Infostart.hu
eur:
381.44
usd:
327.13
bux:
0
2026. március 3. kedd Kornélia
Ellenségek dolgoznak a közel-keleti CERN-ben

Ellenségek dolgoznak a "közel-keleti CERN-ben"

Lehet, hogy országaik papíron háborúban állnak egymással, de tudósaik együtt dolgoznak. Jordániában megépítették a Közel-Kelet első részecskegyorsítóját, ahol izraeli, iráni, palesztin és más térségbeli kutatók együtt keresik a válaszokat a természet nagy kérdéseire.

„Szezám tárulj!” – remélhetőleg senki sem használja ezt a jelszót a Jordániában most üzembe állított Szezám-projekt keretében megépült részecskegyorsítóban.

A kutatóközpont, amit „közel-keleti CERN”-nek is neveznek a svájci Nagy Hadronütköztető nyomán,

a maga nevében példátlan vállalkozás.

Miközben országaik egyes vezetői a másik állam elleni katonai csapásokról álmodoznak, izraeli, iráni és pakisztáni tudósok együtt végeznek majd tudományos kutatásokat. Mellettük egyiptomi, pakisztáni, jordániai, palesztin és ciprusi kutatók is részt vesznek a munkában.

A jordániai Allanban létrehozott központ építését majdnem megtorpedózta a geopolitika és a finanszírozási gondok, de az érintett kormányok végül állták a számlát és hajlandók pénzeket áldozni a közös kutatásra is.

A politikusok közötti feszültségre azonban jó példa, hogy az izraeli tudományügyi miniszter az utolsó pillanatban lemondta részvételét az ünnepélyes megnyitón, miután Jeruzsálemben megkéseltek egy jordániai állampolgárt és ez diplomáciai botrányt kavart.

Ennek ellenére figyelemre méltó, hogy a projekt előkészítési fázisában az összes érintett ország tudósai gyakorlatilag az összes találkozón részt vettek.

A Times of Israel című lap megemlíti, hogy

az ideológiai és politikai szakadékon átívelő tudományos együttműködés nem új keletű.

A II. Világháború vége után tíz évvel az akkori nyugati és kelet blokkok tudósai közösen kezdték építeni a CERN-t.

Évtizedekkel később a közel-keleti államok azzal szembesültek, hogy vagy együttműködésbe kezdenek vagy lemaradnak. Így született meg a Szezám-projekt (a Synchrotron-light for Experimental Science and Applications in the Middle East rövidítéseként SESAME) ötlete.

Az úgynevezett szinkrotron fényforrásokkal kísérletező központokból már 60 létezik a világon, de a Közel-Keleten eddig még egy sem volt.

A Szezám-projekt egy olasz tudós, Sergio Fubini agyából pattant ki, aki először a szintén a svájci CERN-ben dolgozó izraeli kutatót, Eliezer Rabinovitchot vonta be.

1993-ban fogott kezet egymással Jasszer Arafat palesztin és Jitzhak Rabin izraeli vezető és úgy tűnt, beindulhat a közel-keleti békefolyamat.

“Itt az idő, hogy próbára tegyük naív idealizmusodat” – mondta Fubini társának, akivel jordániai, egyiptomi, marokkói, palesztin és izraeli kutatókat vontak be a projektbe. Később jöttek a pakisztániak és az irániak is.

De nem csak ez meglepő a Szezám-programban. Egy ideig olyan pénzhiánnyal küszködtek, hogy az egyik jordániai tudós eredeti ötletet bedobva épített meg egy “szuper-számítógépet”: 2000 PlayStation játékkonzolt kapcsolt össze, amelyek ára több, mint tízszer olcsóbb volt, mint a hasonló kapacitást produkáló független szervereké.

A kérdés most az, hogy a politika megtorpedózhatja-e a példátlan együttműködést.

Az érintett tudósok szerint nem, mert nehéz a régióban megfelelő tudományos partnereket találni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Az Európai Unió közvetlenül is érintett lehet az Irán ellen kirobbant katonai akciók miatt, ha nagy számban indulnak el a menekültek Európa felé – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki arra is utalt: a terrorveszély is nőni fog, hiszen már ma is sok olyan vallásos síita él Európában, akinek nem tetszene egy iráni rendszerváltás, és sokkolta őket, hogy megölték a legfőbb vallási vezetőjüket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×