Infostart.hu
eur:
364.43
usd:
314.82
bux:
149790.93
2026. augusztus 18. kedd Ilona
Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) európai parlamenti képviselője beszédet mond a Magyarok Nagyasszonya szobor ünnepélyes átadásán a felvidéki Királyfiakarcsán (Kralovicove Kracany) 2017. augusztus 19-én. A szobor a Magyar Örökség-díjas Rieger Tibor szobrászművész alkotása.
Nyitókép: MTI/Nyikos Péter

A vereség közelebb hozhatja egymáshoz a szlovákiai magyar pártokat

Miután a hétvégi EP-választáson eldőlt, hogy a szlovákiai magyar pártok közül sem az MKP-nak, sem a Hídnak nem lesz képviselője Brüsszelben, felmerül a kérdés, meddig folytatódhat a két fél közti széthúzás. Az MKP hétfőn este kiadott sajtóközleménye szerint máris készek arra, hogy kezdeményezzék az egységes magyar politikai érdekképviselet megteremtését. A Híd részéről pedig Nagy József a párt eddigi európai parlamenti képviselője tett hasonló kijelentést.

A Magyar Közösség Pártja Országos Elnöksége értékelte az európai parlamenti választáson elért eredményeket. A párt sajtóközleménye szerint máris készek arra, hogy kezdeményezzék az egységes magyar politikai érdekképviselet megteremtését. „A felvidéki magyarság gyarapodása és erősödése érdekében az MKP elnöksége kezdeményezi az egységes magyar politikai érdekképviselet megteremtését az ezen célokkal egyetértő szervezetekkel. Közösségünk jövője érdekében elengedhetetlen, hogy az etnikai politizálásra hangsúlyt helyezve egységesítsük erőinket“ – áll a közleményben.

Menyhárt József pártelnök a sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, egyelőre korai arról beszélni, hogy egyesüljenek vagy tárgyaljanak más pártokkal, akár a Híddal.

A két párt közti metszéspontok meghatározása nem lesz egyszerű feladat.

A Brüsszelből hazatérni kénytelen Csáky Pál szerint lehet tárgyalni a Híddal, de csakis Bugár Béla pártelnök nélkül.

„Ha egyszer valakik – Bugár Béla és társai – döntöttek egy út mellett, amely utat most már a szlovákok is erkölcstelennek és elvetendőnek tartanak, akkor mit mondunk mi a mi hűséges magyarjainknak, akik kiálltak mellettünk szombaton, hogy miért legitimizálunk egy olyan utat, amely a közösségünknek tíz éve csak problémákat okoz? Biztos lesznek ebből feszültségek az MKP-n belül. De hangsúlyozom, amit elmondtam, az Bugár Béla személyére vonatkozik, és nem a Hídra. Nem állítom, hogy a Híddal vagy más politikai szubjektumokkal ne lehetne tárgyalni” – fogalmazott Csáky.

Nagy József, a Híd volt európai parlamenti képviselője szerint is elképzelhető a Híd és az MKP közti közeledés, de ezt csak két feltétel teljesülése esetén tudja elképzelni:

  • ha a másik párt tiszteletben fogja tartani a Híd sajátosságait, és nem fog ragaszkodni az etnikai elven való politizáláshoz, illetve
  • ha elfogadják a jogállamiság demokratikus elvét.

„Az együttműködés lenne az az üzenet, ami a választóinkat és az otthonmaradottakat is meg tudná szólítani. Arra fogom buzdítani a pártkollégáimat, hogy próbáljuk meg keresni azokat a pontokat, melyekben együtt tudnánk működni, és ne azokat keressük és láttassuk, melyekben nem tudunk“ – mondta Nagy József. Hozzátette, a Híd soron következő elnökségi ülésén fel fogja vetni az együttműködés kérdését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.18. kedd, 18:00
Sós Csaba
a magyar úszóválogatott szövetségi kapitánya
Ukrajna brutális tűz alá vette Moszkvát, titkos orosz drónbázisokról rántották le a leplet – Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Ukrajna brutális tűz alá vette Moszkvát, titkos orosz drónbázisokról rántották le a leplet – Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Két év óta a legnagyobb ukrán dróntámadás érte Moszkvát az éjszaka Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester által közzétett adatok szerint. Az ukránok 620 drónt indítottak Moszkva felé, melyek közül 180-at megsemmisített az orosz légvédelem. Legalább tíz új orosz dróntámaszpontot azonosított Oroszország Belarusszal és Ukrajnával határos területe mentén a Telegraph. A bázisokról Moszkva akár a NATO területe felé is indíthatna nagy hatótávolságú támadódrónokat, amelyek elérhetik akár Varsót is - írja a brit lap. Az orosz legfelsőbb bíróság hétfőn helybenhagyta korábbi ítéletét, egyúttal elutasította a Jabloko liberális ellenzéki párt fellebbezését, amelynek ezáltal jogerősen törlik a szeptemberi alsóházi választásra állított országos listáját. Az ellehetetlenített Jabloko az indulók közül egyedüliként ellenezte volna az ukrajnai háborút. Az ellenzéki tömörülés alelnökét, Lev Sloszberget tegnap 11 év és egy hónap börtönbüntetésre ítélte egy városi bíróság, amiért a vád szerint rágalmazta az orosz hadsereget. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×