A világ különböző részein élő bevándorlók évi 530 milliárd dollár pénzt küldenek haza családjuknak - háromszor többet, mint tíz évvel ezelőtt, és háromszor többet, mint amennyit a fejlett államok külföldi segélyekre költenek - írja a Világbank 2012-es adatait elemezve a Guardian című lap.

Ha a hazautalt pénzre úgy tekintenének, mint egy ország gazdasági teljesítményére, akkor az a 22. legnagyobb gazdaság lenne a világon, nagyobb, mint Argentínáé vagy Iráné.

Több ország - így a Fülöp-szigetek, Banglades és Szenegál -, külön minisztériumot hozott létre a külföldről küldött pénz kezelésére.

Nemcsak a fejlődő világbeli migránsok, de a kelet- és közép-európaiak is utalnak haza pénzt és gyakran nagy árat fizetnek érte. A külföldön dolgozók remek bevételi forrást jelentenek a pénzküldő cégeknek, amelyek az elutalt összeg 20 százalékát, vagy még többet is levonhatnak díj gyanánt - a többszáz milliárdos globális forgalomból komoly profitot termelve.

Tavaly a legtöbb pénzt a kínaiak és indiaiak küldték haza, 60-60 milliárd dollárt, őket követték a fülöp-szigetekiek és a mexikóiak 24-24 milliárddal és a nigériaiak 21 milliárd dollárral.

A Világbank oldalán Magyarországról található adat szerint 2011-ben 2,4 milliárd dollárt küldtek haza külföldről magyarok, ami a GDP 1,7 százalékának megfelelő összeg, a tavalyi - még becsült adat - pedig ennél valamivel alacsonyabb. Összehasonlításul a külföldön élő lengyelek 7,6 milliárd dollárt, azaz körülbelül háromszor annyi pénzt küldtek haza.

A Világbank 2010-es migrációs adatai szerint 462 ezer magyar élt 2010-ben külföldön. A diplomások 13, azon belül orvosok 10 százaléka hagyta el az országot.

Kisebb államok számára mentőöv a hazautalt pénz: Tádzsikisztán és Libéria például GDP-je közel felét, illetve harmadát kapja külföldön élő polgáraitól. Világszerte 214 millió bevándorló él - ha önálló országuk lenne, akkor övék lenne a Föld ötödik legnépesebb állama.

A Nagy-Britanniában élő indiaiak és bangladesiek több pénzt küldtek haza, mint amennyit a londoni kormány országaiknak segély formájában ad - emiatt többen felvetették, be kellene számítani a hazaküldött pénzt, amikor egyes fejlődő államok segélyezéséről döntenek. Aktivisták felhívják a figyelmet: a külföldön dolgozókat gyakran kizsákmányolják, a Fülöp-szigeteken egész falvak vannak ahonnan elvándoroltak a szülők és a nagyszülők nevelik a gyerekeket.