Amerikai hadihajó miatt áll a bál a Balti-tengeren

Csütörtökön a Balti-tengerre tartott az amerikai haditengerészet Gravely nevű rombolója, amely a hivatalos nyilatkozat szerint egy előre megbeszélt kikötői vizitre érkezett a koppenhágai kikötőbe. A romboló több mint ötven Tomahawk cirkálórakéta szállítására képes. Ez a fegyverzet 1600 kilométerre lévő célpontokra is képes csapást mérni. A hadihajót emellett felszerelték az Aegis rakétavédelmi rendszerrel.

Kommentátorok szerint a hajónak az orosz partvidék közelébe vezénylésével

az Egyesült Államok újabb figyelmeztetést küld Moszkvának, hogy fent akarja tartani szövetségesei biztonságát

– amit a Kremlben viszont provokatív lépésnek látnak. Korábban egy amerikai és egy brit hadihajó jelent meg a Fekete-tengeren, hogy az ukrán flotta és az orosz határőrség közötti kercsi incidens után támogatásáról biztosítsa Kijevet.

Az orosz média arról is beszámolt, hogy a héten egy amerikai nehézdrón végzett felderítő repülést a Fekete-tengeri orosz partok – a krasznodári terület és a külvilág szerint jogsértő módon annektált Krím-félsziget közelében. A drón 33 kilométerre megközelítette Szevasztopolt, a Fekete-tengeri orosz flotta fő támaszpontját, de mint az orosz Newsru híroldal megjegyezte, nem sértette meg az államhatárt.

Az oroszok szerint a kercsi incidenst követően

rendszeressé váltak az amerikai felderítőrepülések a Krímet az orosz szárazföldtől elválasztó szoros közelében,

és esetenként az oroszok megpróbálják megzavarni a missziókat.

A Balti-tengerre érkező Gravely már „ismerős” az orosz flottának: 2016-ban az oroszok szerint veszélyesen megközelített egy orosz hajót a Földközi-tengeren.

Közben az Atlanti Tanács egy új ajánlása szerint további amerikai páncélos és helikopteregységeket kellene küldeni Lengyelországba, és amerikai tengerészeti bázist létrehozni Dániában az oroszok elrettentésére. A szerzők - az amerikai légierő nyugállományba vonult tábornoka, Philip Breedlove és Alexander Vershbow, a NATO volt főtitkár-helyettese - szerint

azért kell még nagyobb erőket felvonultatni, mert egy „eltökélt orosz támadás” legyőzheti a most a keleti határokra telepített amerikai és NATO-erőket.

Nyugati katonai tervezők szerint egy ilyen forgatókönyv megvalósulása esetén az orosz erők gyorsan el tudnák foglalni a balti államokat és Lengyelországot, mielőtt még a NATO válaszolni tudna. A jelentés ugyanakkor – Trump amerikai elnök megjegyzéseinek tudatában, miszerint a szövetségesek nem járulnak hozzá megfelelő módon a védelemhez – azt is tartalmazza, hogy a kelet-európaiaknak fizetniük kellene az amerikai jelenlétért. Lengyelország eddig kétmilliárd dollárt ajánlott fel, de a szerzők szerint a költségek ennél magasabbak lehetnek.