Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Ellenségek dolgoznak a közel-keleti CERN-ben

Ellenségek dolgoznak a "közel-keleti CERN-ben"

Lehet, hogy országaik papíron háborúban állnak egymással, de tudósaik együtt dolgoznak. Jordániában megépítették a Közel-Kelet első részecskegyorsítóját, ahol izraeli, iráni, palesztin és más térségbeli kutatók együtt keresik a válaszokat a természet nagy kérdéseire.

„Szezám tárulj!” – remélhetőleg senki sem használja ezt a jelszót a Jordániában most üzembe állított Szezám-projekt keretében megépült részecskegyorsítóban.

A kutatóközpont, amit „közel-keleti CERN”-nek is neveznek a svájci Nagy Hadronütköztető nyomán,

a maga nevében példátlan vállalkozás.

Miközben országaik egyes vezetői a másik állam elleni katonai csapásokról álmodoznak, izraeli, iráni és pakisztáni tudósok együtt végeznek majd tudományos kutatásokat. Mellettük egyiptomi, pakisztáni, jordániai, palesztin és ciprusi kutatók is részt vesznek a munkában.

A jordániai Allanban létrehozott központ építését majdnem megtorpedózta a geopolitika és a finanszírozási gondok, de az érintett kormányok végül állták a számlát és hajlandók pénzeket áldozni a közös kutatásra is.

A politikusok közötti feszültségre azonban jó példa, hogy az izraeli tudományügyi miniszter az utolsó pillanatban lemondta részvételét az ünnepélyes megnyitón, miután Jeruzsálemben megkéseltek egy jordániai állampolgárt és ez diplomáciai botrányt kavart.

Ennek ellenére figyelemre méltó, hogy a projekt előkészítési fázisában az összes érintett ország tudósai gyakorlatilag az összes találkozón részt vettek.

A Times of Israel című lap megemlíti, hogy

az ideológiai és politikai szakadékon átívelő tudományos együttműködés nem új keletű.

A II. Világháború vége után tíz évvel az akkori nyugati és kelet blokkok tudósai közösen kezdték építeni a CERN-t.

Évtizedekkel később a közel-keleti államok azzal szembesültek, hogy vagy együttműködésbe kezdenek vagy lemaradnak. Így született meg a Szezám-projekt (a Synchrotron-light for Experimental Science and Applications in the Middle East rövidítéseként SESAME) ötlete.

Az úgynevezett szinkrotron fényforrásokkal kísérletező központokból már 60 létezik a világon, de a Közel-Keleten eddig még egy sem volt.

A Szezám-projekt egy olasz tudós, Sergio Fubini agyából pattant ki, aki először a szintén a svájci CERN-ben dolgozó izraeli kutatót, Eliezer Rabinovitchot vonta be.

1993-ban fogott kezet egymással Jasszer Arafat palesztin és Jitzhak Rabin izraeli vezető és úgy tűnt, beindulhat a közel-keleti békefolyamat.

“Itt az idő, hogy próbára tegyük naív idealizmusodat” – mondta Fubini társának, akivel jordániai, egyiptomi, marokkói, palesztin és izraeli kutatókat vontak be a projektbe. Később jöttek a pakisztániak és az irániak is.

De nem csak ez meglepő a Szezám-programban. Egy ideig olyan pénzhiánnyal küszködtek, hogy az egyik jordániai tudós eredeti ötletet bedobva épített meg egy “szuper-számítógépet”: 2000 PlayStation játékkonzolt kapcsolt össze, amelyek ára több, mint tízszer olcsóbb volt, mint a hasonló kapacitást produkáló független szervereké.

A kérdés most az, hogy a politika megtorpedózhatja-e a példátlan együttműködést.

Az érintett tudósok szerint nem, mert nehéz a régióban megfelelő tudományos partnereket találni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×