eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal egykori, menekülteket befogadó állomása 2016. szeptember 28-án. Az épület előtt Kósa Lajos, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, a térség országgyűlési képviselője, Papp László polgármester (Fidesz-KDNP) és Becsky István önkormányzati képviselő A migráció veszélyei Debrecenben címmel tartott sajtótájékoztatót ezen a napon. A város elutasítja a kötelező betelepítési kvótát és a menekülttábor újranyitását.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Tíz éve nem kért annyi külföldi menedéket Csehországban, mint tavaly

A legtöbben Ukrajnából érkeztek, őket a grúzok és a kubaiak követik. Az elemzők szerint az ukránok és a grúzok esetében a katonai konfliktusok, míg a kubaiaknál a rossz gazdasági helyzet a hajtóerő.

A cseh belügyminisztérium adatai szerint 1702 külföldi kért menedéket tavaly Csehországban. Az elmúlt tíz év adatait nézve ez a legmagasabb szám.

A legtöbb menedékkérő Ukrajnából érkezett, számuk túllépte a négyszázat, utánuk jócskán lemaradva következnek a grúzok, majd harmadikként a sorban a kubaiak. Gazdaságpolitikai elemzők véleménye szerint az ukrán és grúz állampolgárok elsősorban az országukban jelen lévő katonai konfliktus és a nem kielégítő gazdasági helyzet miatt döntöttek hazájuk elhagyása mellett. A kubaiak esetében szintén a rossz gazdasági mutatók ösztönözték a távozókat, emellett a korlátozott külföldi utazások is meghatározó tényezőnek bizonyultak.

2018-ban összesen 47 személy menedékkérelmét bírálták el pozitívan a cseh hatóságok, 117-en pedig meghatározott időre kaptak védelmet. Több mint 1500 kérelmet azonban elutasítottak.

A Právo című napilap szerint a belügyi tárca ezt az arányt nem tartja drámainak. „A mi szempontunkból a növekedés nem jelentős” – jegyezte meg az újságnak Magda Faltová, a Szövetség az Integrációért és a Migrációért igazgatója. A tavalyi statisztika margójára pedig hozzátette, ha visszatekintenek az elmúlt évekre, akkor sem beszélhetnek drámai változásról.

A lap arról is ír, hogy a kilencvenes évek második felében átlagban 6-7 ezer menedékkérőt regisztráltak az országban.

2001-ben tetőzött a menedékért folyamodók aránya, amikor számuk elérte a 18 ezret.

Mindez a jugoszláv háborúval hozható összefüggésbe, a délszláv népek számára azonban a nyelvi rokonság miatt aránylag könnyű volt a beilleszkedés a cseh közegbe. Az ezredforduló után évente mintegy 400-450 szíriai állampolgár is menedéket kért Csehországban, az utóbbi két-három évben azonban számuk a tizedére csökkent. A cseh hatóságok elemzése szerint

Csehország nem célország sem a menekültek sem a gazdasági migránsok számára.

Csehországban jelenleg már kicsivel több mint félmillió külföldi állampolgár él és dolgozik tartósan. A szomszédból áttelepült szlovákok és az ukránok száma jócskán meghaladja a százezret. Több tízezer az oroszok és a vietnámiak száma is. Az utóbbi időben gyorsan emelkedik a románok száma, amely már a tavalyi év végén átlépte a húszezret. Ami a magyar állampolgárokat illeti, a prágai kimutatások szerint a tavalyi év végén számuk meghaladta a hatezret.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×