Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. február 28. szombat Elemér
Brüsszel, 2018. június 24.Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozik a sajtó képviselőinek az informális uniós migrációs és menekültügyi munkaértekezlet után Brüsszelben 2018. június 24-én. (MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert)
Nyitókép: Geert Vanden Wijngaert

Visszaesett Macron népszerűsége

Aggódnak a francia köztársasági elnökhöz közelálló kormánypárti politikusok, mert úgy látják, hogy Emmanuel Macron az elbizonytalanodás jeleit mutatja. Két friss felmérés is azt jelzi: az államfő támogatottsága jelentősen visszaesett az elmúlt hónapban.

Egy a napokban közzétett, a YouGov nevű intézet által végzett felmérés szerint augusztus végén a franciák mindössze 23 százaléka ítélte meg pozitívan Emmanuel Macron elnöki teljesítményét, ami négy százalékkal kevesebb az egy hónappal korábban mért adatokhoz képest.

A fentinél némiképp jobb képest fest a szintén néhány napja kijött Ifop-felmérés, mely szerint augusztus végén a választók 31 százaléka vélekedett pozitívan az államfő teljesítményéről. Ez utóbbi eredmény kapcsán azonban több elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy mandátumának azonos időszakában Francois Hollande előző elnök hajszálnyival ugyan, de jobban teljesített. Vagyis

jelenleg Emmanuel Macron a rendkívül erélytelennek tartott Hollande-ot is alulmúlja elfogadottság szempontból.

Az államfő támogatottságának visszaesését több tényező is magyarázza. Az egyik lényeges elemet az aggódó vezető politikusok közé tartozó Gerard Collomb belügyminiszter fogalmazta meg. Szerinte az ország jelenlegi vezetőiből, implicit módon tehát Macronból is, „talán hiányzik az alázat”. Tény, hogy az elmúlt hónapokban egyre gyakrabban lehetett olyan elemzéseket olvasni a francia sajtóban, melyek

arrogánsnak ítélik meg az államfő magatartását.

A franciák egyre inkább úgy érzik, hogy Emmanuel Macron lekezeli, sőt lenézi őket. Politikai érvek helyett az államfő és környezete folyamatosan megbélyegzi, olykor kifejezetten sértegeti az embereket. Aki nem ért egyet politikájával, azt magas lóról maradinak, populistának, múltba nézőnek vagy egyszerűen „ellenszegülő galloknak” bélyegzi.

A másik lényeges elem, ami talán az említett arroganciánál is fontosabb, Nicolas Hulot környezetvédelmi miniszter váratlan lemondása. Hulot a francia közvélemény szemében egy hiteles ember, a környezetvédelem ügye mellett évtizedek óta elkötelezett újságíró, tévés műsorgyártó és közíró. E hitelessége és az ebből fakadó népszerűsége miatt már Jacques Chirac, Nicolas Sarkozy és Francois Hollande korábbi államfők is próbálták rábeszélni, hogy legyen miniszter, de a felkéréseket rendre elutasította.

Emmanuel Macronnak sikerült „levadásznia” a hírességet, így lett tavaly Hulot környezetvédelmi miniszter. A „trófea” azonban továbbra is önálló embernek bizonyult, és amikor megértette, hogy valójában kirakatként, reklámarcként szolgál az államfői politikához, lemondott.

Hulot nyilatkozataiból az derült ki, hogy Macronnal valójában a „régi világ” folytatódik.

Amit Nicolas Hulot lényegében, talán akaratlanul is kimondott, és amit amúgy számos elemző és politikus hónapok óta hangoztat az az, hogy Macron politikája illúzió. Az újítás, a változtatás illúziója. Ezt vetik az államfő szemére egyre inkább a vállalkozók, a cégtulajdonosok is. Gyökeres változást ígért, ehelyett a régi módszerek folytatódnak.

Ebből a szemfényvesztésből ébrednek most a franciák, legalábbis a különböző politikai elemzők szerint. Nem véletlen, hogy több pártvezető arra biztatja a francia szavazókat, hogy a jövőre sorra kerülő uniós választásokat tekintsék a Macron politikája elleni népszavazásnak.

Címlapról ajánljuk
Menekülő emberek, füstoszlop, romok - videókon a háború első órái

Menekülő emberek, füstoszlop, romok - videókon a háború első órái

Az Egyesült és az Egyesült Államok megtámadta Iránt, válasziul Irán a térségben Izraelt és a térségben működő amerikai támaszpontokat lőtte. A támadásoknak főként Iránban vannak civil áldozatai. A közösségi médiát elárasztották a támadásokról készült videók.

Orbán Viktor: ebben a vármegyében a cél nem a kétharmad, hanem a három harmad

Tizenegyedik állomására ért a kormánypártok háborúellenes gyűléssorozata, ezúttal Esztergomban gyűltek össze a DPK-sok. A miniszterelnök ismét beszédet mondott és kérdésekre válaszolt. Beszámolt arról is, hogyan tervezik megtörni Ukrajna olajblokádját, mennyi idő kellene a százhalombattai finomító más olajra való átállításához. Beszámolt arról is, hogy kiépült a magyar drónvédelmi rendszer.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Lángba borult a Közel-Kelet, több országban zúgnak a rakéták, Dubajt bombázza az iráni haderő - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Lángba borult a Közel-Kelet, több országban zúgnak a rakéták, Dubajt bombázza az iráni haderő - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Ma reggel Izrael bejelentette: megelőző csapást indítottak Irán ellen. A katonai művelet az Egyesült Államokkal közösen történik, katonai célpontok mellett az iráni vezetőket is támadják. Teherán környékén több robbanásról is jöttek felvételek - helyi források szerint Izrael több napon át húzódó harcokkal számol. Donald Trump elnök bejelentést tett: a cél az atomprogram és a ballisztikus rakéták leszerelése, valamint az iráni iszlamista rezsim megbuktatása. Irán ellencsapást indított - az izraeli légvédelem dolgozik, közben arról jönnek hírek, hogy Bahreint, Katart, Kuvaitot, Irakot, Szaúd-Arabáit és az Emírségeket is támadás érte. Délután az izraeli média arról kezdett el szivárogtatni: "valószínűleg" meghalt Ali Hámenei, Irán legfőbb vezére - Teherán ezt később tagadta. A forradalmi gárda vezetője és a védelmi miniszter viszont szinte biztosan meghalt - erről több forrás is beszámolt. A délután folyamán intenzív támadás érte a szunni olajmonarchiák fővárosait - felcsaptak a lángok Dubajból, Dohából és Kuvaitvárosból is Irán rakéta- és dróntámadásai után. Cikkünk folyamatosan frissül az Irán elleni katonai művelet fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×