Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Hyalomma kullancs
Nyitókép: Földvári Gábor/Ökológiai Kutatóközpont

Kutató: 30 százalékos halálozású vírust terjeszthet az itthon megjelent új kullancs

Új, eddig ismeretlen vírust találtak a kutatók a nálunk is megjelent Hyalomma kullancsfaj egyik példányában, a rettegett krími-kongói vérzéses láz vírusát viszont eddig egyetlen hazai példány sem hordozta – tudta meg az InfoRádió Földvári Gábortól. 2021 óta itthon 26 Hyalomma kullancsot azonosítottak, és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének tudományos főmunkatársa szerint bárhol felbukkanhat.

Földvári Gábor szerint túlzás a horrorkullancs kifejezés használata, különösen azért, mert ezek a kullancsok évről évre érkeztek korábban is Magyarországra a vándormadarakkal, most az újdonság az az, hogy a klímaváltozás miatt egyre inkább képesek megtelepedni nálunk is ezek a kullancsok, és nem pusztulnak el. A következő fejlődési alakjukba át tudnak vedleni, így keresnek gazdát, például lovakon, szarvasmarhákon, de akár emberen is megfigyeltek már ilyen Hyalomma kullancsokat hazánkban is – magyarázta.

„Amiatt kell különösen figyelemmel lennünk ezekre a kullancsokra, mert olyan kórokozókat terjesztenek, amelyek Magyarországon nem ismertek, nem őshonosak, ezek között van egy kiemelt jelentőségű, a krími-kongói vérzéses láz vírusa, amelyre nincsen jelenleg sem védőoltás, sem gyógykezelés,

a halálozási aránya pedig eléri a harminc százalékot, emiatt kell nagyon figyelemmel lennünk arra, ha valahol az országban megjelenik ez a kullancs”

– mondta a kutató.

Földvári Gábor azt is elmondta, hogy ezért hozták létre öt évvel ezelőtt a Kullancsfigyelő közösségi kutatói projektet, és a lakosság segítségével sikeresen gyűjtik be a hazánkban megjelelő példányokat. Egyrészt fényképet küldenek az észlelők, de arra is kérik őket, hogy lehetőleg az adott példányt is juttassák el a kutatóknak, mert így tudják laboratóriumban is vizsgálni az új kullancsokat. Az eddigi vizsgálatok mind negatív eredménnyel zárultak, a krími-kongói vérzéses láz vírusát még egyetlen hazai példányban sem találták meg. Egy rokon vírus viszont már felbukkant, amely azonban nem veszélyes emberekre.

A programban találtak egy eddig ismeretlen vírust is, amelynek a nukleinsavsorrendje eddig csak egy nemzetközi adatbázisban szerepelt. A kutatók a pécsi Virológiai Nemzeti Laborral közösen adták meg a vírus első molekuláris biológiai leírását. Még további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy megtalálják a gazdakörét, hogy milyen gerinces állatokban fordul elő, és

még az is várat magára, hogy kiderüljön, emberekre vagy háziállatokra lehet-e veszélyes.

Már Budakeszin is megjelent a Hyalomma kullancs, de Földvári Gábor szerint ez nem meglepő, a vándormadarakkal az ország bármely pontján eljuthat, de hozzátette, semmiféle riadalomra nincsen ok, hiszen a kullancs önmagában általában nem hordozza ezt a veszélyes vírust. Azt viszont javasolja, hogy érdemes odafigyelni, könnyen felismerhetők ezek a rovarok, mert nagy méretű, gyors mozgású kullancsok, és sávozott csíkos lábuk van, ezért szabad szemmel is jól megkülönböztethetők a hazai fajoktól.

„A legfontosabb, hogy észrevegyük, ha egy ilyennel van dolgunk, egy fotót érdemes róla készíteni, ezt vagy a mobilapplikációval, vagy e-mailen beküldeni hozzánk, és a példányt pedig el kell tenni, hogy a későbbi vizsgálatokat el tudjuk végezni” – hangsúlyozta a kutató.

Azt is kiemelte, hogy ha ilyen Hyalomma kullancsot észlelünk magunkon, ugyanúgy kell eljárni, mint más kullancsok esetében, ugyanakkor az eddigi észlelések során nem szívott vért az állat így könnyen, csipesszel vagy akár szabad kézzel is befogható volt.

„Amíg nem csípett a kullancs, nem kezdett el vért szívni, addig nem jelent közvetlen fertőzésveszélyt, és nyugodtan el lehet tenni egy fiolába, vagy a gyógyszeres tégelybe, és a kézfertőtlenítéssel pedig mindenféle egyéb következményt meg tudunk előzni” – mondta Földvári Gábor.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×