A probléma alapvetően a közösségi oldalak, különösen a Facebook vagy a Myspace megjelenésével merült fel - nyilatkozta a Les Echos gazdasági napilapnak Yves Détraigne szenátor, aki egyik képviselőtársával nemrég könyvet írt a kérdésről. A politikus szerint aggasztó az a könnyedség, amellyel a fiatalok a magukról szóló legintimebb információkat, a személyes adatok mellett fényképeket, videókat is készek közzétenni ezeken az oldalakon.

Értelmiségiek, egyetemi kutatók egyaránt figyelmeztetnek: a jelenségnek komoly következményei vannak, ma már internethasználók tömegeiről lehet ugyanis könnyűszerrel megállapítani például a politikai irányultságukat vagy szexuális beállítottságukat.

Jelenleg négyféle módon közlünk magunkról adatokat a világhálón, mondja egy a kérdésre szakosodott francia ügyvéd: az online kérdőívekre adott válaszokkal, a különböző blogokon vagy közösségi oldalakon magunkról közzétett információkkal, a barátok és szomszédok által ugyanezeken a fórumokon közölt leírásokkal, valamint az internetes portálokhoz való csatlakozáskor magunk mögött hagyott nyomokkal.

A közösségi oldalakon való túlzott nyíltság egyébként számos friss diplomásnak okozott már nem vár kellemetlenséget, többen ugyanis arról számoltak be, hogy leendő munkahelyi főnökük azt követően állt el alkalmazásuktól, hogy a Facebookon a személyüket előnytelenül bemutató információkra vagy fényképekre bukkantak. Azt egyelőre nem tudni, hogy Franciaországban mennyire gyakori ez az eljárás, a digitális államtitkár szerint azonban az Egyesült Államokban gyakorlatilag bevett szokássá vált, és a személyzetisek 43 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már utasított el olyan jelentkezőt, akiről negatív információt talált a világhálón.

A szakértők szerint a kérdés szabályozása azért is sürgős, mivel a technológia fejlődése a felhasználók fokozott megfigyelését is magával hozza majd. Az információs szabadságok hivatalának elnöke szerint a nanotechnológia jövőbeni alkalmazásával az internethasználók egyszerűen nem fogják tudni, hogy mikor hallgatják le vagy figyelik meg őket, ezért könnyen kialakulhat körükben az öncenzúra jelensége, amely később "egyengondolkodást", Alex Türk megfogalmazásával "mentális klónozást" eredményezhet körükben.

Azt egyelőre nem tudni, hogy milyen megoldással fogják majd a digitális felejtéshez való jogot biztosítani. Vannak, akik a világháló működésének újraszervezését javasolják, mások az önmagukat néhány hét után automatikusan megsemmisítő információkban, például elektronikus levelekben látják a megoldást, Alex Türk pedig azt mondja: a védekezés máris elkezdhető azzal, hogy az internet felhasználók a lehető legkevesebb adatot közölnek saját magukról a világhálón.