eur:
392.88
usd:
366.58
bux:
66129.26
2024. április 25. csütörtök Márk

"Tévedésből" megsemmisítették a CIA kínzási jelentését

"Tévedésből" megsemmisítették a CIA által alkalmazott kínzásról szóló szenátusi jelentés egyetlen példányát - mondta az amerikai hírszerzési ügynökség igazgatója.

Szabad-e a terrorgyanús vagy bizonyítottan terroristákhoz kötődő személyeket kínozni, hogy további támadásokat kerüljünk el, vagy a jogsértések csak a dzsihadisták számára adnak toborzási lehetőséget?

Az ifjabb George Bush „terror elleni háborúja” éveiben folyamatosan ezen vitáztak a jogvédők és az iraki háború megindításában kulcsszerepet játszó amerikai neokonzervatívok.

George Bush azóta nem elnök, a „terror elleni háború” ellenére folytatódnak a merényletek és a kérdés továbbra is napirenden van.

A CIA igazgatója most elismerte, hogy „tévedésből” megsemmisítették annak a szenátusi jelentésnek az egyetlen példányát, amely a Központi Hírszerzési Ügynökség gyakran kínzásnak minősített kihallgatási technikáiról készült.

Az amerikai Igazságügyminisztérium jogászai ugyanakkor azt hangoztatják, hogy léteznek másolatok. Az ügynökség egyik illetékese szerint „nem szándékos” hiba okozta a dokumentum törlését.

Egy, a Yahoo news-nak nyilatkozó hírszerzési illetékes azt mondta, hogy a CIA-ban még tavaly nyáron töröltek egy feltöltött fájlt, amely a jelentést tartalmazta, majd „véletlenül” megsemmisítették azt a fizikai adathordozót is, amelyen az eredeti volt.

A 6700 oldalas jelentés egy sor titkos iratot tartalmazott a CIA „javított kihallgatási technikáról”, így a hírhedt szimulált vízbefojtásról, az alvásmegvonásról és más agresszív módszerekről, amelyeket az ügynökséggel együttműködő külföldi országok titkos börtöneiben alkalmaztak.

Az évek során több jelentés utalt arra, hogy szövetséges kelet-európai államok, így Lengyelország és Románia is részt vettek a programban, amelynek során ártatlannak talált embereket is elraboltak külföldön és kihallgattak titkos börtönökben.

A teljes jelentés továbbra is titkos, de egy 500-oldalas összefoglalót 2014-ben publikáltak.

„Egyszerűen sokkoló, hogy ez hogy történhetett meg, különösen, hogy a CIA belső felügyelőszerve törölte a dokumentumot” – mondta Douglas Cox professzor, a New York-i Egyetem jogi karának professzora, aki az állami dokumentumok megőrzését követi nyomon.

Közben politikai csata is folyt arról, hogy szabad-e kiadni a jelentést. Dianne Feinstein szenátor például azért harcolt, hogy napvilágra kerüljön a dokumentum, míg Richard Burr, a Szenátus Hírszerzési Bizottságának elnöke élesen ellenezte az összefoglaló 2014-ben történt kiadását.

A múlt héten egy szövetségi fellebviteli bíróság is megtiltotta a teljes anyag publikálását.

„Úgy tűnik, a CIA szeretné, ha megfeledkeznénk a kínzásokról” – kommentálta Cori Rider a Reprieve nevű emberi jogi szervezet igazgatója az esetet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

A Liverpool – különösen fájó ez a Vörösök híveinek – éppen a városi rivális Everton elleni vereséggel, szerdán szinte minden esélyét elveszítette a győzelemre az Arsenallal és a Manchester Cityvel vívott hármas harcban. Az Ágyúsok előnye három pont négy fordulóval a zárás előtt, ami a jobb gólkülönbség miatt valójában négy. A City két mérkőzéssel kevesebbet játszott náluk, de a vesztett pontokat tekintve az előnye öt pont Szoboszlai Dominik csapatával szemben.

Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Megszűnik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés a kegyelmi ügyekben, viszont kiskorúkat érintő ügyekben nem lehet majd kegyelmet adni – jelentette be a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Két további kérdésben is módosul az alaptörvény. Május 8-én Budapestre látogat a kínai elnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Ha Ukrajna élni akar, harcolnia kell – De mire lesz elég az amerikai segélycsomag?

Ha Ukrajna élni akar, harcolnia kell – De mire lesz elég az amerikai segélycsomag?

Több hónap huzavona után az Egyesült Államok törvényhozása megszavazta, Joe Biden elnök pedig mára virradóra aláírta azt a törvényt, amely az eddigi legnagyobb, összesen 61 milliárd dolláros katonai segélycsomagot biztosítja Ukrajna számára. A támogatás mérete példa nélküli, az viszont nagy kérdés, hogy mire lesz elég. Képesek lehetnek-e az ukránok visszafoglalni az oroszok által megszállt területeket, vagy csupán a védelmi képességeik lesznek erősebbek? Kell-e tartani eszkalációtól az új fegyverek miatt, és mi lehet Oroszország jelenlegi, valós célja a háborúban? Továbbá milyen keretben érdemes értelmezni az eseményeket, tényleg a Nyugat sorsa dőlhet el Kelet-Ukrajnában vagy csupán szláv belharcról van szó? Egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének docensét az Ukrajnának megszavazott amerikai katonai segély apropóján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×