A 348 tagú szenátus felét válaszották újra vasárnap, és az eddig megjelent eredmények szerint a baloldal immár legalább 175 hellyel rendelkezik, ami abszolút többséget jelent. A tengerentúli megyéket nem számítva a kormányzó Népi Mozgalom Uniója, az UMP 127, a szocialisták pedig 122 szenátori széket szereztek meg, a baloldali többség a többi párt, például a kommunisták, a zöldek vagy a baloldali radikálisok összeadásával jön ki.

Franciaországban a szenátorokat parlamenti képviselőkből és helyi politikusokból álló elektorok választják, és a korábbi helyhatósági választások eredményének fényében a mostani vereség előre borítékolható volt, hiszen az ellenzék rendre győzedelmeskedett a városokban és a megyékben is.

Bár a kialakult új erőviszony szombaton derül ki, amikor a szenátus új elnökét meg fogják választani, az elemzők szerint az már bizonyos, hogy a kormány és az államfő dolga lényegesen nehezebbé válik az elnökválasztásokig hátralévő hét hónapban. A szenátus ugyanis megakadályozni ugyan nem tudja az új törvények elfogadását, a munkát azonban komolyan gátolhatja.

A szocialisták azt máris bejelentették, hogy az első " politikai áldozatnak" az úgynevezett költségvetési aranyszabály tekintendő. Az elképzelés Nicolas Sarkozytől származik, aki még májusban bejelentette, hogy az államháztartás egyensúlyban tartásának kötelezettségét alkotmányba akarja foglalni. A Németországban már létező szabályt a szocialisták az első pillanattól ellenezték, és mivel az alkotmánymódosításhoz háromötödös többségre van szükség, többször is jelezték, hogy semmiképpen sem fogják azt megszavazni. A jelenlegi szenátusi többségükkel ezt az elképzelést végleg meg tudják torpedózni.

Hogy aztán ez az egyre mélyülő gazdasági válságban az előnyükre válik-e, már más kérdés, az elemzők egy része mindenesetre úgy véli, a baloldali többségű szenátus még akár jól is jöhet Nicolas Sarkozynek. Az államfő ugyanis bizonyos, a szocialistákat automatikusan irritáló témák felvetésével - ilyen például a bevándorlás szabályozása -, immár a tettek mezején is bizonyíthatja a társadalom számára: a baloldal nem törődik a franciák aggodalmaival és nem a valóság talaján áll, cselekvését kizárólag az ideológia határozza meg. Hogy egy ilyen stratégia mennyire járhat sikerrel, a következő hét hónapban fog eldőlni.