Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 13. szombat Anett, Antal

Cenzúra fenyegethet Franciaországban

Cenzúrához vezet a francia kormány által a hamis hírek, az úgynevezett „fake news-ok” terjedésének megakadályozását hivatott törvény, figyelmeztetnek a francia Újságírók Országos Szakszervezetének vezetői. A hamarosan a parlament elé kerülő törvénytervezetet hetek óta bírálják a szakma képviselői.

„Ha mindez Indonéziában, Magyarországon vagy Lengyelországban történne, mindenki üvöltene” – jellemezte a hamis hírekkel kapcsolatos törvénytervezetet Dominique Pradalié, a francia Újságírók Országos Szakszervezetének főtitkára.

A hamis hírek visszaszorításának szükségességét maga Emmanuel Macron jelentette be az év elején, mondván: túlságosan sok álhír terjed a világhálón, különösen a közösségi médiafelületeken, ami választási időszakokban veszélyeztetheti a demokráciák működését. Az államfő az ügyben új törvény megalkotását helyezte kilátásba, melynek tervezete a napokban el is készült, és a sajtóban nyomban ki is szivárgott.

A már említett, az állami TV 2 szerkesztőjeként dolgozó Dominique Pradalié szerint

a tervezet egyik legproblematikusabb pontja az, hogy a televíziós és az internetes tartalmak valódiságát a nemzeti audiovizuális tanács ellenőrizné,

egy olyan „adminisztratív testület”, melynek elnökét az államfő nevezi ki.

A tervezet egy másik pontja szerint a hatóságok különösen választási időszakokban figyelnének a hamis hírek terjedésére, e periódusokban gyakorlatilag bárki feljelentést tehet ilyen ügyekben, az illetékes bíróságoknak pedig 48 óra alatt kellene dönteniük, például egy adott internetes oldal elérhetőségének a felfüggesztéséről.

Márpedig Dominique Pradalié szerint elképzelhetetlen, hogy a bíróságok két nap alatt meg tudják állapítani egy hírről, hogy az hamis-e vagy sem.

A szakszervezet első titkára, Vincent Lanier szerint a tervezet egyértelműen „elnyomó” eszköznek, és mint olyan, a cenzúra egy formájának tekinthető.

A törvénytervezetről amúgy a legnagyobb francia lapok meglehetős visszafogottsággal tudósítanak, aminek elemzők szerint az egyik oka az, hogy maguk is érdekeltek e változásokban, illetve már most részt vesznek a hamis hírek utáni vadászatban, ráadásul fizetség fejében.

Egy elemzésben, amely a szélsőbalhoz kötődő Mediapart című internetes újságban jelent meg egyenesen az olvasható, hogy a Le Monde és a Liberation napilapok 2016-ban 250, illetve közel 200 ezer eurót kaptak a Google-től és a Facebook-tól egyebek mellett a „fake news-ok” leleplezésére.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Miután újra, egy évre megválasztotta Fidesz-elnöknek a párt kongresszusa, Orbán Viktor zárszót mondott. „Generációváltás kell a párt élén, jöjjenek a harmincasok, negyvenesek. Ezt fogom előkészíteni, ezért kértem csupán egy évet” – mondta a volt miniszterelnök. Előzőleg a Fidesz-kongresszus egyhangúlag megváltoztatta a párt alapszabályát, vége a választókerületi rendszernek. Politikai nyilatkozatokat is elfogadtak a migrációs paktumról és a közjogi méltóságok leváltásáról.

Sok a tisztázatlan kérdés a hazai MotoGP-futam jövője körül, a Hungaroring most még nem jöhet szóba

Múlt hétvégén fontos mérföldkövet ért el Balatonfőkajáron Marc Márquez, aki a 100. futamgyőzemét szerezte meg pályafutása során. Vámosi Péter, a motorsportol.hu főszerkesztője szerint sokatmondó, hogy a hétvégén a Slovakia Ringen rendezett kamionversenyen több néző volt, mint a balatonfőkajári gyorsaságimotoros-vb-futamokon, de azt gondolja, ez nem a magyar szervezők hibája. Úgy véli, minél hamarabb megoldást kell találni arra, ki legyen hosszú távon a promóter és a helyszín tekintetében is el lehet gondolkodni valamilyen alternatíván, hogy még többen legyenek a versenyeken.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Ömlik a kínai tőke Európába, Magyarország a listavezető

Ömlik a kínai tőke Európába, Magyarország a listavezető

A kínai működőtőke-befektetések 2025-ben 16,8 milliárd euróra ugrottak Európában, ami 67 százalékos növekedés és hétéves csúcs. A beruházások közel felét az autóipar, azon belül is az elektromos járművek ellátási lánca szívta fel. Magyarország a tavalyi évhez hasonlóan ismét a kontinens legnagyobb kedvezményezettje volt 3,9 milliárd eurós kínai tőkével, ám a koncentrált kitettség és az EU szigorodó hozzáállása komoly kockázatokat rejt. Az újonnan bejelentett projektek száma már csökkenőben van, és Brüsszel egyre inkább a stratégiai függőségek és a geopolitikai kockázatok szemüvegén keresztül vizsgálja a kínai befektetéseket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×