Infostart.hu
eur:
377.85
usd:
320.5
bux:
129146.92
2026. február 6. péntek Dóra, Dorottya
A Márai Sándor Emlékkiállításnak helyet adó Márai-emlékház Kassán 2019. január 22-én. A kiállítást a Csemadok kassai városi választmánya és a Szlovák Nemzeti Múzeum - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma szervezte.
Nyitókép: MTI/Vajda János

Valóban enyhült a szlovák prés a felvidéki magyarokon

Azokon a szlovákiai településeken, ahol a helyi kisebbség számaránya eléri a 20 százalékot, javult a kisebbségi nyelvhasználat helyzete a hivatali érintkezésben. A legnagyobb előrelépés a magyar kisebbség nyelvhasználatában történt. Ezt a nemzeti kisebbségek helyzetéről és jogairól szóló jelentést a kormány is elfogadta.

A hivatali nyelvhasználatról szóló jelentést Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos hivatala dolgozta ki. A kisebbségek által lakott településeken egy széleskörű kérdőíves felmérést készítettek, amely a kisebbségi nyelvek hivatali érintkezésben való használatát térképezte fel a 2017. január 1-től 2018. július 1-ig tartó időszakra vonatkozóan. A megszólított 773 válaszadó között szerepeltek állami szervek, megyei önkormányzatok, illetve a rendőrség és a hadsereg szervezeti egységei is.

Szlovákiában 638 olyan település van, melyben a lakosság legalább 20 százaléka valamilyen nemzeti kisebbséghez – legnagyobb számban a magyarhoz – tartozónak vallja magát.

A településeknek összesen 71 kérdést tettek fel 6 témakörben: kisebbségi nyelvű feliratok, hivatali érintkezés, kétnyelvű dokumentumok, önkormányzati szervek tárgyalásai, nyilvánosság tájékoztatása, záró kérdések.

A jelentés a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogainak több kategóriájával foglalkozott. Elsőként a kötelező érvényű rendelkezésekkel; például ha a hivatal nem teszi lehetővé a nemzeti kisebbséghez tartozó polgárnak, hogy az adott kisebbség nyelvén kommunikáljon. Továbbá a hivatali hirdetőtáblán vagy a település honlapján közölt legfontosabb információk kisebbségi nyelven való közzétételével. A harmadik kategóriába azok a rendelkezések tartoztak, amelyeket a törvény lehetőségként tart számon a kisebbségi nyelvek használatával kapcsolatban. Ilyen például

a vasúti megállóhelyek kétnyelvűsítése. A jelentés szerint e téren is történt előrelépés.

Érsek Árpád közlekedésügyi miniszter 2017 tavaszán rendelte el a vasútállomások kétnyelvűsítését. A Szlovák Vasút még abban az évben 52 állomáson helyezett ki kisebbségi nyelvű helységnévtáblát – 51 magyart és 1 ruszint. A kisebb vasúti megállók kétnyelvűsítéséhez azonban nem volt elég a miniszteri rendelet, módosítani kellett a vasúti törvényt, amelyre idén februárban került sor. E héten pedig megjelentek az első magyar táblák is azokban vasúti megállókban, amelyek nem minősülnek állomáshelynek, s ahol eddig csak szlovák felirat volt olvasható.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Vietnám újabb amerikai inváziótól tart, és titkos védelmi terven dolgozik

Vietnám újabb amerikai inváziótól tart, és titkos védelmi terven dolgozik

Több mint fél évszázaddal a vietnami háború lezárása után a hanoi katonai vezetés továbbra is mély bizalmatlansággal tekint az Egyesült Államokra. Egy 2024-ben készült, most kiszivárgott katonai terv arra épül, hogy „Washington ürügyet kereshet egy újabb agresszió elindítására” – miközben hivatalosan, a két ország arról beszél, hogy soha nem volt ilyen jó köztük a partnerség.

Faragó Tamás a női vízilabda-Eb-ezüstről: „a világbajnokot és az olimpiai bajnokot megelőzve lett most második a csapat”

Ezüstérmes lett a magyar női vízilabda-válogatott a Madeirán rendezett Európa-bajnokságon. Az InfoRádió Faragó Tamás olimpiai bajnok vízilabdázót, a női csapat korábbi szövetségi kapitányát kérte értékelésre. Szerinte spirituális tudás kell egy döntő megnyeréséhez, de a női válogatott az elmúlt három világversenyen döntőt játszott, a fiatalok pedig már nyertek is ifjúsági játékosokként.
inforadio
ARÉNA
2026.02.06. péntek, 18:00
Zsigmond Gábor
a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×