Infostart.hu
eur:
389.31
usd:
335.45
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Pozzallo, 2018. július 16.Illegális bevándorlók kiszállnak a Protector, az Európai Unió határrendészeti ügynöksége, a Frontex hajójáknak fedélzetéről a szicíliai Pozzallo kikötőjében 2018. július 16-án hajnalban. A Protector és a Monte Sperone, az olasz parti őrség járőrhajója csaknem 450, Líbiából Európába igyekvő migránst vett a fedélzetére a Földközi-tengeren, Linosa szigetének közelében július 14-én. (MTI/EPA/Francesco Ruta)
Nyitókép: Az Európai Unió határrendészeti ügynöksége, a Frontex hajója a szicíliai Pozzallo kikötőjében 2018. július 16-án hajnalban. MTI/EPA/Francesco Ruta

Gyévai Zoltán: 2020-ra állhat fel az új uniós határőrizeti alakulat

A jelenlegi tervezet szerint egyetlen tagállamot sem lehet arra kényszeríteni, hogy együttműködjön a Frontexszel. Ha egy ország mégis az új készenléti alakulat segítségét kéri, akkor a Frontexnek igazodnia kell majd a fogadó állam szabályaihoz, és a fogadó ország adná a parancsnokságot is - mondta az InfoRádióban a Bruxinfo főszerkesztője.

Egy 10 ezer főből álló, végrehajtási jogkörrel és saját felszereléssel rendelkező új műveleti készenléti alakulat létrehozására terjesztett elő javaslatot a múlt héten az Európai Bizottság, amit szükség esetén az EU külső határaira, illetve külön megegyezés alapján akár az EU-val nem közvetlenül szomszédos harmadik országokba vezényelnének - mondta Gyévai Zoltán.

A mostani javaslat folytatása az Európai Határ- és Parti Őrség (EHPŐ) létrehozására irányuló két évvel ezelőtti kezdeményezésnek, amely az őrség hatásköreinek, „tűzerejének” és pénzügyi támogatásának megnövelésére vonatkozik.

A 10 ezer fős alakulatot 2020-ra kellene felállítani és bevethető állapotba hozni az EU külső határain.

A készenléti alakulat ügynökségi alkalmazottakból, valamint a tagállamok által kirendelt vagy alkalmazott határőrökből és visszatéréssel foglalkozó szakértőkből áll majd. A tízezres létszám 7 ezer fő rövid alkalmazású tagállami alkalmazottból, 1500 fő tartós kiküldetésben lévő tagállami alkalmazottból és az ügynökség személyi állományából (további 1500 fő) állna.

Az alakulathoz való tagállami hozzájárulás a 2016-ban a gyors reagálású készenléti erő létrehozása során alkalmazott elosztási kulcsok alapján történik majd.

Az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy a kibővítendő határ- és parti őrség nem avatkozik be a tagállamok szuverenitásába,

a nemzeti határok ellenőrzése továbbra is a tagállamok kezében marad, és tevékenysége során is a fogadó ország szabályai szerint kell majd eljárnia, ideértve a fegyverviselés szabályait is.

A javaslat értelmében a készenléti alakulat egy tagállam kérésére avatkozhat be, és az Ügynökség igazgatója hozhat döntést a személyi állomány telepítéséről - írja a BruxInfo.

Gyévai Zoltán, a Bruxinfo főszerkesztője az InfoRádió kérdésére elmondta: egyetlen tagállamot sem lehetne kényszeríteni, hogy együttműködjön a Frontex-szel. Ha egy tagállam képes ellátni a saját határainak az őrzését, akkor nem jöhet szóba, hogy erre a segítségre szoruljon.

Amennyiben a Frontex segítségét kéri egy tagállam, akkor a Frontex alakulatainak igazodnia kell a fogadó állam szabályaihoz, és a fogadó ország adná a parancsnokságot.

A témáról bővebben is szó lesz szerda este 7 órától az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×