eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pixabay

Az elöregedő Finnország figyelmeztetés Európának

Demográfiai bombává változott Finnország, amelynek öregedő társadalma figyelmeztetéssel szolgál egész Európának – írja elemzésében a Financial Times című lap.

Finnország új módszerrel kísérletezik növekvő számú időskorú lakosa ellátására: olyan közösségeket hoznak létre, ahol csak nyugdíjaskorú emberek – egyedülállók és párok – élnek és megosztják egymással a feladatokat. Az egyik ilyen közösség a Helsinkitől északnyugatra fekvő Kotisatama, ahol 30-an laknak együtt és élvezhetik két szauna, egy tetőterasz és egy konditerem előnyeit – írja helyszíni riportjában a Financial Times.

Ami érdekes: bár mindenki 60 feletti, nincs ápolószemélyzet. A lakók egymást segítve maradnak aktívak. „Ez nem idősek otthona”

– jegyzi meg egy 72 éves lakó.

„A férjem halála után nem akartam a gyerekeim terhére lenni. Láttam, hogy a saját anyám milyen magányos volt. Azt is tudom, hogy az állam egyszer majd képtelen lesz azokat a szolgáltatásokat nyújtani, amire az időseknek szükségük van. Saját magunk akarunk dönteni az életünk kérdéseiben” – magyarázta Leena Vahtera, hogy miért választotta a hasonló korúak lakóközösségét.

Finnország a világ egyik leggyorsabban öregedő társadalma, Japán és Dél-Korea után. 2000-ben az összlakosság másfél százaléka volt 85 évnél idősebb, most már 2,7 százaléka. A prognózis szerint 2070-re az arány már 9 százalék lesz.

Minez komoly dilemma a közkiadásait menedzselni próbáló északi országnak – a hárompárti koalíció például márciusban összeomlott, mert nem sikerült átvinni a parlamenten a radikális egészségügyi és önkormányzati reformot. Emellett, két évtizede csúszik a nyugdíjreform is.

A finnek másoknál merészebben próbálnak egyensúlyt találni a hosszútávú gazdasági növekedés és a demográfiai mutatók nyomán nyomás alá került szociális kiadások között.

Szakértők szerint az öregedő társadalom az, amely igazán nyomasztó hír az európai országoknak. Finnország a kontinens legjobb példája erre, mert

a 65 év felettiek 2070-re már a lakosság harmadát teszik majd ki, miközben az aktív dolgozók a lakosság felét, a gyerekek pedig egytizedét adják majd.

A finnek elkezdtek számolgatni és arra jutottak, hogy az úgynevezett „fenntarthatósági ráta”, az öregedő társadalom miatt növekvő állami kiadások és bevételek hosszútávú különbsége, a GDP 4 százalékát teszi ki. Ezt az ollót egy sor lépéssel próbálták csökkenteni a kormányok, így az elmúlt 18 év során két nyugdíj-reformmal is. Az egészségügy és a szociális ellátás reformja azonban nehezebbnek tűnik – azért is, mert ezek az önkormányzatok feladatai.

Különösen nehéz dolga van a kisebb önkormányzatoknak – és a kérdésre fókuszáló reform végül a több irányból érkező támadások kereszttüzében elbukott, mert a választásokra készülő parlament kifutott az időből. Politológusok ugyanakkor megjegyezték: a koalíciós kormányzás megnehezítette a tervek megvalósítását – pedig Finnország és Európa előtt ott lebeg Japán példája: ha nem sikerül időben irányt váltani, akkor jön a lassuló gazdasági növekedés, a munkanélküliség megugrása és ezzel párhuzamosan a nagyobb szociális kiadások. A finnek megoldási javaslata az, hogy a lehető legtovább próbálják otthon tartani az idősebb korú embereket és egyben az idősebb párokat.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×