Infostart.hu
eur:
388.56
usd:
329.92
bux:
110890.99
2025. december 23. kedd Viktória
Brüsszel, 2018. június 24.Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozik a sajtó képviselőinek az informális uniós migrációs és menekültügyi munkaértekezlet után Brüsszelben 2018. június 24-én. (MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert)
Nyitókép: Geert Vanden Wijngaert

Visszaesett Macron népszerűsége

Aggódnak a francia köztársasági elnökhöz közelálló kormánypárti politikusok, mert úgy látják, hogy Emmanuel Macron az elbizonytalanodás jeleit mutatja. Két friss felmérés is azt jelzi: az államfő támogatottsága jelentősen visszaesett az elmúlt hónapban.

Egy a napokban közzétett, a YouGov nevű intézet által végzett felmérés szerint augusztus végén a franciák mindössze 23 százaléka ítélte meg pozitívan Emmanuel Macron elnöki teljesítményét, ami négy százalékkal kevesebb az egy hónappal korábban mért adatokhoz képest.

A fentinél némiképp jobb képest fest a szintén néhány napja kijött Ifop-felmérés, mely szerint augusztus végén a választók 31 százaléka vélekedett pozitívan az államfő teljesítményéről. Ez utóbbi eredmény kapcsán azonban több elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy mandátumának azonos időszakában Francois Hollande előző elnök hajszálnyival ugyan, de jobban teljesített. Vagyis

jelenleg Emmanuel Macron a rendkívül erélytelennek tartott Hollande-ot is alulmúlja elfogadottság szempontból.

Az államfő támogatottságának visszaesését több tényező is magyarázza. Az egyik lényeges elemet az aggódó vezető politikusok közé tartozó Gerard Collomb belügyminiszter fogalmazta meg. Szerinte az ország jelenlegi vezetőiből, implicit módon tehát Macronból is, „talán hiányzik az alázat”. Tény, hogy az elmúlt hónapokban egyre gyakrabban lehetett olyan elemzéseket olvasni a francia sajtóban, melyek

arrogánsnak ítélik meg az államfő magatartását.

A franciák egyre inkább úgy érzik, hogy Emmanuel Macron lekezeli, sőt lenézi őket. Politikai érvek helyett az államfő és környezete folyamatosan megbélyegzi, olykor kifejezetten sértegeti az embereket. Aki nem ért egyet politikájával, azt magas lóról maradinak, populistának, múltba nézőnek vagy egyszerűen „ellenszegülő galloknak” bélyegzi.

A másik lényeges elem, ami talán az említett arroganciánál is fontosabb, Nicolas Hulot környezetvédelmi miniszter váratlan lemondása. Hulot a francia közvélemény szemében egy hiteles ember, a környezetvédelem ügye mellett évtizedek óta elkötelezett újságíró, tévés műsorgyártó és közíró. E hitelessége és az ebből fakadó népszerűsége miatt már Jacques Chirac, Nicolas Sarkozy és Francois Hollande korábbi államfők is próbálták rábeszélni, hogy legyen miniszter, de a felkéréseket rendre elutasította.

Emmanuel Macronnak sikerült „levadásznia” a hírességet, így lett tavaly Hulot környezetvédelmi miniszter. A „trófea” azonban továbbra is önálló embernek bizonyult, és amikor megértette, hogy valójában kirakatként, reklámarcként szolgál az államfői politikához, lemondott.

Hulot nyilatkozataiból az derült ki, hogy Macronnal valójában a „régi világ” folytatódik.

Amit Nicolas Hulot lényegében, talán akaratlanul is kimondott, és amit amúgy számos elemző és politikus hónapok óta hangoztat az az, hogy Macron politikája illúzió. Az újítás, a változtatás illúziója. Ezt vetik az államfő szemére egyre inkább a vállalkozók, a cégtulajdonosok is. Gyökeres változást ígért, ehelyett a régi módszerek folytatódnak.

Ebből a szemfényvesztésből ébrednek most a franciák, legalábbis a különböző politikai elemzők szerint. Nem véletlen, hogy több pártvezető arra biztatja a francia szavazókat, hogy a jövőre sorra kerülő uniós választásokat tekintsék a Macron politikája elleni népszavazásnak.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Ha egyetlen dolgot kell kiemelni a magyar megtakarítási és befektetési piacot meghatározó tényezők közül, akkor 2025-ben egyértelműen a hatalmas állampapír-kifizetések jutnak eszünkbe. Az évtizedek óta nem látott inflációs hullám következtében mintegy 1200 milliárd forint kamat és közel 3200 milliárd forint tőke zúdult ki idén az inflációkövető lakossági kötvényekből – a gigantikus pénzeső nemcsak az állampapírok, de az összes többi befektetés világát is fenekestül felforgatta. Váratlan fejleményként értékelhetjük, hogy a befektetési alapkezelők csak részben lehettek elégedettek: az állampapírokból felszabaduló pénzek jelentős részben ezen a piacon találták meg a helyüket, ugyanakkor a tőkebevonás mértéke alulmúlta a szektor terveit. Az állampapírok beágyazottságát jól mutatja, hogy a példátlan nagyságú kifizetések ellenére a lakosság idén is nettó vásárlóként volt jelen az államkötvények piacán, miközben más szereplők, például a pénzintézetek és a külföldi befektetők még nagyobb részt hasítottak ki a magyar adósságportfólióból. Látványos ábrákon mutatjuk, mik voltak a legizgalmasabb állampapír-piaci fordulatok 2025-ben – nem kérdés, hogy a téma helyet érdemel az év top 10 legérdekesebb sztorija között!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×