Infostart.hu
eur:
359.5
usd:
315
bux:
142138.24
2026. július 15. szerda Henrik, Roland

Ki lesz a befutó Franciaországban?

Kilenc politikus jelentkezett be a francia szocialisták által szervezett elnökjelölt-állító választásra, közülük kell a kérdés iránt érdeklődő szavazóknak kiválasztaniuk a januárban megtartandó kétfordulós voksoláson, hogy ki induljon a jövő májusi elnökválasztásokon.

Az elnök-aspiránsok közül a legismertebb politikusnak Manuel Valls volt miniszterelnök számít, aki december 6-án mondott le posztjáról, hogy teljes energiájával az előválasztási kampányra tudjon koncentrálni. A baloldal Sarkozyjeként is emlegetett 54 éves Valls a szocialisták és általában az egész baloldal összefogását tűzte ki fő céljául, kérdés, hogy ez fog-e neki sikerülni.

Párttársainak nagy része a liberalizmus képviselőjét látja benne, ez magyarázza például, hogy a 35 órás munkahét anyjának tekintett, a pártban még mindig befolyásos Martine Aubry volt főtitkár és köre komoly szervezkedésbe kezdett, hogy a volt kormányfő esetleges győzelmét megakadályozzák.

Ez a kör győzte meg Vincent Peillon volt oktatási minisztert, hogy szálljon be az elnökjelölt-állítási versenybe, és bár jobboldalon a politikust az oktatási rendszer szétverőjének tartják, a szocialista aktivisták a baloldal igazi értékeinek a hordozóját látják benne, attól függetlenül, hogy konkrét programmal még nem állt elő.

De nem csak Martine Aubry köre neheztel Manuel Vallsra. Több, a szocialistákat jól ismerő elemző arról számol be, hogy a párton belül egyre inkább eluralkodik a „bárki, csak ne Valls” érzés. Ami főleg abból fakad, hogy Francois Hollande politikájának a végrehajtójaként őt is felelősnek tartják a nehéz gazdasági helyzetért vagy a magas munkanélküliségért, emellett pedig a legtöbben nem szeretik erősen megosztó személyiségét.

A Hollande-i örökség amúgy komoly lehúzó elem lehet Valls számára a kampányban, annál is inkább, mivel a politikus előre kijelentette: vállalja a korábban meghozott döntéseket. Ebből a szempontból egy másik jelölt-aspiráns, Arnaud Montebourg volt gazdasági miniszter is komoly ellenfelévé válhat, a tisztségéről 2014-ben lemondott politikus ugyanis éppen Francois Hollande politikájával akar végérvényesen leszámolni. Ráadásul Montebourg gazdasági hazafiságot és deglobalizációt hirdet, ami nemcsak a baloldali szavazóknak tetszik, vagyis szélesebb körben is képes lehet megszólítani a franciákat.

A fennmaradó hat jelöltről egyelőre azt lehet mondani, hogy a nagyközönség számára meglehetősen ismeretlenek, igaz van köztük egy 70 éves volt trockista-kommunista politikus is, aki a Hollande-i „liberális” gazdaságpolitika ádáz ellenfelének számít. Nem zárható ki persze, hogy az ismeretlenek közül valaki a következő hetekben nagyot alakít, de az itteni elemzők ezúttal nem a baloldalon várják a meglepetést.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Vitézy Dávid az InfoRádiónak: KRESZ-kérdőiv jön, új közlekedési fejlesztésekről is dönt a kormány

Vitézy Dávid az InfoRádiónak: KRESZ-kérdőiv jön, új közlekedési fejlesztésekről is dönt a kormány

A helyreállítási alapból Magyarországra érkező uniós források egy részét járműbeszerzésekre fordítja a kormány, és hamarosan döntés születhet új közlekedési fejlesztésekről is – mondta az InfoRádióban a közlekedési és beruházási miniszter a magyar vasút 180 éves fennállása tiszteletére szervezett budapesti ünnepség után. Vitézy Dávid hozzátette: a kohéziós források felhasználásáról is tárgyal szerdai ülésén a kabinet. A KRESZ-t két lépcsőben alakítják át.

Rendkívüli országgyűlési ülést hív össze a kormány

Kétnapos rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte a jövő hétre a kormány nevében Miniszterelnökséget vezető miniszter, az erről szóló dokumentum szerdán került fel az Országgyűlés honlapjára.
inforadio
ARÉNA
2026.07.15. szerda, 18:00
Németh Zsolt
az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke
Tisza-kormány: folytatódnak a személycserék, sorjáznak a szakpolitikai döntések

Tisza-kormány: folytatódnak a személycserék, sorjáznak a szakpolitikai döntések

Kedden Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásában bírálta az ellenzéket, amiért az alkotmánymódosítás elleni tiltakozás után a Fidesz és a Mi Hazánk távol maradt a szavazástól, és hangsúlyozta, hogy az ország nem lehet egyetlen párt tulajdona. Az Országgyűlésben lezárták a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját, miközben felgyorsultak a személycserék az állami intézményeknél: teljesen megújul a MÁV igazgatósága, változások történtek a Szerencsejáték Zrt.-nél, és távozott a Creative Hungary vezetője is. Politikai vitát ígér a kormány az augusztus 20-i ünnepségek finanszírozása, miután a korábbi, 17,5 milliárd forintos szerződést felmondták, a kormány pedig a töredékéből tervezi megrendezni az eseményt. A kabinet több szakpolitikai irányt is kijelölt: év végére készülhet el az új energiastratégia, a honvédelmi miniszter az orosz befolyástól való távolodást hangsúlyozta, zajlik az uniós források gyors felhasználása. A legfontosabb döntésekről és fejleményekről szerdán is folyamatosan beszámolunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×