Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.56
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Merkel szerint a Tobin-adót uniós szinten kellene bevezetni

A francia média már az elnökválasztási kampány lázában ég, ezért amint az várható volt, az Angela Merkel és Nicolas Sarkozy között hétfőn lezajlott megbeszélésről a lapok zöme a francia államfő által a pénzügyi tranzakciók megadóztatására vonatkozó kezdeményezésének német fogadtatásával foglalkoznak, az unió jövőjét érintő kérdések pedig alapvetően hidegen hagyják őket.

A balliberális lapok zöme napok óta azt veti Nicolas Sarkozy szemére, hogy puszta kampánymegfontolásból akarja bevezetni az úgynevezett Tobin-adót, amely a részvény és kötvény eladásokat 0,1 százalékos, az egyéb pénzügyi tranzakciókat pedig 0,01 százalékos adóval sújtaná, és a legtöbben azt jósolták, hogy Angela Merkel hétfőn mereven elzárkózik a javaslattól.

Ehhez képest többen csaknem csalódottan állapították meg, hogy a német kancellár gyakorlatilag megdicsérte a francia köztársasági elnököt, kijelentve, hogy kezdeményezése jól példázza, miként lehet a szavaktól a tettek mezejére lépni.

Angela Merkel a Nicolas Sarkozyvel tartott közös sajtótájékoztatón ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy személy szerint ugyan egyetért a leendő francia lépéssel, ám kormányában egyelőre nincs egyetértés a kérdésben. A kancellár asszony azt mondta, a Tobin-adót uniós szinten kellene bevezetni, de ha erre a huszonhetek nem hajlandók, úgy személyesen fog kampányolni az eurózóna tagállamainál, hogy legalább a tizenhetek fogadják azt el.

A francia média egyébként Nicolas Sarkozyt is idézi, aki azt mondta: meggyőződése, hogy ha Franciaország nem mutat példát, úgy az új adó soha nem kerül bevezetésre. A francia államfő egyébként hétfőn is megismételte, hogy a pénzügyi szektornak hozzá kell járulnia annak a kárnak a helyrehozatalához, melyet ő maga idézett elő. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Tobin-adó bevezetésével valójában egy az Európai Bizottság által még tavaly szeptemberben kidolgozott direktíva-tervezetet fogják alkalmazni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×