Infostart.hu
eur:
382.05
usd:
327.86
bux:
109558.02
2025. december 5. péntek Vilma
Nyitókép: Unsplash

A tudomány jelen állása szerint tényleg vannak pontok, amikor egyszer csak megöregszünk

Sokakkal megesett már, hogy egy nap belenézett a tükörbe, és azt érezte, hogy megöregedett. Azonban lehetséges, hogy ez nem csupán szubjektív élmény, ugyanis kiderült, hogy nem fokozatosan öregszünk, hanem vannak bizonyos életkorok, amik lényegesen nagyobb nyomot hagynak rajtunk.

Azt már régóta tudni, hogy bizonyos szokások, élethelyzetek (például az állandó stressz) felgyorsítják ezeknek az öregedés „tüneteknek” a jelentkezését, és persze fontos tényező a genetika is – írja a hvg.hu. Azonban a látszattal ellentétben az öregedés nem egy egyenletes folyamat, amit az olyan videók is alátámasztanak, amik több év vagy akár évtized idősödését mutatják be egyetlen emberen, naponta készült fotók ezreivel.

A tudomány jelen állása szerint igenis van az életben olyan pont, amikor ténylegesen elkezdünk öregedni.

A Stanford Egyetem 2019-ben publikált egy kutatást, amelyben három ilyen öregedési mérföldkövet azonosítottak a felnőtt emberek életében. A kutatás újszerűségét az adta, hogy rámutatott: az öregedés nem fokozatosan, hanem bizonyos rövidebb időszakokban szembetűnőbb változással megy végbe.

A kutatás során több mint 4 ezer ember adatait vizsgálták meg, és ez alapján következtettek arra, hogy

átlagosan 34, 60 és 78 éves korban jön el egy olyan pont, amikor a szervezet tesz egy nagy lépést az öregedés folyamatában.

A kutatók 18 és 95 év közötti emberek vérplazmájában található fehérjéket vizsgáltak, mivel a tudósok megfogalmazása szerint ezek a sejtek a szervezet „igáslovai”, és a szintjük jelentős változása a szervezet változására is utal.

Összesen több mint háromezer különböző fehérjét különítettek el, ezek közül 1379 olyan volt, aminek a szintje az életkor alapján jelentős eltérést mutatott. Érdekesség, hogy már ezek közül mindössze 9 alapján is „elég jól meg lehet tippelni”, 373 alapján pedig szinte teljes bizonyossággal meg lehetett mondani az alany életkorát. A kutatásban

nem az volt a meglepő, hogy a biomarkerek az életkor előrehaladtával változnak, hanem az, hogy fokozatosság helyett bizonyos pontokon nagyobb mértékben.

Pár évvel később egy másik tanulmány alapvetően hasonló következtetésre jutott, viszont más öregedési pontokat azonosított. Ezt a kutatást 2024-ben szintén a Stanford Egyetem tette közzé. A minta ezúttal jóval kisebb volt, mindössze 108 embert vizsgáltak 25 és 75 év között, viszont jóval alaposabban: az alanyok több éves időszakon keresztül legalább pár havonta adtak vért, a mintákban pedig nemcsak fehérjéket, hanem mintegy 135 ezer biológiai jellemzőt különítettek el. A fő megállapítás itt is hasonló: a szervezetünk bizonyos időszakokban drasztikusabb változáson megy keresztül.

A második kísérlet szerint átlagosan 44 és 60 éves korban következik be jelentősebb változás. A két kutatásban a második öregedési pont megegyezik, az első azonban eltér.

További érdekesség még a második tanulmányban, hogy míg korábban a kutatók azt feltételezték, hogy a 40-es években bekövetkező biológiai változások elsősorban a nőket érintik a perimanopauzán keresztül, amikor az eredményeket a nemek alapján kettébontották, azt tapasztalták, hogy ebben az életkorban a férfiak szervezete is hasonló mértékben változik.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor péntek reggel: a következő napokban derül ki, hogy a háború továbbterjed a mi irányunkba vagy letekerik a lángját

A Kossuth rádióban kezdte pénteki munkanapját a miniszterelnök. Elmondta: ha a háborút a harctéren kell megoldani, a fenyegetettség nőni fog – fogalmazott. Beszélt az orosz energiától való függésünkről, a gyenge Európáról, a Tisza Párt állítólagos programjáról és a kettős állampolgárság népszavazásának évfordulójáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Kukásautó-kartellt csípett el a GVH, másfél milliárdos bírság lett belőle

Kukásautó-kartellt csípett el a GVH, másfél milliárdos bírság lett belőle

Újabb nagy kartellügyet zárt le a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Kukásautók és csatornatisztító járművek közbeszerzéseit egyeztették tiltott módon egyes gyártó cégek több éven keresztül. A kartellezésben érintett hét cég közül hatra szabott ki összesen közel 1,3 milliárd forint bírságot a GVH Versenytanácsa. Az érintett cégek egy kivételtől eltekintve együttműködtek a Versenyhatósággal és beismerték a jogsértéseket. Az ügyben rekord összegű, 270 millió forintos eljárási bírságot is kiszabott a GVH a helyszíni kutatás során beszerzett adatokhoz való hozzáférés akadályozása miatt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×