eur:
411.14
usd:
392.43
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal egykori, menekülteket befogadó állomása 2016. szeptember 28-án. Az épület előtt Kósa Lajos, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, a térség országgyűlési képviselője, Papp László polgármester (Fidesz-KDNP) és Becsky István önkormányzati képviselő A migráció veszélyei Debrecenben címmel tartott sajtótájékoztatót ezen a napon. A város elutasítja a kötelező betelepítési kvótát és a menekülttábor újranyitását.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Tíz éve nem kért annyi külföldi menedéket Csehországban, mint tavaly

A legtöbben Ukrajnából érkeztek, őket a grúzok és a kubaiak követik. Az elemzők szerint az ukránok és a grúzok esetében a katonai konfliktusok, míg a kubaiaknál a rossz gazdasági helyzet a hajtóerő.

A cseh belügyminisztérium adatai szerint 1702 külföldi kért menedéket tavaly Csehországban. Az elmúlt tíz év adatait nézve ez a legmagasabb szám.

A legtöbb menedékkérő Ukrajnából érkezett, számuk túllépte a négyszázat, utánuk jócskán lemaradva következnek a grúzok, majd harmadikként a sorban a kubaiak. Gazdaságpolitikai elemzők véleménye szerint az ukrán és grúz állampolgárok elsősorban az országukban jelen lévő katonai konfliktus és a nem kielégítő gazdasági helyzet miatt döntöttek hazájuk elhagyása mellett. A kubaiak esetében szintén a rossz gazdasági mutatók ösztönözték a távozókat, emellett a korlátozott külföldi utazások is meghatározó tényezőnek bizonyultak.

2018-ban összesen 47 személy menedékkérelmét bírálták el pozitívan a cseh hatóságok, 117-en pedig meghatározott időre kaptak védelmet. Több mint 1500 kérelmet azonban elutasítottak.

A Právo című napilap szerint a belügyi tárca ezt az arányt nem tartja drámainak. „A mi szempontunkból a növekedés nem jelentős” – jegyezte meg az újságnak Magda Faltová, a Szövetség az Integrációért és a Migrációért igazgatója. A tavalyi statisztika margójára pedig hozzátette, ha visszatekintenek az elmúlt évekre, akkor sem beszélhetnek drámai változásról.

A lap arról is ír, hogy a kilencvenes évek második felében átlagban 6-7 ezer menedékkérőt regisztráltak az országban.

2001-ben tetőzött a menedékért folyamodók aránya, amikor számuk elérte a 18 ezret.

Mindez a jugoszláv háborúval hozható összefüggésbe, a délszláv népek számára azonban a nyelvi rokonság miatt aránylag könnyű volt a beilleszkedés a cseh közegbe. Az ezredforduló után évente mintegy 400-450 szíriai állampolgár is menedéket kért Csehországban, az utóbbi két-három évben azonban számuk a tizedére csökkent. A cseh hatóságok elemzése szerint

Csehország nem célország sem a menekültek sem a gazdasági migránsok számára.

Csehországban jelenleg már kicsivel több mint félmillió külföldi állampolgár él és dolgozik tartósan. A szomszédból áttelepült szlovákok és az ukránok száma jócskán meghaladja a százezret. Több tízezer az oroszok és a vietnámiak száma is. Az utóbbi időben gyorsan emelkedik a románok száma, amely már a tavalyi év végén átlépte a húszezret. Ami a magyar állampolgárokat illeti, a prágai kimutatások szerint a tavalyi év végén számuk meghaladta a hatezret.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×