eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Trump még mindig nem hisz miniszterjelöltjének

Egy héttel beiktatása előtt Donald Trump orosz kapcsolatairól szóló állítások a vezető témák a nemzetközi médiában. Közben Trump kiszemelt védelmi minisztere – főnökével szembe menve – súlyos fenyegetésnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

Úgy tűnik, nemhiába hívják „Veszett kutyának” – miközben Donald Trump megválasztott amerikai elnök továbbra is hangoztatja, hogy békülne Moszkvával, védelmi miniszter jelöltje ellentmondani látszik neki.

Miközben a washingtoni és a külföldi média is azt elemezgeti, hogy mi lehet az igaz egy volt brit kém által Trump orosz kapcsolatairól és moszkvai éjszakáiról szóló anyagban, a megválasztott elnök által felkért védelmi minszterjelölt élesen bírálta Moszkvát.

James Mattis nyugalmazott tábornok egy szenátusi meghallgatáson azt mondta: Oroszország megpróbálja felbomlasztani a NATO-t, Putyin elnök politikája pedig az egyik legnagyobb fenyegetést jelenti 2. világháború utáni világrend számára.

„Egyre kevesebb területen lehet együttműködni és egyre több területen kell konfrontálódni Moszkvával” – jelentette ki Mattis.

Mattisnak az Oroszországot gyakran bíráló John McCain szenátor tett fel kérdéseket. Arra, hogy Moszkva fenyegeti-e a Balti államokat, Mattis felvetette, hogy állandó amerikai támaszpontokat kellene felállítani ott.

A volt tábornok katonai körökben nagy megbecsülésnek örvend, tudósítók szerint pedig több demokrata és republikánus kongresszusi képviselő is úgy tartja mérsékelheti Trump temperamentumát.

Ahhoz, hogy valóban Mattis lehessen a következő védelmi miniszter, az is kell, hogy felmentést kapjon a kongresszusi törvény alól, amely szerint volt katonákat csak hét év polgári lét után lehet a Pentagon főnökének kinevezni.

Mindeközben Lengyelországban ünnepelve fogadták az oda vezényelt amerikai páncélosegységet, Oroszország viszont nemzetbiztonságára leselkedő veszélynek minősítette a lépést.

A NATO szerint „Kelet-Európát fenyegető orosz agresszió” miatt van szükség arra, hogy 4000 katonát telepítsenek Lengyelorszgába.

Moszkvában viszont Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő nevezte fenyegetésnek a vezénylést. „Ezek a lépések fenyegetik érdekeinket és biztonságunkat” – mondta.

Kommentátorok szerint a Kreml kivár a válasszal, mert abban reménykedik, hogy Donald Trump, hivatalba lépése után visszavonja a Moszkvát sértő lépéseket.

NATO-illetékesek azonban azt mondták: nem számítanak rá, hogy Trump visszarendeli Lengyelországból a katonákat, miközben védelmi- és külügyminiszter-jelöltje is azt mondta, hogy erődemonstrációval kell válaszolni Oroszországnak, ha az fenyegetően lép fel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×