Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
A Márai Sándor Emlékkiállításnak helyet adó Márai-emlékház Kassán 2019. január 22-én. A kiállítást a Csemadok kassai városi választmánya és a Szlovák Nemzeti Múzeum - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma szervezte.
Nyitókép: MTI/Vajda János

Valóban enyhült a szlovák prés a felvidéki magyarokon

Azokon a szlovákiai településeken, ahol a helyi kisebbség számaránya eléri a 20 százalékot, javult a kisebbségi nyelvhasználat helyzete a hivatali érintkezésben. A legnagyobb előrelépés a magyar kisebbség nyelvhasználatában történt. Ezt a nemzeti kisebbségek helyzetéről és jogairól szóló jelentést a kormány is elfogadta.

A hivatali nyelvhasználatról szóló jelentést Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos hivatala dolgozta ki. A kisebbségek által lakott településeken egy széleskörű kérdőíves felmérést készítettek, amely a kisebbségi nyelvek hivatali érintkezésben való használatát térképezte fel a 2017. január 1-től 2018. július 1-ig tartó időszakra vonatkozóan. A megszólított 773 válaszadó között szerepeltek állami szervek, megyei önkormányzatok, illetve a rendőrség és a hadsereg szervezeti egységei is.

Szlovákiában 638 olyan település van, melyben a lakosság legalább 20 százaléka valamilyen nemzeti kisebbséghez – legnagyobb számban a magyarhoz – tartozónak vallja magát.

A településeknek összesen 71 kérdést tettek fel 6 témakörben: kisebbségi nyelvű feliratok, hivatali érintkezés, kétnyelvű dokumentumok, önkormányzati szervek tárgyalásai, nyilvánosság tájékoztatása, záró kérdések.

A jelentés a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogainak több kategóriájával foglalkozott. Elsőként a kötelező érvényű rendelkezésekkel; például ha a hivatal nem teszi lehetővé a nemzeti kisebbséghez tartozó polgárnak, hogy az adott kisebbség nyelvén kommunikáljon. Továbbá a hivatali hirdetőtáblán vagy a település honlapján közölt legfontosabb információk kisebbségi nyelven való közzétételével. A harmadik kategóriába azok a rendelkezések tartoztak, amelyeket a törvény lehetőségként tart számon a kisebbségi nyelvek használatával kapcsolatban. Ilyen például

a vasúti megállóhelyek kétnyelvűsítése. A jelentés szerint e téren is történt előrelépés.

Érsek Árpád közlekedésügyi miniszter 2017 tavaszán rendelte el a vasútállomások kétnyelvűsítését. A Szlovák Vasút még abban az évben 52 állomáson helyezett ki kisebbségi nyelvű helységnévtáblát – 51 magyart és 1 ruszint. A kisebb vasúti megállók kétnyelvűsítéséhez azonban nem volt elég a miniszteri rendelet, módosítani kellett a vasúti törvényt, amelyre idén februárban került sor. E héten pedig megjelentek az első magyar táblák is azokban vasúti megállókban, amelyek nem minősülnek állomáshelynek, s ahol eddig csak szlovák felirat volt olvasható.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
A horvát miniszterelnök is felszólalt a megfizethető turizmusért

A horvát miniszterelnök is felszólalt a megfizethető turizmusért

Horvátország az idén összesen várhatóan 22 millió látogatót és csaknem 15,9 milliárd eurós rekordbevételt könyvelhet el, a jövőbeli stratégiai cél azonban a puszta mennyiségi növekedés helyett egyértelműen a minőség és a kedvező ár-érték arány megteremtése. A horvát kormányzat szerint az ágazatnak fenntarthatóbbá kell válnia, hogy a gazdasági fellendülés mellett a helyi lakosok életminőségét is javítsa, miközben az ország megfizethető marad a belföldi utazók számára is - írta a Vijesti.hrt.hr.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×