eur:
411.28
usd:
393.1
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Szabadka külvárosának egy erdős részén húzzák meg magukat azok a menekültek, akik itt próbálnak átjutni a schengeni határokon. A csak férfiakból álló rögtönzött tábor tagjai közül többen kíséreltek meg átjutni a zöldhatáron Magyarországra, de visszatoloncolták őket. Ezt támasztják alá a közelmúltban a déli határszélen elfogott illegális határátlépők számának növekedését mutató rendőrségi statisztikák is. A képeken főként pakisztáni, illetve afgán és indiai férfiak láthatók, akik közül többen hónapok óta élnek Szabadka környékén.
Nyitókép: MTI Fotó: Ujvári Sándor

Háttérbe szorult Salzburgban az egyik kulcsfontosságú téma

Az Európai Unió Salzburgban tartott csúcsértekezletén alig került szóba a Frontex, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség kérdése.

Annak ellenére keveset beszéltek róla, hogy a német kancellár a berlini törvényhozásban a napokban sürgette, hogy az EU peremén fekvő országok adják át a határvédelmüket a Frontexnek. Angela Merkel szerint ugyanis csak így lehet az unió határvédelemmel megbízott ügynökségét valóban átfogó hatalommal felruházni.

A kancellár nem egészen új igénnyel állt elő, mert már a három évvel ezelőtt megindult menekültáradat idején az Európai Unió brüsszeli központjában szóba került, hogy az unió külső határait a Frontex néven életre hívott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség lássa el. Ez a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy érintett államok nemzeti hatáskörük jelentős részét átruházzák az Európai Bizottságra, és így Brüsszelben határozhatják meg, hogy ki léphet be az Európai Unió, így Magyarország területére.

A terv megvalósítását Angela Merkel most ismét szorgalmazni kezdte. A jelszó a szolidaritás, mert – mint a kancellár a berlini képviselöház előtt kifejtette – a tagállamok közti szolidaritás mértékét is meghatározza az együttműködés készsége a Frontexszel, ha arról van szó, hogy emberek lépnek be az unió területére, vagy ha kötelezettség merül fel a legális migráció engedélyezésére.

Angela Merkel kijelentése egyértelműen arra vall, hogy a színfalak mögött már jó ideje azon fáradoznak, hogy az Európai Bizottság miként tudná átvenni a határőrizet jogát az EU peremét alkotó tagállamok kormányaitól, függetlenül attól, hogy az érintett kormány akarja, vagy sem, illetve képes-e önerőből megvédeni határait, vagy sem.

A kancellár utalt az Európai Unió júniusban tartott csúcsértekezletére, amelyen elhatározták a Frontex létszámának 1500-ról 10 ezerre történő kibövítését és az eredetileg 2027-re kitüzött határidőt is hét évvel előbbre hozták, abban a reményben, hogy ezáltal egységesebb mederbe tudják terelni az EU migrációs politikáját.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×