Infostart.hu
eur:
362.17
usd:
316.87
bux:
151342.76
2026. szeptember 23. szerda Tekla

Mennyi vegyi anyag kerül egy gyerek tányérjára naponta?

Naponta több mint nyolcvanféle vegyi anyag kerül egy tízéves gyermek tányérjába - erre a megállapításra jutott a Générations Futures, vagyis a Jövő generációi nevű francia egyesület. A természetes, azaz gyomirtó és génmanipuláció mentes mezőgazdaságért küzdő szervezet a Természetvédelmi Világalap franciaországi kirendeltségével együtt olyan, gyakran az egészségügyi minisztérium által is javasolt élelmiszert vizsgált meg idén júniusban és szeptemberben, amelyeket a tizenéves gyermekek leggyakrabban fogyasztanak.

A Générations Futures két másik egyesülettel együtt a környezetszennyezés és a rákos megbetegedések közötti összefüggésekről indít országos figyelemfelkeltő kampányt, és az élelmiszerekre vonatkozó elemzése ennek az akciónak a szerves részét képezi.

A független francia és belga laboratóriumokban végzett vizsgálatok szerint a gyermekek tányérjában leggyakrabban előforduló élelmiszerek összességében százhuszonnyolc káros elemet és nyolcvanegy vegyi anyagot tartalmaznak, ráadásul ez utóbbiak közül negyvenkettőről azt valószínűsítik, hogy rákkeltőek, harminchétről pedig feltételezhető, hogy hormonális zavarokat idézhetnek elő.

A tízóraira gyakran használt, Brazíliából importált almában például hatféle vegyi anyag nyomát mutatták ki, közülük egy olyan gombaölő szerét, amelyet Franciaországban már évek óta betiltottak. Hasonló a helyzet a Kenyából származó, köretként tálalt zöldbabbal, amely az egész Európai Unió területén betiltott rovarirtó nyomait tartalmazza.

De a gyermekek által közkedvelt, a hamburgerekben is használt, darált húsból készült pogácsákban, a tonhalkonzervekben, a kenyérben vagy éppen a rágógumiban is egy sor rovarirtó és más vegyi anyagnak a nyomaira bukkantak. A vizsgálat szerint a legnagyobb károsanyag-koncentrációt az ebédekhez gyakran felszolgált lazacszeletek tartalmazzák, ezekben a laboratóriumok nem kevesebb, mint harmincnégy elemet mutattak ki.

Az egyesület képviselői hangsúlyozzák, hogy a legtöbb esetben az említett anyagok koncentrációja egyenként ugyan nem haladja meg a megengedett határértéket, azok együttes hatása azonban nem ismert, ezért a hatóságoknak lényegesen nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk e "fertőző koktélok" összetételére.

De nemcsak a hatóságoknak, hanem a fogyasztóknak is sokkal éberebbekké kell válniuk, teszik hozzá, az élelmiszerekben található káros anyagok mellett ugyanis a levegőből vagy éppen a kozmetikumokból is egy sor vegyi anyag kerül a szervezetbe, márpedig ezek együttes hatását egyelőre senki sem vizsgálja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Pikó András: ideje véget vetni a dohányboltok törvényen kívüliségének

Pikó András: ideje véget vetni a dohányboltok törvényen kívüliségének

A kormány vizsgálja annak a lehetőségét, hogy az önkormányzatok korlátozhassák a dohányboltok éjszakai nyitva tartását – értesült a 24.hu. Józsefváros polgármestere, Pikó András az InfoRádióban arról beszélt, tudomása van az önkormányzatnak arról, hogy bizonyos dohányboltokban drogterjesztés és prostitúció szervezés zajlik, ezért kell korlátozni valamennyi trafik éjjeli nyitva tartását.

Magyar Péter: indul az út a börtönbe program, újabb feljelentések

Rendkívüli parlamenti ülés összehívását és mentelmi joga azonnali felfüggesztését kéri a miniszterelnök. Magyar Péter feljelentést tesz a rendőri vezetők ellen, akik szerinte érintettek az ellene szervezett karaktergyilkosság során a „dunai telefonos és búváros” ügyben.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emertus professzora
Ítéletet mondtak a hazai nyugdíjhelyzetről: így nem tud kimászni a gödörből Magyarország

Ítéletet mondtak a hazai nyugdíjhelyzetről: így nem tud kimászni a gödörből Magyarország

Megjelent a Natixis friss globális nyugdíjindexe, melyben évente pontozzák a fejlett világ számos országának nyugdíjhelyzetét – köztük Magyarországét is. Az elemzés szerint Norvégia magabiztosan őrzi az első helyét, de több északi ország és Svájc is előkelő helyet szerzett meg, miközben Finnország egy nagyobb zuhanással hazánk mögött kötött ki az idei versenyben. Magyarország ezzel a 44 államot vizsgáló rangsor 33. helyéről a 32.-re lépett elő, de ez korántsem jelent javulást a tényleges helyzetben: az aggregált index értéke 61-ről 59 pontra csökkent. A gyengülést az egészségügyi és az anyagi jólléti helyzet rosszabbodásából vezették le a szakértők, miközben a többi magyar részeredmény – a kívánatos szint alatt – stabilizálódott. A jövő kormányai nyakába jókora problémahalmaz szakad: a megállíthatatlan elöregedés közepette egyszerre kell biztosítaniuk az idősödő munkavállalók munkaerőpiaci pozícióit, gondoskodniuk a kiegészítő nyugdíjpillérek megerősítéséről, miközben a klímaváltozás is egyre kíméletlenebbül kopogtat az ajtón.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×