Trump amerikai elnök útban a hamburgi G20-as csúcsra áll majd meg Lengyelországban, ahol részt vesz a közép-európai, baltikumi és balkáni vezetők regionális kereskedelmi csúcstalálkozóján.

A jövő csütörtökre meghirdetett találkozót Három Tengerek Csúcsként is emlegetik. Elemezők szerint a Brüsszellel csatározó konzervatív lengyel kormány a csoport létrehozásával próbál befolyást szerezni az Európai Unión kívül.

Várakozások szerint Trump az amerikai cseppfolyósított gáz importjáért fog lobbizni

olyan országok vezetőinél, amelyek jelenleg nagy részben az orosz gázimportra támaszkodnak.

Ezzel egyben üzenhet az Északi Áramlat 2 gázvezeték európai támogatóinak.

A vezetéken Németország és a hálózatra csatlakozó államok anélkül jutnának orosz gázhoz, hogy az áthaladna a Moszkvával ellenséges viszonyban lévő Ukrajnán, Lengyelországon vagy balti államokon. Emiatt Varsóban, és az érintett országokban hevesen ellenzik, amerikai szenátorok pedig azzal fenyegetőztek, hogy szankciókat vezetnek be olyan európai cégek ellen, amelyek szerepet vállalnak a projektben.

Lengyelország ebben a hónapban fogadta az első amerikai LNG szállítmányt.

Bár az EU már így is megosztott az energiaforrások kérdésében, Brüsszelben úgy tartják, hogy a lengyel Három Tengerek projekt csak még egy lapáttal rátesz erre. „Alapos a gyanú, hogy alá akarják ásni az európai egységet vele” – mondta a Reutersnek egy uniós diplomata.

A hírügynökség a Brüsszellel szembehelyezkedő országok sorában ezúttal Lengyelországra koncentrálva azt írja: a Jog és Igazságosság kormánypárt 2015-ös választási győzelme óta fontos szerepet játszott az EU nyugati és ex-kommunista tagállamai közötti szakadék mélyítésében.

Franciaországot egy katonai beszerzési tender leállításával dühítették fel, Németországgal egy évtizede nem volt ilyen rossz a viszony és az unió vizsgálódik a kormány autoriter megnyilvánulásai miatt.

Emellett Lengyelország a migráció és a kötelező elosztási kvóták elleni harc egyik legfőbb szószólója a régióban – jegyzi meg a Reuters. Beata Szydlo miniszterelnök például „a brüsszeli elitek őrültségének” nevezte a tervet.

Az EU azzal állt bosszút, hogy ismét a konzervatív lengyel kormány politikai ellenfelét, Donald Tusk volt lengyel miniszterelnököt jelölte az Európai Tanács élére, akinek megválasztását Varsó sikertelenül próbálta elkaszálni.

Kérdés, hogy Trump elnök mennyire próbálja meg kihasználni a lehetőséget, hogy gyengítse az uniót,

vagy inkább azt a régi sérelmét hangsúlyozza majd Varsóban is, hogy az európai NATO-tagok nem költenek eleget védelemre.

Jelenleg 900 amerikai katona állomásozik lengyel területen és a varsói csúcs legtöbb résztvevője a lengyelekhez hasonlóan az oroszokat tartja a legnagyobb fenyegetésnek.

Várakozások szerint a csúcson a lengyelek megpróbálják rávenni Trumpot: fektessen be Kelet-Európában az észak-déli irányú utak fejlesztésébe, amelyek így ellensúlyozhatják a Németországnak kedvező kelet-nyugati útvonalakat.

Mindeközben nem fogadja egyöntetű öröm Varsó regionális próbálkozását.

„Figyeljük, de nem tulajdonítunk túl nagy jelentőséget neki” – mondta a Reutersnek egy cseh kormányforrás.