eur:
402.88
usd:
349.66
bux:
98560.68
2025. június 21. szombat Alajos, Leila
Constanca, 2014. április 14.Egy amerikai haditengerész az amerikai hadsereg (földközi-tengeri) Hatodik Flottájához tartozó Donald Cook romboló előtt a fekete-tengeri constancai kikötőjében 2014. április 14-én. A Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépekkel és Aegis rakétavédelmi rendszerrel is felfegyverzett Donald Cook április 17-ig marad a constancai kikötőben. (MTI/EPA/Robert Ghement)
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Amerikai hadihajó miatt áll a bál a Balti-tengeren

A Fekete-tenger után az Balti-tengeren is megjelenhet egy amerikai hadihajó. Ezt megelőzően egy amerikai drón végzett felderítő repülést a Fekete-tengeri orosz partok mentén. A Moszkva és a Nyugat között kialakult feszültség közepette a NATO-erők az utóbbi hónapokban fokozták katonai jelenlétüket az orosz határ közelében.

Csütörtökön a Balti-tengerre tartott az amerikai haditengerészet Gravely nevű rombolója, amely a hivatalos nyilatkozat szerint egy előre megbeszélt kikötői vizitre érkezett a koppenhágai kikötőbe. A romboló több mint ötven Tomahawk cirkálórakéta szállítására képes. Ez a fegyverzet 1600 kilométerre lévő célpontokra is képes csapást mérni. A hadihajót emellett felszerelték az Aegis rakétavédelmi rendszerrel.

Kommentátorok szerint a hajónak az orosz partvidék közelébe vezénylésével

az Egyesült Államok újabb figyelmeztetést küld Moszkvának, hogy fent akarja tartani szövetségesei biztonságát

– amit a Kremlben viszont provokatív lépésnek látnak. Korábban egy amerikai és egy brit hadihajó jelent meg a Fekete-tengeren, hogy az ukrán flotta és az orosz határőrség közötti kercsi incidens után támogatásáról biztosítsa Kijevet.

Az orosz média arról is beszámolt, hogy a héten egy amerikai nehézdrón végzett felderítő repülést a Fekete-tengeri orosz partok – a krasznodári terület és a külvilág szerint jogsértő módon annektált Krím-félsziget közelében. A drón 33 kilométerre megközelítette Szevasztopolt, a Fekete-tengeri orosz flotta fő támaszpontját, de mint az orosz Newsru híroldal megjegyezte, nem sértette meg az államhatárt.

Az oroszok szerint a kercsi incidenst követően

rendszeressé váltak az amerikai felderítőrepülések a Krímet az orosz szárazföldtől elválasztó szoros közelében,

és esetenként az oroszok megpróbálják megzavarni a missziókat.

A Balti-tengerre érkező Gravely már „ismerős” az orosz flottának: 2016-ban az oroszok szerint veszélyesen megközelített egy orosz hajót a Földközi-tengeren.

Közben az Atlanti Tanács egy új ajánlása szerint további amerikai páncélos és helikopteregységeket kellene küldeni Lengyelországba, és amerikai tengerészeti bázist létrehozni Dániában az oroszok elrettentésére. A szerzők - az amerikai légierő nyugállományba vonult tábornoka, Philip Breedlove és Alexander Vershbow, a NATO volt főtitkár-helyettese - szerint

azért kell még nagyobb erőket felvonultatni, mert egy „eltökélt orosz támadás” legyőzheti a most a keleti határokra telepített amerikai és NATO-erőket.

Nyugati katonai tervezők szerint egy ilyen forgatókönyv megvalósulása esetén az orosz erők gyorsan el tudnák foglalni a balti államokat és Lengyelországot, mielőtt még a NATO válaszolni tudna. A jelentés ugyanakkor – Trump amerikai elnök megjegyzéseinek tudatában, miszerint a szövetségesek nem járulnak hozzá megfelelő módon a védelemhez – azt is tartalmazza, hogy a kelet-európaiaknak fizetniük kellene az amerikai jelenlétért. Lengyelország eddig kétmilliárd dollárt ajánlott fel, de a szerzők szerint a költségek ennél magasabbak lehetnek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Megint napirenden a nők mozgósítása Ukrajnában

Megint napirenden a nők mozgósítása Ukrajnában

Ukrajnában ismét felmerült a nők besorozásának kérdése. A Oroszországgal folyó háborúban az ukrán fegyveres erők jóval kevesebb embert tudnak mobilizálni, mint az oroszok. Közben a nyugati szövetségesek sürgetik, hogy akár 18 éves fiatalokat is elvigyenek katonának.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.23. hétfő, 18:00
Karácsony Gergely
Budapest főpolgármestere
Kis szürke emberek – Európa senkijei, akik feltűntek az észt–orosz határon

Kis szürke emberek – Európa senkijei, akik feltűntek az észt–orosz határon

Miközben a világ Krímre és Ukrajnára figyel, Észtország keleti végében egy másik határon évtizedek óta állnak „kis szürke emberek”. Ők nem katonák, hanem állampolgárság nélküli civilek, akik Narvánál órákig, olykor napokig várnak arra, hogy átjussanak Oroszországba. Az útlevelük nem egy országba, hanem egy joghézagba szól, és az életük sem ide, sem oda nem tartozik igazán. A sorban állva sokan már nem orosznak, hanem európainak érzik magukat – de ezt még hivatalosan nem ismerte el senki.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×