Infostart.hu
eur:
364.32
usd:
311.54
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel
Andrej Babis cseh miniszterelnök és felesége, Monika Babisova nemzetközi állam- és kormányfői díszvacsorára érkezik az első világháborút lezáró egyezmény évfordulójának előestéjén, 2018. november 10-én a párizsi Orsay Múzeumban. Az egyezmény aláírásának századik évfordulóján tartandó másnapi megemlékezésre csaknem 60 állam- és kormányfő hivatalos.
Nyitókép: Ian Langsdon

Milan Kundera visszakaphatná cseh állampolgárságát

Nem csak a politikáról szólt Andrej Babiš hétvégi párizsi látogatása.

Az első világháború lezárásának 100. évfordulója alkalmából a francia fővárosba látogató cseh kormányfő felajánlotta Milan Kunderának, a Párizsban élő világhírű cseh származású írónak, hogy segít visszaszerezni cseh állampolgárságát, amelytől az 1970-es évek végén fosztotta meg őt a csehszlovák kommunista rendszer. A Pompidu Központ igazgatójával pedig beszéltek a múzeum gyűjteményéből származó művek hosszú távú kölcsönzésének lehetőségéről, melyeket Csehországban mutatnának be.

A cseh származású Milan Kundera 1975-ben emigrált Franciaországba, miután nem tudott megbékélni a csehszlovák kommunista rendszerrel. A világhírű író 1968-ban támogatta a prágai tavaszként ismert reformfolyamatot, nemzetközi elismertségre pedig A lét elviselhetetlen könnyűsége című regényével tett szert. Az államhatalom 1979-ben fosztotta meg csehszlovák állampolgárságától, és kikiáltotta őt a rendszer ellenségévé.

Andrej Babiš az első világháborús centenáriumi megemlékezések alkalmával a hét végét Párizsban töltötte, ez alkalomból találkozott Milan Kunderával és feleségével. A cseh hírtelevízió beszámolója szerint a miniszterelnök ajánlata azt követően hangzott el, amikor arról beszélgettek, hogyan kerültek Kunderáék Párizsba, illetve hogy röviddel azután csehszlovák állampolgárságukat is elveszítették.

„Megérdemelnék, hogy visszakapják az állampolgárságukat, mert valamikor a mi állampolgáraink voltak”

– nyilatkozta Babiš, hozzátéve, hogy Kundera és felesége nem zárta ki, hogy elfogadja a kormányfő ajánlatát.

A most 89 éves író reméli, hogy mindez nem jár majd sok adminisztrációval. Milan Kundera csak az 1989-es rendszerváltás után látogathatott el újra szülőhazájába, Csehországba. Néhány látogatása azonban mindig inkognitóban történt, és soha semmiféle nyilvános rendezvényen nem jelent meg.

Andrej Babiš Serge Lasvignes-zel a Pompidou Központ igazgatójával is találkozott. A megbeszélésen jelen volt Jiří Fajt, a Cseh Nemzeti Galéria igazgatója is. Arról egyeztettek, hogy néhány kiállított művet a jövőben hosszútávra kikölcsönözne Csehország, és azokat Prágában tárná a közönség elé. Babiš elismerte, hogy ennek megvalósításához elő kell teremteni az anyagi hátteret. „Átköltöztetni egy óriási értékű gyűjteményt, nemcsak logisztikai szempontból nagy kihívás, hanem a magas biztosítási díj szempontjából is, de

nem zárkóztak el a lehetőség elől, és készen állnak az egyeztetésre”

– fogalmazott Babiš.

A Pompidou Központtal való együttműködés ötlete nem újkeletű dolog. A múzeumból már Malagába és Brüsszelbe is érkeztek kiállítási tárgyak, és Dél-Korea valamint Kína is élénk érdeklődést mutat az együttműködésre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×