott el az NGO-k isztambuli tanácskozásán. A csoportok ugyanakkor odaszúrtak Brüsszelnek is, amely szerintük „több százezer ember életét veszélyezteti”.

Az Unió 700 millió eurót ígért Athénnek, amelyet „Európa pajzsának” nevezett, de megosztott abban, hogyan is kezelje a helyzetet.

Az EU-s nagykövetek eheti találkozóján néhány ország amellett érvelt, hogy további pénzeket kell adni a törököknek, hogy ne ismétlődjön meg a 2015-16-os válság migráns- és menekült hulláma, amikor milliónyi ember jutott be az EU területére.

Más uniós diplomaták szerint bár segíteni kell a török területen élő menekülteket, de „nem szabad olyan benyomást kelteni, hogy engedünk a zsarolásnak.”

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Legendás második világháborús színterekre térnek vissza az amerikai katonák, ezúttal egy teljesen másik ellenséggel nézhetnek  farkasszemet

Legendás második világháborús színterekre térnek vissza az amerikai katonák, ezúttal egy teljesen másik ellenséggel nézhetnek farkasszemet

Egyre hangosabban szólnak a harci dobok a Távol-Keleten, a világnak szinte minden napra jut valami hír a kínai Népi Felszabadító Hadsereg (People’s Liberation Army – PLA) mozgásáról, vagy éppen legújabb fejlesztéseiről. Az utóbbi hetekben éppen Japánnal megy az acsarkodás, de a háttérben az Egyesült Államok folyamatosan erősíti a pozícióját, méghozzá nem is akárhol: a második világháború legendás helyszíneit élesztik újra, olyat is, ahonnan elindultak a bombázók 1945 augusztusában a Japán elleni atomcsapáshoz. A terv világos stratégiát vázol fel, amely arra figyelmezteti a teljes térséget, hogy egyre élénkebben éri őket a háború közelgő szele.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×