Infostart.hu
eur:
386.19
usd:
331.73
bux:
118863.12
2026. január 14. szerda Bódog
Ellenségek dolgoznak a közel-keleti CERN-ben

Ellenségek dolgoznak a "közel-keleti CERN-ben"

Lehet, hogy országaik papíron háborúban állnak egymással, de tudósaik együtt dolgoznak. Jordániában megépítették a Közel-Kelet első részecskegyorsítóját, ahol izraeli, iráni, palesztin és más térségbeli kutatók együtt keresik a válaszokat a természet nagy kérdéseire.

„Szezám tárulj!” – remélhetőleg senki sem használja ezt a jelszót a Jordániában most üzembe állított Szezám-projekt keretében megépült részecskegyorsítóban.

A kutatóközpont, amit „közel-keleti CERN”-nek is neveznek a svájci Nagy Hadronütköztető nyomán,

a maga nevében példátlan vállalkozás.

Miközben országaik egyes vezetői a másik állam elleni katonai csapásokról álmodoznak, izraeli, iráni és pakisztáni tudósok együtt végeznek majd tudományos kutatásokat. Mellettük egyiptomi, pakisztáni, jordániai, palesztin és ciprusi kutatók is részt vesznek a munkában.

A jordániai Allanban létrehozott központ építését majdnem megtorpedózta a geopolitika és a finanszírozási gondok, de az érintett kormányok végül állták a számlát és hajlandók pénzeket áldozni a közös kutatásra is.

A politikusok közötti feszültségre azonban jó példa, hogy az izraeli tudományügyi miniszter az utolsó pillanatban lemondta részvételét az ünnepélyes megnyitón, miután Jeruzsálemben megkéseltek egy jordániai állampolgárt és ez diplomáciai botrányt kavart.

Ennek ellenére figyelemre méltó, hogy a projekt előkészítési fázisában az összes érintett ország tudósai gyakorlatilag az összes találkozón részt vettek.

A Times of Israel című lap megemlíti, hogy

az ideológiai és politikai szakadékon átívelő tudományos együttműködés nem új keletű.

A II. Világháború vége után tíz évvel az akkori nyugati és kelet blokkok tudósai közösen kezdték építeni a CERN-t.

Évtizedekkel később a közel-keleti államok azzal szembesültek, hogy vagy együttműködésbe kezdenek vagy lemaradnak. Így született meg a Szezám-projekt (a Synchrotron-light for Experimental Science and Applications in the Middle East rövidítéseként SESAME) ötlete.

Az úgynevezett szinkrotron fényforrásokkal kísérletező központokból már 60 létezik a világon, de a Közel-Keleten eddig még egy sem volt.

A Szezám-projekt egy olasz tudós, Sergio Fubini agyából pattant ki, aki először a szintén a svájci CERN-ben dolgozó izraeli kutatót, Eliezer Rabinovitchot vonta be.

1993-ban fogott kezet egymással Jasszer Arafat palesztin és Jitzhak Rabin izraeli vezető és úgy tűnt, beindulhat a közel-keleti békefolyamat.

“Itt az idő, hogy próbára tegyük naív idealizmusodat” – mondta Fubini társának, akivel jordániai, egyiptomi, marokkói, palesztin és izraeli kutatókat vontak be a projektbe. Később jöttek a pakisztániak és az irániak is.

De nem csak ez meglepő a Szezám-programban. Egy ideig olyan pénzhiánnyal küszködtek, hogy az egyik jordániai tudós eredeti ötletet bedobva épített meg egy “szuper-számítógépet”: 2000 PlayStation játékkonzolt kapcsolt össze, amelyek ára több, mint tízszer olcsóbb volt, mint a hasonló kapacitást produkáló független szervereké.

A kérdés most az, hogy a politika megtorpedózhatja-e a példátlan együttműködést.

Az érintett tudósok szerint nem, mert nehéz a régióban megfelelő tudományos partnereket találni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Éles politikai vita bontakozott ki Csehországban az Ukrajnának szánt lőszerszállítások miatt. A jelenlegi miniszterelnök, Andrej Babiš azt állítja: a korábbi kormány több száz milliárd koronányi fegyverüzletet bonyolított le úgy, hogy erről sem a parlament, sem a közvélemény nem kapott világos tájékoztatást. Petr Fiala volt kormányfő viszont azzal vádolja Babišt, hogy felelőtlen nyilatkozataival emberek és cégek biztonságát veszélyezteti.

Elemzők a kampányról és a siker útjáról: nagy a különbség a pártok stratégiája, de akár a támogatottsága között is

A kampány intenzív lesz, a választási részvételi hajlandóság pedig kulcsfontosságú – mondták az InfoRádió Aréna című műsorának vendégei. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója és Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research vezetője ismertette a legfrissebb pártszimpátia-kutatásokat, arról is szó volt, milyen témák befolyásolhatják leginkább az április 12-i országgyűlési választás eredményét. Értékelték a pártok online és offline jelenlétét is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×