Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
337.04
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor

Gyűlöletbeszédek miatt bírálja Berlint az Európa Tanács

AZ Európa Tanács felszólította a berlini kormányt, hogy hatékonyabban lépjen fel az idegengyűlölet leküzdésére. Az Európai Unió brüsszeli bizottsága által a németországi helyzetet elemző tanulmányra hivatkozva a tanács indítványozza a szélsőjobboldali pártok és szervezetek állami támogatásának beszüntetését is.

Az Európai Unió bizottsága immár ötödik alkalommal mérte fel az emberi jogok betartását Németországban. A jelentés alapján az Európa Tanács sürgette a berlini kormányt, hogy nagyobb erélyt tanúsítson a rasszista megnyilvánulások és a lappangó idegengyűlölet visszaszorítására.

A tanulmány szerint nyilvános vitákban gyűlölet-beszédek is elhangzanak és ezeket a hatóságok nem ítélik el egyértelműen.

Az Európai Unió bizottsága felmérésében külön kitér azokra a sorozatos melléfogásokra, amelyek jellemezték a neo-náci terrorcsoport felszámolását. Mint ismeretes, a csoport - amelynek vezetői ellen tavaly óta bírósági eljárás folyik Münchenben - több német városban éveken át merényleteket követett el főleg török üzletek ellen.

A tanulmány rámutat arra is, hogy a gyűlöletbeszédek fő forrása a hivatalosan működő neo-náci párt, az NPD. Az Európa Tanács ezért javasolja a rasszista jelszavakat hangoztató pártok és szervezetek közpénzekből történő támogatásának haladéktalan beszüntetését, valamint azt, hogy a bíróságok súlyosbító körülménynek tekintsék, ha egy bűncselekményt idegengyűlöletből követnek el.

Az Európai Unió több, mint másfél évtizede rendszeresen ellenőrzi az EU tagállamaiban az emberi jogok tiszteletben tartását, különös tekintettel a rasszizmus leküzdésére. A Németországra vonatkozó, most közzétett tanulmány nemcsak kifogásokat emel, hanem elismeréssel méltatja annak a nemrég létesült állami testületnek a munkáját, amelynek feladata a faji, vallási, vagy nemzetiségi megkülönböztetés leküzdése.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×