eur:
393.1
usd:
367.13
bux:
65939.26
2024. április 24. szerda György
Pozzallo, 2018. július 16.Illegális bevándorlók kiszállnak a Protector, az Európai Unió határrendészeti ügynöksége, a Frontex hajójáknak fedélzetéről a szicíliai Pozzallo kikötőjében 2018. július 16-án hajnalban. A Protector és a Monte Sperone, az olasz parti őrség járőrhajója csaknem 450, Líbiából Európába igyekvő migránst vett a fedélzetére a Földközi-tengeren, Linosa szigetének közelében július 14-én. (MTI/EPA/Francesco Ruta)
Nyitókép: Az Európai Unió határrendészeti ügynöksége, a Frontex hajója a szicíliai Pozzallo kikötőjében 2018. július 16-án hajnalban. MTI/EPA/Francesco Ruta

Gyévai Zoltán: 2020-ra állhat fel az új uniós határőrizeti alakulat

A jelenlegi tervezet szerint egyetlen tagállamot sem lehet arra kényszeríteni, hogy együttműködjön a Frontexszel. Ha egy ország mégis az új készenléti alakulat segítségét kéri, akkor a Frontexnek igazodnia kell majd a fogadó állam szabályaihoz, és a fogadó ország adná a parancsnokságot is - mondta az InfoRádióban a Bruxinfo főszerkesztője.

Egy 10 ezer főből álló, végrehajtási jogkörrel és saját felszereléssel rendelkező új műveleti készenléti alakulat létrehozására terjesztett elő javaslatot a múlt héten az Európai Bizottság, amit szükség esetén az EU külső határaira, illetve külön megegyezés alapján akár az EU-val nem közvetlenül szomszédos harmadik országokba vezényelnének - mondta Gyévai Zoltán.

A mostani javaslat folytatása az Európai Határ- és Parti Őrség (EHPŐ) létrehozására irányuló két évvel ezelőtti kezdeményezésnek, amely az őrség hatásköreinek, „tűzerejének” és pénzügyi támogatásának megnövelésére vonatkozik.

A 10 ezer fős alakulatot 2020-ra kellene felállítani és bevethető állapotba hozni az EU külső határain.

A készenléti alakulat ügynökségi alkalmazottakból, valamint a tagállamok által kirendelt vagy alkalmazott határőrökből és visszatéréssel foglalkozó szakértőkből áll majd. A tízezres létszám 7 ezer fő rövid alkalmazású tagállami alkalmazottból, 1500 fő tartós kiküldetésben lévő tagállami alkalmazottból és az ügynökség személyi állományából (további 1500 fő) állna.

Az alakulathoz való tagállami hozzájárulás a 2016-ban a gyors reagálású készenléti erő létrehozása során alkalmazott elosztási kulcsok alapján történik majd.

Az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy a kibővítendő határ- és parti őrség nem avatkozik be a tagállamok szuverenitásába,

a nemzeti határok ellenőrzése továbbra is a tagállamok kezében marad, és tevékenysége során is a fogadó ország szabályai szerint kell majd eljárnia, ideértve a fegyverviselés szabályait is.

A javaslat értelmében a készenléti alakulat egy tagállam kérésére avatkozhat be, és az Ügynökség igazgatója hozhat döntést a személyi állomány telepítéséről - írja a BruxInfo.

Gyévai Zoltán, a Bruxinfo főszerkesztője az InfoRádió kérdésére elmondta: egyetlen tagállamot sem lehetne kényszeríteni, hogy együttműködjön a Frontex-szel. Ha egy tagállam képes ellátni a saját határainak az őrzését, akkor nem jöhet szóba, hogy erre a segítségre szoruljon.

Amennyiben a Frontex segítségét kéri egy tagállam, akkor a Frontex alakulatainak igazodnia kell a fogadó állam szabályaihoz, és a fogadó ország adná a parancsnokságot.

A témáról bővebben is szó lesz szerda este 7 órától az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Závecz: a Fidesz és még öt erő szerezhet EP-mandátumot

Tovább csökkent a Fidesz támogatottsága, de április első felében még így is a választók negyede mellette volt; Magyar Péter pártjának EP-listája a harmadik helyen áll – derül ki a Závecz Research Intézet friss méréséből. A részletekről az InfoRádió Závecz Tibort kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.24. szerda, 18:00
Isépy Tamás a Századvég makrogazdasági üzletág vezetője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Ha nem vállaljuk be az áramszünetet, akkor 10-15 évvel tovább tart a zöld átállás

Ha nem vállaljuk be az áramszünetet, akkor 10-15 évvel tovább tart a zöld átállás

Drágulhat a gáz Európában, ami versenyképességi bajokhoz és akár a következő gazdasági válsághoz is elvezethet, hiszen 90%-os a kontinens importkitettsége, amit kihasználhatnak a nagy LNG-szállítók – hívta fel a figyelmet a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Lakatos Benjamin. A svájci székhelyű MET Csoport elnök-vezérigazgatója példátlan módon levezette, hogy milyen fázisokon keresztül ért a tetőpontjára 2022-ben az európai gázválság, és rögzítette: ha az akkor elpárolgott óriási összegek felét energiaberuházásokra költötte volna a kontinens, akkor most nem lennének energiaproblémái. A mai helyzetet úgy látja: megszűnt a régiónkban a gázellátási kockázat, de Ukrajnában a télen még lehetnek gondok a gáztárolók bombázásából. Az energiapiaci szakember szerint lehetne akár gyorsítani is a zöld átálláson, de "ha nem vállaljuk be, hogy időnként áramszünet is lehet", akkor a 2030-2040 közöttre tervezettnél 10-15 évvel tovább tart a folyamat; így a földgázra is tovább lesz szükség. 50 éves távon azonban már teljesen biztos abban Lakatos, hogy a lakosság szinte csak áramot fog használni, földgázt, benzint és gázolajat nem. Az interjúban több sportos hasonlatot is említett, így például azt, hogy az energiaiparban "már nagyon sokat edzettünk, csak még nem tudjunk, hogy focizni fogunk, birkózni vagy kézilabdázni"; emiatt sürgette egy egységes szabály- és mérési rendszer kialakítását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×