A tőzsdére tart a Magyarországról 2016-ban távozott, a világon azonban sokak életének részévé vált Uber, de nem mindenki osztozik az örömben. A műholdas navigációra épülő és emberi diszpécser nélkül egyéni sofőröket kiközvetítő alkalmazás, valamint a mögötte álló cég ugyanis masszív jutalékot vesz le minden egyes fuvar után, akár 25 százalékot is.
Az Uber az internetes technológiai forradalom által létrehozott „gig-economy” azaz „hakni gazdaság” egyik ikonja lesz. A neki dolgozó emberek nem számítanak alkalmazottnak és nem fizetést kapnak – bár ezt bírósági döntések sora kezdi kétségbe vonni.
A több tízezer tiltakozó sofőr szerint masszívan kihasználják őket, ráadásul
a vállalat önkényesen változtatja szabályait, a sofőr meg örüljön, hogy dolgozhat.
A pénteki tőzsdei debütálással az Uber 9 milliárd dollárnyi forráshoz szeretne jutni és nagy pénz hullhat a korai befektetők, köztük az alapító Travis Kalanick és Jeff Bezos, az Amazon vezérének ölébe.
Nagy-Britanniában 4, az Egyesült Államokban 10 városban álltak le a munkával az uberesek, és kapcsolták le az alkalmazást. Amerikában a rivális Lyft alkalmazással dolgozó taxisok is tüntettek.
Londonban a cég már több tüntetést látott helyi központja előtt ezúttal csak néhány vezető jelent meg, „Milliárdok a főnököknek, szegénységi fizetés a vezetőknek” feliratú zászlókkal. A tiltakozók egy független szakszervezet tagjai voltak, és azt követelték, hogy mérföldenként 2 fonttal, azaz körülbelül 750 forinttal emeljék fel a tarifát. Emellett ezentúl csak 15, és nem 25 százalékot akarnak fizetni az Ubernek, alkalmazotti státuszt akarnak, fizetett szabadsággal és betegszabadsággal, valamint a nem méltányos elbocsátások leállításával. Ilyen „elbocsátás” az, amikor az utasok panaszára válaszul az Uber leállítja hozzáférésüket az alkalmazáshoz, anélkül, hogy fellebbezhetnének és kivizsgálnák a vádakat.
A szakszervezet elemzése szerint a brit uberesek 5 fontot keresnek óránként, ami jóval alatta van a 8,21 fontos minimálbérnek – idézte az állítást a Guardian című lap.
Maga a cég azt állítja, hogy többféle módon is előnyösebbé tette szerződéses sofőrjei helyzetét,
például "az arra jogosultak" ingyenes biztosítást és telefonos segélyszolgálatot vehetnek igénybe.
Londonban ugyanakkor korántsem egyértelműen népszerű az Uber. A rivális taxisok, akiknek az egész utcatérképet be kell magolniuk, ellenségesen tekintenek a navigátorukra meredő vezetőkre. A biciklisek és az autósok körében sem túl népszerűek a hibrid meghajtású kocsijukkal zöld lámpánál is makacsul 30 km/órával hajtó, vagy az utasokra az utca közepén megállva várakozó, az indexelést néha csak hírből ismerő uberesek.