Infostart.hu
eur:
367.04
usd:
334.56
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő

A keletnémet falvakba telepítenék a menekülteket

A berlini fal leomlását követően csaknem 2 millió keletnémet települt át az ország nyugati felébe. A jelek szerint ez a folyamat egy ideje nemcsak lelassult, hanem egyenesen ellenkező irányt vett, ugyanis az egykori NDK nagyvárosai, így Lipcse, Drezda vagy Erfurt olyan vonzerőt jelentenek a pályakezdő nemzedék számára, hogy lassan már lakáshiánnyal is lehet számolni.

Az egykori keletnémet kirakatváros, az NDK egyetlen nemzetközi vásárának otthont adó Lipcse, ahol annak idején a sok külföldi üzletember jelenléte miatt még viszonylagos árubőség is uralkodott, az elsőként küzdötte le a rendszerváltást követő elvándorlási folyamatot.

2008 és 2013 között már közel 50 ezerrel többen költöztek Lipcsébe, mint hagyták el a várost. Időközben további keletnémet városok, így Drezda, Erfurt, Jena és Rostock is felsorakoztak Lipcse mögé - mintegy ellesve az ottani hatóságok intézkedéseit, és kiváltképpen előnyös tanulási lehetőséget, valamint csábító elhelyezkedési kínálatot biztosítva a felnövekvő nemzedék számára, egyre több fiatal, illetve pályakezdő számára jelentenek jobb jövőt.

A berlini demográfiai intézet most közzétett tanulmánya szerint a népesség alakulása döntően befolyásolja egy-egy település kilátásait, és ezt alighanem a keletnémet városok vezetői szívlelték meg a leginkább, mert különös figyelmet szentelnek a családalapítási feltételek biztosítására is, bölcsődék, óvodák fenntartásával teremtenek jó lehetőséget a gyermekvállalás és a karrier összeegyeztetésére.

A tanulmányból azonban kiderül az is, hogy az egykori NDK közel 2700 települése közül alig 20 százalék lakossága növekedik, a vidék, a falvak elnéptelenedése ugyanis tartós folyamatnak ígérkezik, ezért egyre több politikus veti fel annak lehetőségét, hogy az immár több, mint egy millió menekült jelentős részét éppen a keletnémet falvakban lehetne letelepíteni - ehhez azonban az infrastruktúra gyors korszerűsítésére, főleg pedig munkalehetőségek megteremtésére lenne szükség.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×