eur:
414.02
usd:
396.5
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Moszkva, 2017. május 9.Harcikocsikkal vonulnak tüzérek a győzelem napi díszszemlén a moszkvai Vörös téren 2017. május 9-én. Oroszországban ezen a napon ünneplik a náci Németország felett a II. világháborúban aratott győzelem 72. évfordulóját. (MTI/EPA/Szergej Csirikov)
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Csirikov

Megfenyegette Moszkvát az amerikai NATO-nagykövet

Oroszországnak le kell állítania titkos rakétaprogramját, különben az Egyesült Államok megsemmisíti azt, még mielőtt hadrendbe állíthatnák – figyelmeztetett Kay Bailey Hutchinson, az Egyesült Államok NATO-nagykövete.

Az Egyesült Államok kész megsemmisíteni a szerinte illegálisan fejlesztett orosz rakétákat – erről beszélt Washington NATO-nagykövete a szerdai, brüsszeli miniszteri értekezlet előtt. A hétvégén már elhangzott egy megjegyzés egy amerikai kormánytagtól, aki nem zárta ki katonai erő alkalmazását a rivális atomhatalommal szemben.

Az Egyesült Államok azzal vádolja az oroszokat, hogy egy hidegháborús fegyverzetkorlátozási egyezményt megszegve, olyan középhatóságú rakétákat fejlesztenek, amelyekkel gyors atomcsapást tudnának mérni Európára.

Moszkva többször is tagadta a vádat.

Kay Bailey Hutchinson most azt mondta: ha nem sikerül diplomáciai megoldást elérni, akkor az Egyesült Államok kész megfontolni a katonai csapás lehetőségét.

A hidegháború vége óta ezzel példátlan módon fenyegette meg Washington Moszkvát

olyan színben tüntetve fel a lehetőséget, mint amikor egy gyengébb közel-keleti állam katonai kapacitásait iktatnák ki, anélkül, hogy az vissza tudna vágni.

A megjegyzés ugyanakkor fokozhatja a feszültséget, egyrészt azért, mert Oroszország atomhatalom és épp most tartott egy masszív erődemonstrációval felérő hadgyakorlatot. Az amerikai küldött emellett a NATO-találkozóhoz igazította a nyilatkozatot, arra utalva, hogy a hipotetikus akcióba bevonnák a szövetségeseket is. Néhány nappal ezelőtt pedig egy amerikai kormánytag mondta azt, hogy tengeri blokáddal foszthatnák meg Oroszországot energiabevételei egy részétől.

„Olyan lehetőséget mérlegelünk, amely kiiktatná a szövetséges államokra csapást mérni képes rakétákat...

az ellenintézkedések kiiktatnák az Oroszországban szerződésszegő módon fejlesztett rakétákat. Figyelmeztettük őket” – mondta Hutchinson követ egy sajtótájékoztatón.

Később a Twitteren pontosított és azt mondta: nem megelőző csapást emlegetett. „Oroszország térjen vissza a Középhatóságú Nukleáris Fegyverzetet Szabályozó Szerződés végrehajtásához. Ha nem, akkor nekünk is megfelelő kapacitásokat kell létrehoznunk, hogy megvédjük az amerikai én NATO érdekeket. Jelenleg Moszkva szégyentelenül megsérti a megállapodást” – írta. Ezzel arra utalt, hogy Amerika hasonló fegyvereket telepíthet – például európai szövetségeseihez.

Moszkva és Washington között már hosszú évek óta vita van az úgynevezett amerikai rakétapajzsról

– ez olyan rakétákból áll, amelyek telepítését például Lengyelország kérte és amelyek le tudnának lőni orosz területről fellőtt rakétákat. Moszkva szerint azonban ez sértené a felek között kialakult erőegyensúlyt és hevesen tiltakozott ellene. A pajzs a Balti tengertől, Grönlandon át az atlanti óceáni Azori-szigetekig érne és Romániában is lennének elemei.

Az eredeti szerződést 1987-ben írta alá a hidegháború lezárásaként Ronald Reagan akkori amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár. Az alku lényege: a felek számára megtiltották a középhatótávolságú rakéták hadrendben tartását.

Az Egyesült Államok most azt állítja: évek óta figyelmeztetik Moszkvát, hogy megszegi a szerződést.

Maria Zaharova orosz külügyi szóvivő válaszul azt mondta: akik így beszélnek, nem érzik át a felelősséget, hogy mit okozhat agresszív retorikájuk.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×