Infostart.hu
eur:
380.33
usd:
320.27
bux:
129647.32
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Nyitókép: Pixabay

Az elöregedő Finnország figyelmeztetés Európának

Demográfiai bombává változott Finnország, amelynek öregedő társadalma figyelmeztetéssel szolgál egész Európának – írja elemzésében a Financial Times című lap.

Finnország új módszerrel kísérletezik növekvő számú időskorú lakosa ellátására: olyan közösségeket hoznak létre, ahol csak nyugdíjaskorú emberek – egyedülállók és párok – élnek és megosztják egymással a feladatokat. Az egyik ilyen közösség a Helsinkitől északnyugatra fekvő Kotisatama, ahol 30-an laknak együtt és élvezhetik két szauna, egy tetőterasz és egy konditerem előnyeit – írja helyszíni riportjában a Financial Times.

Ami érdekes: bár mindenki 60 feletti, nincs ápolószemélyzet. A lakók egymást segítve maradnak aktívak. „Ez nem idősek otthona”

– jegyzi meg egy 72 éves lakó.

„A férjem halála után nem akartam a gyerekeim terhére lenni. Láttam, hogy a saját anyám milyen magányos volt. Azt is tudom, hogy az állam egyszer majd képtelen lesz azokat a szolgáltatásokat nyújtani, amire az időseknek szükségük van. Saját magunk akarunk dönteni az életünk kérdéseiben” – magyarázta Leena Vahtera, hogy miért választotta a hasonló korúak lakóközösségét.

Finnország a világ egyik leggyorsabban öregedő társadalma, Japán és Dél-Korea után. 2000-ben az összlakosság másfél százaléka volt 85 évnél idősebb, most már 2,7 százaléka. A prognózis szerint 2070-re az arány már 9 százalék lesz.

Minez komoly dilemma a közkiadásait menedzselni próbáló északi országnak – a hárompárti koalíció például márciusban összeomlott, mert nem sikerült átvinni a parlamenten a radikális egészségügyi és önkormányzati reformot. Emellett, két évtizede csúszik a nyugdíjreform is.

A finnek másoknál merészebben próbálnak egyensúlyt találni a hosszútávú gazdasági növekedés és a demográfiai mutatók nyomán nyomás alá került szociális kiadások között.

Szakértők szerint az öregedő társadalom az, amely igazán nyomasztó hír az európai országoknak. Finnország a kontinens legjobb példája erre, mert

a 65 év felettiek 2070-re már a lakosság harmadát teszik majd ki, miközben az aktív dolgozók a lakosság felét, a gyerekek pedig egytizedét adják majd.

A finnek elkezdtek számolgatni és arra jutottak, hogy az úgynevezett „fenntarthatósági ráta”, az öregedő társadalom miatt növekvő állami kiadások és bevételek hosszútávú különbsége, a GDP 4 százalékát teszi ki. Ezt az ollót egy sor lépéssel próbálták csökkenteni a kormányok, így az elmúlt 18 év során két nyugdíj-reformmal is. Az egészségügy és a szociális ellátás reformja azonban nehezebbnek tűnik – azért is, mert ezek az önkormányzatok feladatai.

Különösen nehéz dolga van a kisebb önkormányzatoknak – és a kérdésre fókuszáló reform végül a több irányból érkező támadások kereszttüzében elbukott, mert a választásokra készülő parlament kifutott az időből. Politológusok ugyanakkor megjegyezték: a koalíciós kormányzás megnehezítette a tervek megvalósítását – pedig Finnország és Európa előtt ott lebeg Japán példája: ha nem sikerül időben irányt váltani, akkor jön a lassuló gazdasági növekedés, a munkanélküliség megugrása és ezzel párhuzamosan a nagyobb szociális kiadások. A finnek megoldási javaslata az, hogy a lehető legtovább próbálják otthon tartani az idősebb korú embereket és egyben az idősebb párokat.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Az ESG fogalma közel két évtized alatt jelentősen átalakult. A kezdetben kockázatkezelési keretrendszerként bevezetett megközelítés mára erősen átpolitizált, megosztó hívószó lett, amely az Egyesült Államokban már elnöki rendeletekben, perekben és szövetségi deregulációs intézkedésekben is megjelenik. Ennek következtében egyre több vállalat dönt úgy, hogy fenntarthatósági célkitűzéseit és eredményeit inkább elhallgatja, ahelyett hogy nyilvánosan kommunikálná azokat. A jelenségről az ESG Dive számolt be. De mi a helyzet az európai piacokkal, mit okozott az amerikai kommunikációs zavar, és hogy állnak a piaci szereplők a fenntarthatósági ügyekhez? Többek között erről is beszélgetünk március 5-én a Green Transition & ESG konferencián a tudományos és a tőkepiaci szakértőinkkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×