Infostart.hu
eur:
385.26
usd:
331.86
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Unsplash

A tudomány jelen állása szerint tényleg vannak pontok, amikor egyszer csak megöregszünk

Sokakkal megesett már, hogy egy nap belenézett a tükörbe, és azt érezte, hogy megöregedett. Azonban lehetséges, hogy ez nem csupán szubjektív élmény, ugyanis kiderült, hogy nem fokozatosan öregszünk, hanem vannak bizonyos életkorok, amik lényegesen nagyobb nyomot hagynak rajtunk.

Azt már régóta tudni, hogy bizonyos szokások, élethelyzetek (például az állandó stressz) felgyorsítják ezeknek az öregedés „tüneteknek” a jelentkezését, és persze fontos tényező a genetika is – írja a hvg.hu. Azonban a látszattal ellentétben az öregedés nem egy egyenletes folyamat, amit az olyan videók is alátámasztanak, amik több év vagy akár évtized idősödését mutatják be egyetlen emberen, naponta készült fotók ezreivel.

A tudomány jelen állása szerint igenis van az életben olyan pont, amikor ténylegesen elkezdünk öregedni.

A Stanford Egyetem 2019-ben publikált egy kutatást, amelyben három ilyen öregedési mérföldkövet azonosítottak a felnőtt emberek életében. A kutatás újszerűségét az adta, hogy rámutatott: az öregedés nem fokozatosan, hanem bizonyos rövidebb időszakokban szembetűnőbb változással megy végbe.

A kutatás során több mint 4 ezer ember adatait vizsgálták meg, és ez alapján következtettek arra, hogy

átlagosan 34, 60 és 78 éves korban jön el egy olyan pont, amikor a szervezet tesz egy nagy lépést az öregedés folyamatában.

A kutatók 18 és 95 év közötti emberek vérplazmájában található fehérjéket vizsgáltak, mivel a tudósok megfogalmazása szerint ezek a sejtek a szervezet „igáslovai”, és a szintjük jelentős változása a szervezet változására is utal.

Összesen több mint háromezer különböző fehérjét különítettek el, ezek közül 1379 olyan volt, aminek a szintje az életkor alapján jelentős eltérést mutatott. Érdekesség, hogy már ezek közül mindössze 9 alapján is „elég jól meg lehet tippelni”, 373 alapján pedig szinte teljes bizonyossággal meg lehetett mondani az alany életkorát. A kutatásban

nem az volt a meglepő, hogy a biomarkerek az életkor előrehaladtával változnak, hanem az, hogy fokozatosság helyett bizonyos pontokon nagyobb mértékben.

Pár évvel később egy másik tanulmány alapvetően hasonló következtetésre jutott, viszont más öregedési pontokat azonosított. Ezt a kutatást 2024-ben szintén a Stanford Egyetem tette közzé. A minta ezúttal jóval kisebb volt, mindössze 108 embert vizsgáltak 25 és 75 év között, viszont jóval alaposabban: az alanyok több éves időszakon keresztül legalább pár havonta adtak vért, a mintákban pedig nemcsak fehérjéket, hanem mintegy 135 ezer biológiai jellemzőt különítettek el. A fő megállapítás itt is hasonló: a szervezetünk bizonyos időszakokban drasztikusabb változáson megy keresztül.

A második kísérlet szerint átlagosan 44 és 60 éves korban következik be jelentősebb változás. A két kutatásban a második öregedési pont megegyezik, az első azonban eltér.

További érdekesség még a második tanulmányban, hogy míg korábban a kutatók azt feltételezték, hogy a 40-es években bekövetkező biológiai változások elsősorban a nőket érintik a perimanopauzán keresztül, amikor az eredményeket a nemek alapján kettébontották, azt tapasztalták, hogy ebben az életkorban a férfiak szervezete is hasonló mértékben változik.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×