Infostart.hu
eur:
355.92
usd:
306.17
bux:
130916.32
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Pozzallo, 2018. július 16.Illegális bevándorlók kiszállnak a Protector, az Európai Unió határrendészeti ügynöksége, a Frontex hajójáknak fedélzetéről a szicíliai Pozzallo kikötőjében 2018. július 16-án hajnalban. A Protector és a Monte Sperone, az olasz parti őrség járőrhajója csaknem 450, Líbiából Európába igyekvő migránst vett a fedélzetére a Földközi-tengeren, Linosa szigetének közelében július 14-én. (MTI/EPA/Francesco Ruta)
Nyitókép: Az Európai Unió határrendészeti ügynöksége, a Frontex hajója a szicíliai Pozzallo kikötőjében 2018. július 16-án hajnalban. MTI/EPA/Francesco Ruta

Gyévai Zoltán: 2020-ra állhat fel az új uniós határőrizeti alakulat

A jelenlegi tervezet szerint egyetlen tagállamot sem lehet arra kényszeríteni, hogy együttműködjön a Frontexszel. Ha egy ország mégis az új készenléti alakulat segítségét kéri, akkor a Frontexnek igazodnia kell majd a fogadó állam szabályaihoz, és a fogadó ország adná a parancsnokságot is - mondta az InfoRádióban a Bruxinfo főszerkesztője.

Egy 10 ezer főből álló, végrehajtási jogkörrel és saját felszereléssel rendelkező új műveleti készenléti alakulat létrehozására terjesztett elő javaslatot a múlt héten az Európai Bizottság, amit szükség esetén az EU külső határaira, illetve külön megegyezés alapján akár az EU-val nem közvetlenül szomszédos harmadik országokba vezényelnének - mondta Gyévai Zoltán.

A mostani javaslat folytatása az Európai Határ- és Parti Őrség (EHPŐ) létrehozására irányuló két évvel ezelőtti kezdeményezésnek, amely az őrség hatásköreinek, „tűzerejének” és pénzügyi támogatásának megnövelésére vonatkozik.

A 10 ezer fős alakulatot 2020-ra kellene felállítani és bevethető állapotba hozni az EU külső határain.

A készenléti alakulat ügynökségi alkalmazottakból, valamint a tagállamok által kirendelt vagy alkalmazott határőrökből és visszatéréssel foglalkozó szakértőkből áll majd. A tízezres létszám 7 ezer fő rövid alkalmazású tagállami alkalmazottból, 1500 fő tartós kiküldetésben lévő tagállami alkalmazottból és az ügynökség személyi állományából (további 1500 fő) állna.

Az alakulathoz való tagállami hozzájárulás a 2016-ban a gyors reagálású készenléti erő létrehozása során alkalmazott elosztási kulcsok alapján történik majd.

Az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy a kibővítendő határ- és parti őrség nem avatkozik be a tagállamok szuverenitásába,

a nemzeti határok ellenőrzése továbbra is a tagállamok kezében marad, és tevékenysége során is a fogadó ország szabályai szerint kell majd eljárnia, ideértve a fegyverviselés szabályait is.

A javaslat értelmében a készenléti alakulat egy tagállam kérésére avatkozhat be, és az Ügynökség igazgatója hozhat döntést a személyi állomány telepítéséről - írja a BruxInfo.

Gyévai Zoltán, a Bruxinfo főszerkesztője az InfoRádió kérdésére elmondta: egyetlen tagállamot sem lehetne kényszeríteni, hogy együttműködjön a Frontex-szel. Ha egy tagállam képes ellátni a saját határainak az őrzését, akkor nem jöhet szóba, hogy erre a segítségre szoruljon.

Amennyiben a Frontex segítségét kéri egy tagállam, akkor a Frontex alakulatainak igazodnia kell a fogadó állam szabályaihoz, és a fogadó ország adná a parancsnokságot.

A témáról bővebben is szó lesz szerda este 7 órától az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

A mesterséges intelligencia használatához szükséges egy alapvető tárgyi tudás és ismeret – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Yettel ProSuli program szakmai vezetője. Arról is beszélt, hogy a szövegértés a XXI. század legnagyobb kihívása. Az olló abban is nyílik a társadalomban, hogy az új technológiát mennyire képes a diák vagy a felnőtt használni.

Megszavazták: a jegybanki vagyonvesztés és a privatizáció ügyében is feláll a bizottság, kiderültek a részletek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottságok felállításáról döntöttek a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Egy éve nyelte el a víz a parajdi sóbányát - Most keményen odaszóltak a hatóságoknak

Egy éve nyelte el a víz a parajdi sóbányát - Most keményen odaszóltak a hatóságoknak

Egy évvel a parajdi sóbánya elárasztása után Bíró Barna Botond, Hargita megye önkormányzati elnöke ígéretek helyett konkrét megoldásokat és valódi felelősségre vonást követel a román hatóságoktól. A székelyföldi politikus rámutatott, hogy a katasztrófa felelősét azóta sem nevezték meg, a bányát üzemeltető Salrom pedig a sürgősségi munkálatoknak csak a felét végezte el. A 2024 májusában heves esőzések nyomán víz alá került sóbánya a régió turisztikai motorja volt, elvesztése a helyi gazdaság összeomlásához vezetett. Bíró Barna Botond hangsúlyozta: a parajdi közösségnek kiszámíthatóságra és világos jelzésekre van szüksége, hogy nem marad magára.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×